A Krisztus Urunk feltámadásának ünnepe utáni első vasárnapot fehérvasárnapnak, illetve az 1Pt alapján Quasi modo geniti („mint most született csecsemők”, 1Pt 2,2) vasárnapnak is...
Magyar szövegírótól, magyar dallamszerzőtől származó énekeink közül az egyik legelterjedtebb az „Ím, nagy Isten, most előtted szívem kitárom” kezdetű (345. dicséret). Hangvétele a...
A dicséret szövege a „Vexilla regis prodeunt” kezdetű, Krisztus keresztjének tiszteletére szerzett latin himnusz válogatott verseiből áll. Az eredeti szöveg szerzője Venantius Fortunatus...
Úgy szoktunk tekinteni erre a nagyheti dicséretre, mint a római katolikus és a református egyház egyik közösen énekelhető énekére, minthogy a dallama és kezdősora is megegyezik. Amint azonban elkezdjü...
Nagyheti istentiszteleteink egyik elmaradhatatlan éneke; a 341. dicséret első versének befejező szavait idéztük a fenti címben. Egyetemes keresztyén hitünk közös kincse ez a 17. századi korál, mert...
„Amit te szenvedsz, Jézus, én okoztam” – vallja énekében Johann Heermann német lelkész (1585–1647), és valljuk vele együtt mi is, amikor a „Te drága Jézus, mi történt...
Halála előtt hatodnap — így kezdi a bevezető strófa után a történetet énekünk a Mt 21,1–9 nyomán, amikor Jézus Bethániába indult Lázár feltámasztására. Ott a bűnös nő könnyeivel...
Paul Gerhardt (1607–1676) berlini evangélikus lelkész, a század legjelentősebb énekköltője dicséretünk szerzője, akinek énekeiből a magyar evangélikus énekeskönyv huszonnyolc éneket vett át, a m...
Énekeskönyvünk 18. századi rétegének egyik legértékesebb darabja Szőnyi Benjámin zsoltárdallamra éneklendő karácsonyi dicsérete. Néhány zsoltárdallamhoz már a 17. század elején fűztek más magyar...
A 320. dicséret sajnos ma nem tartozik a leggyakrabban énekelt dicséreteink közé. Pedig első énekeskönyvi megjelenésétől (Huszár Gál énekeskönyve, 1560/1561) egészen a 19. századig a református...
Igen régi énekünk háromsoros, nótajelzésként mégis a Jam cantemus hodie / in honorem Mariae, azaz egyik Mária-ének dallamát is társítják hozzá, ám ennek dallama négysoros (4 × 7 szótagos). Ez a...
Luther legismertebb karácsonyi éneke (Vom Himmel hoch, da komm ich her) talán 1534 karácsonyára – nem kizárt, hogy saját gyermekeinek – készülhetett egy középkori körtánc átirataként....
Pécselyi Király Imre éneke (RÉ 315) jól kiállta az idők próbáját a magyar református gyülekezeti éneklés gyakorlatában: közel négyszáz éve töretlen népszerűséggel, folyamatosan megtalálható az...
Heti énekünk szövege először 1590-ben, a Gönci Kovács György szerkesztésében és Csáktornyai János nyomdász kiadásában, Debrecenben nyomtatott énekeskönyvben jelent meg. A modern kutatás szerint talán...
Telve van a Jelenések könyve énekelt és hangszeres szertartások részleteinek rövid említésével. (De nem műsorral!) Ezt sokáig elhanyagolták a Biblia tudósai, a hittudomány, a gyakorlati teológia...
Református éneklésünk és szertartásaink történetében az 1806-os énekeskönyv határmezsgye, szakított örökségünkkel. Elhagyott, átszabott sok-sok értékes éneket. Volt benne azért jó is, ilyen egymás utá...
Szőnyi Benjámin legszebb énekeinek egyike a 304. dicséret. Alig van olyan énekünk, amely ennél jobban át lenne itatva szentírási igékkel. Sokrétű és gazdag az az adventi Krisztus-titok, amelyet ebben ...
Nem sokkal 1523 karácsonya előtt Luther tollából három, az ünnepkörhöz tartozó ének született, amelyeknek dallamát és jórészt szövegét is a középkori hagyományból vette. A három ének egyike a Jöjj,...
Énekeskönyvünk első adventi dicsérete egészen 1806-os elhagyásáig számos graduál és gyülekezeti énekeskönyv első lapján szerepelt. Szövege egy középkori, Árpádházi Szent Erzsébetről szóló latin...
Charles Wesley (1707–1788), énekünk szerzője a metodista megújulási mozgalom vezéralakjának, John Wesleynek (vagy ahogy nálunk mondják: Wesley Jánosnak) testvéröccse. Mintegy 6500 éneket írt....