A tízstrófás ének szerzőjét nem ismerjük, de református gyülekezeteink már a 16. században használták. Később az evangélikusok is átvették.
„A katekizmus után való isteni dicséret, melyet a...
426. dicséretünk szövegírója, Henry Francis Lyte a 18. század végén született. Először orvosnak tanult, majd a teológia felé fordult érdeklődése. Már anglikán lelkészként, második szolgálati helyén...
Egyházunkban az angol énekek terjedése a budapesti Skót Misszió alapítását (1841) követően kezdődött el. Kapcsolódik a zsidómisszióhoz. Különösen jó példája ennek ez az énekünk, amelyről okkal írják,...
„Az ember istenközelsége a legközvetlenebb és legkézzelfoghatóbb mó¬don a halál közelségében: tehát a halottvirrasztás és a temetés énekeiben mutatkozik meg” – írja énekeskönyvün...
Hűségesebbek a Bibliához és hitvallásainkhoz a régiek énekei, mint az újabb vallásos költészet termékei. Született azért figyelemre méltó ének a 19. században, a már elkezdődött hanyatlás korában is....
E dicséret igen gyakran felhangzik református istentiszteleteinken. Népszerűségét nem csökkenti az sem, hogy az ének kottája nem itt található, sőt, míg a 228. csak elvétve kerül be az énekrendbe...
Ez az ének olyan szorosan összekapcsolódik a reformáció elindítójával, Luther Mártonnal (1483–1546) és magával a reformációval, hogy evangélikus testvéreink az ének kezdősorával köszönnek...
Új műfaj jelent meg a török uralom alatt álló Magyarországon: a harcokról tudósító, történelmi vagy bibliai példákkal buzdító históriás ének, amely a 16. század epikus költészetének legjelentősebb...
A 377. sorszám alatt található énekünk szerzőjéről csak annyit jelez énekeskönyvünk: Szűcs György †1809. Keveset tudunk róla, talán azonos a tolnagörgői gyülekezet egyik lelkipásztorával, aki...
E pünkösdi dicséret ritkán kerül elő gyülekezeti használat során, melynek több oka lehet. A nagyon közismert „Jövel, Szentlélek Úr Isten” (RÉ 370) kezdetű dicséretünk szinte uralja...
Énekeskönyvünk 373. dicsérete a keresztyén egyháztörténet egyik nevezetes eseményéhez kapcsolódik: Hrabanus Maurus, a karoling reneszánsz egyik kiemelkedő alakja, bencés szerzetes alkotta meg a 809-be...
Énekeskönyvünk dicséretének szövege – Precatio ad Deum Spiritum Sanctum ante sacram Contionem felirattal – 1560–1561-ben, Huszár Gál első énekeskönyvében jelent meg, s későbbi...
Batizi András tíz versszakos éneke mint egy himnikusan zengő óda magasztalja a Szentlélek Úr Istent. A latin Veni Sancték kissé tárgyilagos hangneme módosul magas hőfokú költészetté e magyar...
Legismertebb pünkösdi énekünk nem csak ünnepi fohászkodás. Konfirmációs istentiszteleten, tanévnyitón vagy igehirdetésre készülve is gyakran száll Istenhez a pünkösdi csoda ismételt...
„A legtudósabb magyar reformátornak”, Szegedi Kis Istvánnak az éneke az első teljes énekeskönyvünktől, 1560-tól 1921-ig az egyházi énekgyakorlatunk stabil darabja volt. Miután kihagyták a...
Különleges idő november hava. Az egyházi év Szentháromság ünnepével lezáruló üdvtörténeti szakaszát a nyári hónapok, a pihenés és a szolgálat csendes hetei követik, majd ősz elején ismét elkezdődik...
A cím énekünk 2. versszakából való. Ez az aránylag ritkán énekelt dicséret az eltávozni készülő ember szép imádsága: „Az én időm, mint a szép nyár, / Menten eljár…” Bármelyik...
Jézus mennybemenetelének ünnepéhez (áldozócsütörtökhöz) mindössze négy ének kapcsolódik énekeskönyvünkben (RÉ 358–361), ebből három egy-egy zsoltár dallamára énekelendő, és csupán egy olyan...
Egyik legnépszerűbb húsvéti énekünk szövegét és dallamát egyaránt annak a 16. században élt Nikolaus Hermannak köszönhetjük, aki mintegy negyven éven át látott el tanári és kántori szolgálatot az...
Bűnbánattól megtisztulásig kell eljutnunk, testi-lelki megújulásig. El is jutunk a haláltól, és kárhozattól az örök boldogságig, ha nem csak halljuk, hanem valóban meghalljuk a Húsvét örömhírét....