Bűnöm (bűneink) megvallásával indult a rendszeres napi könyörgés másfél évezredig. Aztán az ősök hitétől elrugaszkodott fiak hallani sem akartak bűnről, megtérésről, csak az ember fejlődéséről,...
Noszogatni kell örvendezésre a híveket és a mi Urunk illendő dicséretére? Nem a 81. zsoltárhoz hasonlóan kezd jó Molnár Albert (Örvendezzetek az erős Istennek), szükségét érzi a felszólításnak a 33....
Énekeskönyvünk 31. zsoltárának 2. verséből való a fenti cím. A választás nem véletlen. Az egyházi év böjti és azt előkészítő időszakában kiemelt fontosságot kap a földi vándorútról – mint...
Könnyen fakad a kérés és a panasz ajkunkon és szívünkből, nem úgy a dicséret és magasztalás! Buzdítson szemléletváltásra ez a zsoltár, amely magasztalással kezdődik és végződik, noha az éneklőt a...
Keseríti arasznyi életünket, mint ebben a zsoltárban az imádkozóét, ha várnánk valamit, amikor nyakig benne vagyunk a bajban, és jaj, de ideje volna a segítség, legalább valami jó szó, mert...
Bensőséges nagyböjti imádság a 26. zsoltár. Őszinte beszélgetés Istennel hűségről, egyenességről, az Isten házához ragaszkodásról és az ő dicséretéről. Kiegyensúlyozott, szinte derűs Dávidnak ez az...
Több oka van annak, hogy a zsoltároknak csak igen kis részét használjuk. Ezek egyike, hogy elfelejtettük azok ünnepi kötődését. A régi debreceni énekeskönyvekben táblázat szemlélteti a zsoltárok ünnep...
A halál és reménytelenség mélységétől az istendicsőítés magasságáig diadalmas ívben emelkedik a 18. zsoltár. A 2Sám 22-ben is megtalálható hálaadó ének Dávid személyes életének megtapasztalásán alapul...
A 16. zsoltár legfontosabb sora ez, amely azonban nem az elején, hanem az énekeskönyvi ötödik vers közepén, szinte elrejtetten található. Péter apostol pünkösdi prédikációjában is idézi e zsoltár...
Tiszta szív, tiszta kéz, tiszta száj. E körül gyűrűzik ez a zsoltár. Isten hajlékába be sem teheti a lábát, aki nem feddhetetlen, azaz gondolkodása, viselkedése és megnyilatkozásai nem e zsoltár...
Biztonságban nyugszom. Mert igaz vagyok? Azért? Nem. Azért, mert rábíztam minden ügyemet az én Uram igazságára, ezt vallom a zsoltárral mindenkor. Mégis kerülhetek szorult helyzetbe? Bármikor. Ezért...
„Miért zúgolódnak a pogányok?” Ezzel a kérdéssel indul a 2. zsoltár, majd hamarosan kiderül, hogy a felkent király uralma elleni dühös lázadásról van szó. Első pillantásra akár ijesztő is lehet a gondolat, hogy a templomi gyülekezet használatba vegye ezt a zsoltárt. Pedig lehetne akár úgy is alkalmazni, hogy az Istentől rendelt vezetők ellen ne zúgolódjunk, hanem fogadjuk el őket, imádkozzunk értük. Itt azonban más összefüggésben láthatjuk az ének fő gondolatait. A zsoltár szerint a „pogányok”, a „földi népek” nemcsak hogy nem tartanak igényt a felkent király, azaz a Messiás uralmára, hanem olyannyira elutasítják, hogy ezáltal magával Istennel fordulnak szembe, „és az ő Krisztusára támadnak”, azaz felkentje ellen fordulnak. Tudjuk, hogy a Krisztus név a héber Messiás görög nyelvű megfelelője (mindkettő jelentése: felkent), ezért engedhette meg magának Szenci Molnár Albert, hogy az ószövetségi zsoltár énekelt változatába Jézus Krisztus méltóságneve belekerüljön, ahogy azt például a 28. zsoltár egyik versszakában is láthatjuk. Nem Szenci volt az első, aki mintegy azonosította a zsoltár felkent királyát magával Jézus Krisztussal. Az ApCsel 4,24–30 szerint nem sokkal Jézus mennybemenetele után már az apostolokért imádkozó első keresztyén gyülekezet egyértelmű utalást látott ebben a zsoltárban Jézus Krisztusra. Krisztus ellen összefogtak a földi királyok, nevezetesen Pilátus és Heródes, akik azelőtt egymásnak ellenségei voltak, most pedig a közös ellenfelet látva barátságot, szövetséget kötöttek egymással.
Néhány kivétellel a legtöbb tétel egyzólamú éneklésre is alkalmas. Tanácsoa, bővebb ismertetés, adatok és további tételek folyamatosan.
Az énekek, zenei tételek listaszerű felsorolásánál nemcsak részletesebb adatokat, hanem a megtanuláshoz, előadáshoz és liturgiába illesztéshez szükséges tanácsokat is adunk.
a Kárpát medence azon református gyülekezetei részére, melyek az ünnepi istentiszteleteken már több alkalommal használt új elemeket maguk is szívesen kipróbálják.
Advent-karácsonyi énekfüzet istentiszteleti és egyéb használatra.
Az itt szereplő énekeket a Liturgiai és Himnológiai Bizottság énekeskönyv-kiegészítő anyagként elfogadta.
Kedves Testvéreink!
Az új énekeskönyv most kézbe kerülő – Lélekkel és értelemmel címet kapott – előkészítő füzete elsősorban tájékoztatás, megvitatás céljából született. A füzet szövege...
Az 1948. évi Református Énekeskönyv kíséretei.
A kárpát-medencei egyháztesteket egyesítő, hivatalosan 2009. május 22-én létrejött Magyar Református Egyház már jóval korábban, az előkészítő konzultációk idején — 2004. május 17-18-án — elhatározta, hogy közös istentiszteleti rendtartás megalkotására Liturgiai Bizottságot hív életre. Alapelvként a liturgia-uniformizálás kényszerétől mentes, tisztázott teológiai elvek szerint kidolgozott liturgiai példatár elkészítésének terve fogalmazódott meg.
2013. október 24-26-a között háromnapos konferenciát szerveztek Budapesten, melynek témája a készülő új énekeskönyv volt. A konferencián az előadások mellett hangversenyek, énekes istentiszteletek is voltak, amelyek által megelevenedett a megújítás iránti törekvés, a liturgiai reform is.
Az első nap megnyitó hangversenyre került sor a MRE Zsinati Hivatalának dísztermében. Péntek délelőtt "Európai énekeskönyvek – ma" címmel a 2013-ban megjelent új holland, az 1998-as svájci, valamint a most készülő új cseh protestáns énekeskönyvet mutatták be annak szerkesztői. A nap délutánján "A közös magyar énekörökség" összefogó cím alatt Bódiss Tamás, Hubert Gabriella, Ecsedi Zsuzsa és Ferenczi Ilona tartott előadást, majd a nap kórus-vesperással zárult.
A harmadik napon a korábban bemutatott holland, svájci és a készülő cseh énekeskönyv tételeiből énekeltek a résztvevők, az előadók vezetésével.