A 2007-tól kezdődött tényleges munkában a bizottság tagjai: Fekete Károly (el­nök), Görözdi Zsolt, Kádár Ferenc, Kelemen Attila, Kocsev Miklós, Szűcs Fe­renc, Za­latnay István és Zán Fábián Sándor. Meghívott tagként vett részt a mun­ká­ban Bódiss Tamás, Fekete Csaba, valamint Pap Ferenc.

A bizottság céljait és vizsgálódásainak irányát a Confessio 2008/2. tematikus száma mutatta be, majd 2009 tavaszára elkészült egy széles körű megvitatásra szánt, az istentiszteleti megújulás teológiai alapelveit tartalmazó kiadvány Reformátusok a kegyelem trónusánál címmel.

A vitaindító gondolatokhoz számos presbiter, gyülekezeti tag, lelkipásztor, teológiai hallgató szólt hozzá, de a megvitatást követően véleményüket fejez­ték ki egyházi testületek és szervezetek is. Ez utóbbiak közül a Presbiteri Szövet­séggel, a Bibliaszövetséggel és az új zenei irányzatokat képviselő Sófárhan­go­ló Közhasznú Egyesület képviselőivel a bizottság külön-külön is egyez­te­tett, 2011. szeptember 22–23-án pedig Berekfürdőn összegző jelleggel Liturgiai Kon­ferenciára került sor, ahol 36 kárpát-medencei egyházmegye képviseltette m­a­gát küldöttekkel.

A 2012. március 8-án tartott üléssel kezdődött el a Liturgiai példatár szö­vegállományának gyűjtése az egyházi év időszakaihoz tartozó azon teológiai témák és kulcsfogalmak számbavételével, melyeknek a liturgiai elemekben is kifejezésre kell jutniuk. Ezzel a bizottság az egyházi évkörhöz igazodást is hangsúlyozni kívánja.

A 2014. február 20-án Budapesten megtartott ülésen az elnök örömmel ismertette Demeter József és Balázsné Kiss Csilla, a Romániai Református Egy­ház Zsinata által megbízott liturgiai bizottság vezetői levelét, amelyben a saját bi­zott­ságuk nevében együttműködési szándékukat jelezték, „hogy a to­váb­biak­ban megfelelő és helyes lépéseket tehessünk az Új Ágendáskönyv meg­szü­le­téséhez. Szeretnénk együttműködni a magyarországi liturgiai bizottsággal, illetve szeretnénk hozzájárulni a kárpát-medencei liturgiai megújulás és egy­ség megvalósításához.” Az erdélyi bizottság hosszú évek munkájával ki­dol­­gozott és az erdélyi, valamint a partiumi sajátosságoknak megfelelően el­ké­szített egy ágenda-tervezetét, a végső zsinati beterjesztés előtt mégis úgy dön­­töttek, hogy kezdeményezik a két bizottság közös tanácskozását. A március 6-ra összehívott nagyváradi értekezleten kiderült, hogy valós esély van az erdélyi és az anyaországi liturgiai egység megteremtésére a vasárnap délelőtti sákramentumos istentisztelettel kapcsolatban, amelyből vissza lehet bontani az egyszerűbb istentiszteleti formákat, ezért az egyeztetéseket további ülése­ken folytatták. A két bizottság azt is természetesnek tartotta, hogy az új ágen­dá­ban jelen legyenek azok az erdélyi szertartási szokások, amelyek az anya­or­szág­ban már, illetve még nincsenek. A romániai bizottság történelmi döntést hozott, amikor kinyilvánította, hogy a saját zsinatuk elé egy közösen ki­dol­gozott vasárnap délelőtti rendet terjeszt be a korábbi helyett, s az ágenda többi fejezete tekintetében is egyeztet a két bizottság a továbbiakban.

Az istentiszteleti rendtartás új elemeit —pl. bűnvallás-kegyelemhirdetés, ket­tős lekció, hálaadás a sákramentumokért— és azok lehetséges zenei meg­valósítását bemutatva szerveződött 2014 folyamán több ünnepi istentisztelet (Egy­­ség Fesztivál/Debrecen, Világtalálkozó/Sepsiszentgyörgy, Zsinati Ciklus­záró/Budapest), legutóbb pedig június 24-én a Kálvin téri templomban a Generális Konvent budapesti közgyűlésén tartott ünnepi istentisztelet. Ez utóbbi alkalommal a Generális Konvent közgyűlése elfogad­ta, hogy 2015 adventjére készüljön egy liturgikus összeállítás a négy adven­ti vasárnapra úrvacsorás és úrvacsora nélküli istentiszteleti renddel.

A terv végül 2016 tavaszán valósult meg, a február 14. és március 20. közötti hat böjti vasárnapra készített istentiszteleti rendek közreadásával és kipróbálásával.