Bizonyára többekben megfogalmazódott már a kérdés: vajon mit keres az esti énekek között énekeskönyvünk legutolsó dicsérete? Szövege alapján az igehirdetés előtti énekek között lenne a helye, vagy...
Talán nincs is olyan templomjáró egyháztagunk, aki ne ismerné esti énekünket. Generációk nőttek fel úgy, hogy édesanyjuk ezt az éneket énekelte nekik esténként. Táborokban, közös esti alkalmakon is...
A humanista szellemű iskolákban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy elsősorban az antik szerzők szövegeiből építsék fel a tanmenetet, és eltérően a középkori iskolától, amely általában egyházi...
Másfél évezrede énekli a keresztyén egyház esti himnuszként az 500. dicséretet: „Krisztus, ki vagy Nap és Világ, / Minket sötétségben ne hagyj!” Rögtön megjegyezzük: nem véletlenül...
Johannes Kolrose (1487–1560) Ich dank dir lieber Herre kezdetű, kilenc versszakos reggeli dicsérete évszázadokig a német korálrepertoár stabil darabja volt. Az ének fordításai a 17. század...
Az egyik legszebb reggeli dicséretünk dallama valószínűleg egy középkori kanciótípusból származtatható (RÉ 485). A dallam közeli rokona Aaron virga jam floruit szövegkezdettel először egy, a...
„Mi Atyánk, ó, kegyes Isten, / Ki vagy a magas mennyekben...” – énekeljük a 484. énekünkben a jól ismert imádságot. Végigolvasva a három versszakot, magát az Úr Jézustól tanult...
Énekünk eredeti szövegét Luther Márton alkotta. Luther a kilenc strófából álló verses Mi Atyánk parafrázisát (Vater unser im Himmelreich) a katekizmusi énekek közé szánta. Az Úri imádság verses...
478. énekünk protestáns imafüzér: rövid imádságok sorozata. Mindegyik imádság három sorból áll, nevezetesen Isten megszólításából, egy élethelyzet megnevezéséből, majd pedig egy konkrét kérésből. A...
Az éneknek, amely eredetileg Szulimán császár és Kazul basa viadaláról szólt, s a Kolozsvárt kiadott Cronicában jelent meg 1554-ben, Tinódi Sebestyén a szerzője. Dallamára új szöveget legidősebb Victo...
A 16. század protestáns egyházai számára a nép tanítása, a legfontosabb hitelvek állandó, heti legalább egyszeri ismétlése és magyarázata a legfontosabb feladatok közé tartozott. Az úgynevezett...
Az első verses zsoltárparafrázisok gyülekezeti énekké formálása Luther Márton nevéhez kapcsolható, aki a zsoltárokhoz fűződő bensőséges viszonyát a 4–5. zsoltárhoz írt magyarázatában a...
Az 1948-as magyar református énekeskönyv új énekei között az egyik leggyorsabban elterjedt és legtöbbet énekelt énekünk a 463. dicséret. Amerikai eredetű, szerzője Daniel Iverson (1890–1977)...
Augustus Montague Toplady, e világszerte ismert énekszöveg írója még diákkorában tért meg egyszerű, falusi pajtában tartott istentiszteleten egy égő hitű laikus prédikátor hatására. Isten országáért...
Az ének eredeti szövegkezdete bibliai idézet: „I know that my Redeemer lives…” Jób 19,25 alapján. Először az énekszerző, Ira David Sankey (1840–1908) Songs and Solos című...
A középkor virágzó latin himnuszköltészetének tipikus példája ez az ének. Eredeti kezdősora Jesu dulcis memoria, szerzője – a hagyomány szerint – a Pierre Abélard-ral szenvedélyes...
A Mohács utáni évtizedekben igen gyorsan kialakult a magyar reformáció alapvető énekkincse. Az 1560 után napvilágot látott énekeskönyvek az anyanyelvre fordított liturgikus énekek mellett már csaknem...
Lukács evangéliuma első és második fejezetében két-két éneket találunk: Mária énekét (latin kezdőszava után: Magnificat, Lk 1,46–55), Zakariás énekét (Benedictus, Lk 1,68–79), az angyalok...
Több gyülekezetünkben élő hagyomány, hogy a 436. számú dicséret szólal meg az úrvacsoraosztás alatt. A dicséret szövege német eredetű, szerzője az a Sigismund Scherertz (1584–1639), aki a...
434. dicséretünk (Vezess, Jézusunk) utolsó sorait emeltük ki a címben. Dicséretünk szövegének és dallamának szerzője egyaránt Jézus Krisztus mellett döntött, az ő követésére szánt el magát és ezzel...