Böjt és nagyhét énekei

Új énekeskönyvünk böjti és nagyheti énekei, valamint az ide kapcsolódó zsoltárok.

1. nap: 461 RÉ 461, MRÉ 297 A töredelmes szívet
Régi énekeskönyveinkben Köznap reggeli invokációként szerepelt. A most kezdődő, húsvétig tartó böjti időben a fejezet élén álló, egyéni és közös imádságainkat indító kezdő fohász, mely nagypénteki korált (Ó, Krisztusfő...) felidéző dallamával alkalmas arra, hogy tekintetünket Krisztus keresztáldozatára irányítsa.

2. nap: 6  Uram, te nagy haragodban  hallgatható  variációk orgonára
A hét bűnbánati zsoltár (Zsolt 6; 32; 38; 51; 102; 130; 143) közül az első, azonban nem a bűnbánó bűnös szólal meg itt, hanem a szenvedő és segítséget kérő emberé. Szövegét a 2-3. és a 6-7. versekben  - az érthető, értelmes éneklés érdekében - igazítottuk.

3. nap: 465 RÉ 239, MRÉ 387 Úr Jézus, hozzád kiáltok  meghallgatható
Az ének bensőséges hangú könyörgés Krisztushoz az igaz hitért és annak jó gyümölcséért, vagyis az ő igéje és példája szerint való keresztyéni életért. (Csomasz Tóth K.) Megtaláljuk benne a négy nagy egyedül (Sola...) felismerését is, melyről bővebben itt lehet olvasniEddigi énekszövegünk sok régies fordulata (pl. ki kell múlnom, kísértet) miatt úgy döntöttünk, hogy teljes egészében az evangélikus énekeskönyv szövegét vesszük át, megtartva az ott hiányzó 4. verset is. A korál eredeti szövegkezdete, mely hangzó anyagok, feldolgozások felkutatásához is segítséget ad: Ich ruf zu dir, Herr Jesu Christ.

4. nap: 164 RÉ 219 Atya Úr Isten, könyörülj rajtam meghallgatható
Eredeti szövegének bevezető verse így kezdődik: Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy vala. Szerzője a versfők szerint Hartyáni Imre, akiről Balassi Bálint végrendeletében mint „inasá”-ról emlékezik meg. Az ének magának Balassinak sem válnék szégyenére: mélységes áhitat, őszinte és igaz érzés járja át az 51. bibliai zsoltár alapján született parafrázist - írja Csomasz Tóth Kálmán. 

1. vasárnap: 91  Aki a felséges Úrnak lakozik oltalmában    hallgatható  gyülekezeti ének
Ha kiált hozzám, meghallgatom – szól a 91. bibliai zsoltár 15. verse böjt első vasárnapján, mely úrnapja erről az igeversről kapta az Invocavit elnevezést. A bibliai vers énekelt zsoltárunk utolsó versének felel meg: Mihelyt hív könyörgésében, Őt menten megsegitem. 
E zsoltár 6. verse szerepel Jézus megkísértésének történetében (Mt 4,6), mikor a Sátán azzal próbálkozik, hogy őt az elbizakodottság tőrébe csalja. Amint Jézus felismerte az istenkísértő felhívást és visszautasította azt, úgy vigyázzunk mi is mindig, hogy a gondviselő Atya hűségébe és hatalmába vetett bizodalom sohase torzuljon bennünk babonás, vakmerő hetvenkedéssé. (Csomasz Tóth K.) Néhány szövegi módosítás vált szükségessé a 3-4. és 6. versekben.  bővebb ismertető

5. nap: 462 RÉ 220, MRÉ 300 Bocsásd meg, Úr Isten, ifjúságomnak vétkét
E böjti ének kezdete a 25. zsoltár 7. verséből indul ki: Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz!, de az egész szöveget átszövi a zsoltár egy-egy versének gondolata. Balassi Bálint versét Kájoni János csíksomlyói rendfőnök társította a 17. század közepén ezzel a dallammal. Bővebb ismertető

6. nap: 466 Atyám, kegyelmezz, Atyám, irgalmazz
A Szentháromsághoz szóló bűnvalló fohászkodás, mely 110 éve a dunántúli evangélikus énekeskönyvben jelent meg először. Dallama a 122. zsoltárdicséret (Örül mi szívünk) régi kolozsvári énekeskönyvben található dallamváltozata, mely arányosabb, gördülékenyebb dallam, mint az egyébként alig énekelt eddigi 163. dicséret.

7. nap: 163 RÉ 205, MRÉ 307 Ne szállj perbe énvelem  meghallgatható
Legismertebb bűnbánati énekeink egyike az 51. zsoltár verses feldolgozása. Csomasz Tóth Kálmán szavaival "személyes érzés mélysége és forrósága lüktet benne", ereszkedő sorokból építkező dallama pedig a 16. századi dallamalakítás egyik legérzékletesebb példája. Bővebb ismertető 

8. nap: 473 Jöjj, szabadíts meg  meghallgatható
Bűnvalló, megújulásért könyörgő ének, az úrvacsorát megelőző önvizsgálati kérdésekhez is kapcsolódva:
– Hiszitek-e, hogy ti mindenestől fogva bűnösök vagytok, és ha Isten rajtatok meg nem könyörül, büntetést, halált és kárhozatot érdemeltek?
– Hiszitek-e, hogy Istennek ez a könyörülő kegyelme megjelent a Jézus Krisztusban, aki az ő kereszthalála és feltámadása által bűnbocsánatot és örök életet szerzett a Benne hívőknek?

9. nap: 172  Aki veti segedelmét az Istennek hatalmába  meghallgatható
A 91. bibliai zsoltár verses feldolgozása. Széles ívű önálló dallamát is érdemes megtanulni, de mostani 273. dicséretünk (Az Úr Istent magasztalom) ismertebb dallamával is énekelhető. 

10. nap: 463 RÉ 222 Ó, mennyeknek fényessége
Először az Öreg graduálban megjelent, őszinte, bensőséges hangvételű böjti himnusz. Nem ismeretes latin formája, lehetséges, hogy eredeti szöveg, talán Geleji Katona István püspök, a graduál szerkesztője tollából.

2. vasárnap: 38 Haragodnak nagy voltában  hallgatható
A harmadik bűnbánati zsoltár a lelki-testi nyomorúságban levő, de nem zúgolódó, hanem Istenben bízó ember könyörgése. (Csomasz Tóth K.) Kisebb szövegigazítások történtek a 2., 7. és 10. versekben. Bővebb ismertető

11. nap: 467  Mennynek és földnek nemes teremtője
Bűneinknek bocsánatjáért való könyörgés: Domine non secundum peccata nostra - olvasható az ének fölött Huszár Gál első énekeskönyvében. Szövege böjt első napjának, hamvazószerda tractusának szövege alapján keletkezett.  A dallam "sapphicum carmen" néven a 16. század legismertebb szaffikuma, melyre számos szöveget énekeltek. Nekünk - Gárdonyi Zoltán egy kórusfeldolgozását leszámítva - eddig ismeretlen volt, mostantól azonban több szöveggel is énekelhetjük.

12. nap: 475 RÉ 206, MRÉ 303 Én Istenem, sok nagy bűnöm
A 17. század elején Weimarban keletkezett ének egy, a környéket sújtó súlyos árvízhez kötődve vált saját korában ismertté. Magyar fordítása három évszázada keletkezett, azóta ismerjük és énekeljük ezt az énekes könyörgést. Úgy láttuk, nem volt sikeres, hogy énekeskönyvünk 1948-ban visszahozta az eredeti szöveg archaikus fordulatait, így most az 1921-es énekeskönyv szerint igazítunk azon.

13. nap: 471 RÉ 224 Kegyelmezz meg nékünk, nagy Úr Isten
16. századi énekeinkben szorosan egybefonódva jelentkezik a feltétlen bűntudat és a bűnből szabadító Istenbe vetett feltétlen bizodalom. Ebben a történelmünkben annyira súlyos és az evangéliumi egyház kialakulását tekintve annyira küzdelmes időszakban az emberi élet ellentmondásainak és szenvedéseinek összefüggéseit jobban érzékelték az emberek, mint ma. De tisztábban látták a lélek szabadságra jutásának útját is. (Csomasz Tóth K.) A tartalmas, őszinte hangú szöveghez dallamként a közismert, moldvai gyűjtésből származó esti éneket (A fényes nap immár elnyugodott) társítottuk.

14. nap: 186 RÉ 217, MRÉ 301 Mélységből hozzád kiáltunk
Ebben az énekben is a reformátori énekköltés legfőbb jellemvonásait látjuk: semmi sem hiányzik belőle, ami a mondanivaló szempontjából fontos, és semmi sincs benne, ami felesleges. (Csomasz Tóth K.) Bővebben  A szövegben egyetlen szó - ám éppen a legelső - változott meg, mivel mind a bibliai zsoltár, mind Luther verses szövege a mélységből való kiáltást említi egyértelműen. Bach korálfeldolgozása

15. nap: 473 MRÉ 311 Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe  meghallgatható
Isten szolgái csak megtisztult szívvel tehetnek bizonyságot, máskülönben botránkozást okoznak ... hinnem kell a Szentlélek megszentelésében, s ugyanakkor minden erőmmel meg kell tisztítani szívemet, meg kell szentelnem magamat! - vallotta Scholz László ev. lelkész, az ének írója. (Finta G. ismertetője alapján) Bővebben

16. nap: 464 RÉ 291 Ó, mi kegyelmes Krisztusunk
Az Öreg graduálból származó böjti himnuszt a debreceni énekeskönyvek "nagyheti napokra" megjelöléssel közlik. Dallamául a böjtben legtöbbször használt Christe qui lux es  himnuszt ajánljuk, melynek néhány szép dallamvariánsa itt hallható. 

3. vasárnap: 130 Tehozzád teljes szívből kiáltok szüntelen  hallgatható
A próféta nem magáért, hanem népéért könyörög, hogy az bűnbánatra jusson. Mert amikor így szól: „kiáltok szüntelen”, kiderül, a bűnért való büntetés nem az én, hanem a mi bűnünk szerinti, tehát valamennyiünket sújt. Isten irgalma azonban nagy, ő megbocsát azoknak, akik félik őt. A zsoltáríró bízik az Úr ígéretében, ahogyan a virrasztó őrök bíznak a reggel eljövetelében. (Draskóczy L.) Bővebben 

17. nap: 468 MRÉ 371 Végtelen irgalmú szentséges Úr Isten
Zrínyi Miklós, költő, politikus és hadvezér, a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakjának böjti könyörgése, mely több szentírási helyet, záró részében pedig a Soli Deo gloria gondolattól vezérelt 115. bibliai zsoltárt idézi.

18. nap: 151 Hatalmas Isten, nagy haragodban ne feddj meg engemet
A 6. - bűnbánati - zsoltár verses formája, melynek dallamát eddig a 71. (Ne hagyj elesnem) valamint az 51. (Atya Úr Isten, könyörülj rajtam) zsoltárdicséret szövegével énekelhettük. Mindhárom szöveg megtalálható már Huszár Gál 1560-as illetve 1575 énekeskönyvében.

19. nap: 474 RÉ 478, MRÉ 345 Ó, irgalmas Isten meghallgatható
A minden napra való óránkénti fohászkodásnak kötelessége. Ráday Pál 1710-ben megjelent Lelki Hódolás című könyvében e megjegyzéssel látta el ezt az éneket. A dallam Kálvin első, 1539-es zsoltáros könyvecskéjéből származik, ott Simeon énekének szövegével szerepel. Bővebb ismertető

20. nap: 470 RÉ 456 Hatalmas Isten, könyörgünk
Debrecenben jelent meg 1590-ben, "Precatio" (Könyörgés”) - címmel. A tiszta látásért könyörgő nép imádsága ma is és minden időben aktuális, kivált olyankor, amikor az emberek nem a kijelentett ige valódi értelmét keresik, hanem a maguk előítéleteihez kötik magukat. (Csomasz Tóth K.) A különleges versformájú ének különleges ritmikáját most az eredeti források nyomán közöljük, mely egyúttal a lendületesebb, összefogottabb éneklést segíti.

21. nap: 187 RÉ 216 Végtelen irgalmú Isten, hozzád kiáltok
A reformáció századában a zsoltárok közül az 51-ik mellett legtöbb énekírót a latin kezdetű szavairól De profundis-nak nevezett 130. zsoltár ihlette meg. Ez az énekünk is a hatodik bűnbánati zsoltárnak nevezett 130-iknak az átköltése, melynek versfőiből - VIFALVI - a szerző neve is kiolvasható. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető

22. nap: 182 RÉ 163, MRÉ 159 Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk
Az istentisztelet elejének Istent megszólító, hozzá fohászkodó gondolatait foglalja versekbe a 122. zsoltár, mely e zsoltárdicséret alapja. Az 1574 óta minden énekeskönyvünkben szereplő ének ma alig ismert Magyarországon, annál inkább Erdélyben, ahol a régebbi, jobban énekelhető dallamváltozatot ismerik. Ezt vettük figyelembe a mostani változtatásoknál. Énekismertető

4. vasárnap: 122 Örvendek az én szívemben Énekismertető
Az Isten lakhelyére való zarándoklás örömével mond áldást a zsoltár az Anyaszentegyház ősképéül szolgáló szent városra - írja Csomasz Tóth Kálmán. A 122. zsoltár összhangban van böjt 4. vasárnapjának hagyományos bevezető igéjével: „Örüljetek Jeruzsálemmel és örüljetek felette mind, akik őt szeretitek; vigadjatok vele örvendezéssel mindnyájan, akik gyászoltatok miatta!” (Ézs 66,10–11) - így tanít bennünket örvendezésre böjt közepén 4., Laetare vasárnap.  

23. nap: 477 RÉ 208, MRÉ 312 Uram, bűneink soksága
Ismert, szép bűnbánati ének a 38. zsoltár dallamára. Írta Keresztesi József, aki több helyen, utoljára Nagyváradon és Szalacson volt lelkész. Mikor II. József türelmi rendeletére Nagyváradon 123 évi szüneteltetés után újra megszervezhették a református egyházat, ő lett annak első lelkésze. (Csomasz Tóth K.) Az éneknek csak 2. versében kellett a szöveget igazítani.

24. nap: 469 RÉ 391 Vedd el, Úr Isten, rólunk haragodat
Georgius Thymus német humanista 1541-ben írt latin énekében a gyülekezet, közös bűnvallását követően a Szentlélek ajándékát kéri Krisztus érdeméért. (Csomasz Tóth K.) Az eddigi hét versből a harmadikat most elhagytuk, de ez nem akasztja meg a mondanivalót, melyet - a régi énekeskönyvekhez hasonlóan - egy kevésbé mutatós, a szöveghez is jobban illő dallamra alkalmazunk.

25. nap: 476 RÉ 210, MRÉ 347 Ó, áldandó Szentháromság
Ráday Pál énekében a bűn és mindenféle nyomorúság halálos szorításában vergődő lélek szabadulásáért esdő könyörgése szólal meg. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető Néhány szövegigazítás mellett a szöveget három versszak elhagyásával rövidítettük.

26. nap: 188  Felséges Isten, hozzád kiáltunk nagy keserűséggel
A 130. bibliai zsoltár újszövetségi értelmezésű parafrázisa, mely a bűnből szabadulást Krisztus érdeméhez köti, utolsó négy versében pedig e fölötti örvendezését fogalmazza meg. Lendülettel teli, energikus dallama a 16. századi históriás énekek világát idézi.

5. vasárnap - Dominica Passionis, azaz Szenvedés vasárnapja, más néven Feketevasárnap - kezdődik, mely a szenvedés - passió- ideje. A bűnbánati énekek helyét egyre inkább Krisztus szenvedéséről és haláláról szóló nagyheti énekek és a passió éneklése veszik át.

Az új énekeskönyvben helyet kapott egy olyan ének, melynek segítségével gyülekezetben, de szűkebb, akár családi körben is feleleveníthetjük a passiótörténetetSzerkeszthető forma

27. nap: 494 RÉ 344, MRÉ 225 Ó, Krisztus, láttam szenvedésed
A nagyheti, Krisztus szenvedéséről és kereszthaláláról szóló énekek közül ez az első - rövidebb, összefoglaló jellegű mondanivalójával - nagyon alkalmas nagyszombati, vagy záróéneknek, de bevezető énekként is használható. Itt most ez utóbbi értelemben szerepel.

28. nap: 485 RÉ 342, MRÉ 215 Jézus, világ Megváltója meghallgatható     korálvariációk orgonára (Bach)
A kereszt alatt álló szemlélő egyre feljebb emeli tekintetét, egyre többet lát és ért meg Krisztusból. ... Énekeljük imádságként, refrénjét pedig - veled halnom, veled élnem - a Heidelbergi Káté első kérdés-feleletének fényében. (Vizi I.) Bővebb ismertető

5. vasárnap: 488 Ó, ember, sirasd nagy bűnöd
Sebald Heyden nürnbergi kántor és iskolarektor passióénekét az új énekeskönyv függeléke tartalmazza, itt csak keretversei szerepelnek. A 68. zsoltár dallamával ismert "O Mensch bewein dein Sünde groß" korál legismertebb feldolgozása Bach orgonakorálja,illetve a Máté passió 1. részének zárókórusa. A 23 verses éneket többféleképpen is megszólaltathatjuk, ezekről a passióének bevezetőjében olvashatunk.

29. nap: 495 RÉ 335, MRÉ 222 Ó, ártatlanság Báránya
1697-ben nagypénteki énekként jelent meg először, de tágabb értelemben nagyheti énekként használhatjuk. Bővebben

30. nap: 496 Felnézek rád, csodás kereszt  Meghallgatható
Ha Krisztus szenvedését évről évre felidézzük a nagyhét napjaihoz érve és a Megváltót gondolatban egészen a keresztig kísérjük, mi is eljuthatunk arra a pontra, amikor értékítéletünk és értékrendünk helyre „zökken” és megszületik bennünk a vallomás: Ott kárnak vallom kincsemet, és büszkeségem porba hull.” Krisztus keresztje, e titkos és csodás áldozat helye a hála dicséretét teremti meg ajkunkon. Nem a keresztet dicsőítjük, hanem Isten végtelen szeretetét, mely a poklon és halálon szerzett győzelmet jelenti számunkra. Innen már csak egy lépés az életre szóló elhatározás: „Mit adhatnék kegyelmedért? A földi kincs itt mit sem ér. E végtelen szeretetért a teljes életem tiéd.” (Bódiss T.) Bővebben

31. nap: 493 RÉ 341, MRÉ 221 Ó, Krisztusfő  Meghallgatható
Bach Máté passiójában öt alkalommal is felcsendül e korálének. Első két versével éppen akkor, amikor a katonák töviskoronás királyként csúfolják meg Krisztust, a 6. vers pedig a szenvedéstörténet legmegrendültebb pillanatában, Jézus halálakor. Az Ó Krisztusfő tehát vitathatatlanul Nagypéntek éneke, melynek döbbenetes, emberi ésszel felfoghatatlan üzenetét emberi szó alig tudja kifejezni. Ám ahol a szavak elhalkulnak, ott lép be a művészet, hogy a képi ábrázolások, a drámai feldolgozások, a passiózenék és énekek közelebb segítsenek az értünk meghalt Krisztushoz, segítsenek mélyebben érteni megváltásunk nagy titkát. (Bódiss T.) Bővebben

32. nap: 487 Ha a keresztre néz szemem  Meghallgatható
Isaac Watts legismertebb, When I survey kezdetű nagypénteki énekét kétféle dallammal éneklik világszerte. A két nappal ezelőtt bemutatott (Felnézek rád...) korábbi keletkezésű dallam barokkosan kitárulkozó, oktáv hangterjedelmet bejáró melódia, mely a szöveggel azonos korban született. E későbbi keletkezésű dallam - mely Thaly Lóránt fordításával társítható - jellemzője a kereszt előtti megrendült leborulás, a tudatosan visszafogott, szűk hangkészlet, melyet egészen lassan, visszafogott hangvétellel legjobb énekelni. Bővebben

33. nap: 497 RÉ 339, MRÉ 216 Jézus, Istennek Báránya Meghallgatható
Krisztus keresztre feszítését és halálát kísérő természeti jelenségek drámai képeiből (Mt 27,51-53) kiindulva az ének egyrészt Isten kegyelmét és az ember üdvözítéséért hozott áldozatát, másrészt az Ő közénk leszállását érzékelteti: „köztünk van a Szentek szentje.” (Csomasz Tóth K.)

34. nap: 496 RÉ 344, MRÉ 217 Királyi zászlók lobognak  Meghallgatható
Krisztus kereszthalála nem a Názáreti Jézus veresége, hanem a vele szembefordult – és tőle elfordult – világ és ember ítélete, de ugyanakkor az Áldozati Bárány és a könyörülő Isten megváltó szeretetének diadala is. A nagypéntek titkához legméltóbb ének ez a hatodik századi latin himnusz (Vexilla regis prodeunt), amely a Keresztnek ezt a diadalmas titkát vallja meg és hirdeti a késő századokon át. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető

Virágvasárnap, 6. vasárnap: 481 RÉ 330, MRÉ 211a Örvendezzen már e világ
Az ünnep lényeges része, hogy olvasva vagy énekelve szemünk elé idézzük annak evangéliumi történetét, hogy újra meg újra mélyebben éljük és értsük meg a lényegét. Ehhez segít bennünket ez az ősi ének is, mely Zak 9,9-et idézi. A Lázár feltámasztására és a megkenetésre is utaló evangéliumi történet strófái hiányzanak énekeskönyvünkből, de az érdeklődők az énekismertetőben megtalálják. A ritmus egységesítése miatt az első versszak utolsó sorának kezdete megváltozott.

35. nap: 484 Királyi zászló jár elöl  Meghallgatható
Virágvasárnapot csak a szenvedéssel és a kereszthalállal együtt érthetjük meg. Erre segít bennünket ez a hatodik századi latin himnusz, a nagyhét egyik központi éneke. Nem könnyű, de igen mély értelmű a szövege: a Király egymaga vonul a harcba (a jeruzsálemi bevonulásnál sincs szervezett kísérete) és egymaga szerez győzelmet nagypéntek haláltusájában - győzelem zászlaját mindvégig megtartva -, ahol a kereszten függve szerzi vissza a trónt, visszahódítva minket a Sátán hatalmából. Alig van ennek lényegét tömörebben kifejező szöveg, mint az első versszak második fele: „Melyen az élet halni szállt, S megtörte holta a halált.” Bővebben

36. nap: 490 RÉ 340, MRÉ 224 Te drága Jézus, mi történt tevéled?  Meghallgatható
A dallam utolsó két sora - A szörnyű vétket el mivel követted? - szinte hangról hangra követi a 23. genfi zsoltár utolsó két dallamsorát - Lelkemet megnyugtatja szent nevében. A dallamutalás bizonyára nem véletlen, különösen ha a nyájáért szenvedő pásztor képét idézi elénk: „Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.” (Mt 26,31) Bővebben

37. nap: 492 A Bárány hordja csendesen  Meghallgatható
Az Úr szolgájának szenvedéséről szóló próféciát (Ézs 53,4–7) idézi ez a nagyheti ének. Nem a passiótörténet áll azonban itt  középpontban: énekünk egyetlen, mély és őszinte hódolat Krisztus mennyei Atyja előtt, ki értünk égő szeretetéből fiát, „ki előtt ég és föld reszket, érettünk sírba fektette.” (Bódiss T.) Bővebben

Nagycsütörtök, 38. nap: 483 RÉ 336 Dicsérd, lelkem, Istenedet
Ismeretlen szerző éneke Krisztus szenvedéséről. Ézs 53,2-7 versei alapján. A 7. versben a ma már nem használatos "alították" szó kiváltása miatt szövegváltozás történt.

Nagypéntek, 39. nap: 491 RÉ 337, MRÉ 223 Paradicsomnak te szép, élő fája
„Krisztusnak a keresztfán lett hét szavaiból” – címet adta énekének Pécseli Király Imre. Csomasz Tóth Kálmán javaslata szerint a passió éneklési szokásai szerint 1-3. valamint 12-15. verseit a gyülekezet együtt énekelheti, a közbülsőket pedig egy elbeszélő (női) és egy Krisztust megszemélyesítő férfi hang. 

40. nap: 498 Emlékezzünk menny Fiáról  Meghallgatható
Az Ó, Krisztus, láttam szenvedésed-hez hasonló hálatelt emlékezés Krisztus keresztáldozatára. Már a reformáció hajnalán megjelent a Cseh-testvérek énekeskönyvében, magyar szövege azonban csak a nyolcvanas évek végén született meg Bede Anna fordításaként.

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...