Ó, áldandó Szentháromság

RÉ 210

A 18. század fordulóján élt Ráday Pál (1677–1733) kora egyik legkiválóbb és legműveltebb magyarja volt: széles jogi, irodalmi, történelmi és teológiai ismeretekkel bíró államférfi, tudós és költő. Az először Kassán 1710-ben kiadott, majd számos további kiadást megért Lelki hódolás című kötet imádságaiból és istenes énekeiből a teljes szívében, lelkében és értelmében Isten előtt hódoló, leboruló Rádayt ismerhetjük meg.

Imádságait latinul, a maga kegyességi gyakorlatára írta, majd a kéziratot felesége, Kajali Klára kedvéért magyarra fordította és a saját énekeivel kiegészítette. A könyvecske huszonöt énekéből hét ma is benne van énekeskönyvünkben. A gyűjteményről így ír Ráday a kötet előszavában: „Ne csudáld tehát, hogy ily okokra nézve én is ezen kis együgyű munkát köznyomtatásra kiadtam és Lelki Hódolásnak neveztem; mert úgy tetszik (ha jól elgondolom), hogy a kegyességnek egész munkáit is hathatósabb szóval kirajzolhatni alig lehetne; annyival inkább az imádságokat, amelyek igaz, tiszta, megtörődött szívet és lelket kívánnak (Zsolt 51,19), mert ugyanis, micsoda egyéb a megtörődött szív? – hanem amely tiszta lelki meghódolással tiszteli az Úr Istent lélekben és igazságban; (Jn 4,23) aki előtt kedves áldozat a töredelmes lélek, és akinek minden parancsolati csupán csak töredelmes meghódolt szívet kívánnak mitőlünk (Mt 22,37). De másként is, mivel ezen XIV. rendbeli Könyörgések olyak, amelyekkel minden igaz keresztyén ember az ő Istenének magát igaz lélekkel beajánlani tartozik, Lelki Hódolásnak méltán nevezhetem; és ezen imádkozásnak módját másoknak is magok gyakorlására nem ok nélkül javallhatom; mindazáltal nem oly szándékkal, hogy ezzel valakit a könyörgésnek más szokott renditől és útjától elhúzzak, és ennek követésére, mint tartozó köteles officiumra szorítsak; hanem hogy más akármely rendbéli imádságoknak is ugyanezen célját és végét lenni megmutassam; amely veleje lévén a többinek, kiki minden szükségeit az Úr Istennek mind bemutathatja, mind pedig igaz hűségét ő Szent Felségéhez ezen Lelki Hódolásnak tartozó szent Adajával megbizonyíthatja.”

A „lelki adók” 12. darabja, az Ó, áldandó Szentháromság kezdetű a református énekeskönyvek halottas énekei közt öröklődött. A szövegből világossá válik, hogy az expresszív kifejezések jól illeszkednek a halottas szövegek közé, mai helyén, a bűnvalló énekek közt azonban kissé idegenül hatnak. Ha azonban úgy olvassuk, mint a Teremtőjéhez készülő lélek hódolatát, akkor értjük meg igazán mélységét és azt, hogy Ráday éneke református hitünk, kegyességünk gyönyörű bizonyságtétele, vallásos irodalmunk egyik legértékesebb kincse.

Papp Anette

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...