Örök élet reggele

RÉ 489

A 17. századi német korálok legtöbbjének a keletkezéstörténetét jól ismerjük. Ebből a szempontból talán kivétel énekeskönyvünk 489. számú tétele. A „Morgenglanz der Ewigkeit…” kezdetű, eredetileg hétstrófás szöveg szerzője Christian Knorr von Rosenroth (1636–1689), aki a verset 1684-ben, saját írásainak gyűjteményében (Neues Helicon mit seinen neun Musen) jelentette meg, ahol az írások között saját szerzésű, elsősorban otthoni áhítatokon használható énekek is szerepeltek. Ott az említett énekszöveghez egy ismeretlen szerzőtől származó, „Ária” feliratú dallam társult.

Ez a szöveg-dallam kombináció együtt nem bizonyult sikeresnek, egyetlen énekeskönyv sem örökítette így tovább a tételt. A szöveg viszont népszerű lehetett, mert a korszak híres német énekgyűjteményének, a Praxis pietatisnak a kései kiadásaiban (1690, 1693, 1698) megtalálhatjuk a verset, de dallam nélkül. Ad notamként egy híres 17. századi német koráldallam kezdősorát („Liebster Jesu” –Kegyes Jézus, itt vagyunk…”) adták hozzá. Ezzel a szöveg-dallam összetétellel viszont baj van, hiszen csak az első, megismételt sort lehet jól énekelni, a harmadik, záró szakaszban a dallam és a szöveg nem illeszthető össze.

Az ének következő megjelenése már a híres hallei énekeskönyvben van, amelyet Johann Anastasius Freylinghausen 1704-ben jelentetetett meg ezerötszáz régi és új énekkel. A hallei gyűjteményben a vers új dallamot kapott, amelynek szerzőségét általában Johann Rudolph Ahlenak (1625–1673) tulajdonítjuk. Valóban, Ahle még 1662-ben készített egy dallamot, amely egy „Seelchen, was ist schöners wohl…” kezdetű szöveggel társulva nyomtatásban is megjelent. De ez a szöveg-dallam összetétel sem bizonyult életképesnek: a szöveget elhagyták az énekeskönyvek, de a dallam egy másik verssel („Auff hinauff zu deiner Freude…”) bekerült a hallei gyűjteménybe (nr. 464). Valószínűleg a gyűjtemény szerkesztői készítettek Ahle dallamából egy olyan változatot, amelyet ők illesztettek a „Morgenglanz der Ewigkeit” szöveghez (nr. 604.). Tehát helyesen: az „Örök élet reggele…” kezdetű énekünk dallama Johann Rudolph Ahle nyomán készült. Az első megjelenéshez képest a mai énekeskönyvünk egyszerűbb dallamalakot közöl. A legfeltűnőbb változtatás a dallam záróhangjainak ritmusa, amely az eredeti megjelenésben nem negyed, hanem nyolcad.

Christian Knorr von Rosenroth énekének első magyar fordítása a Halleluja! énekeskönyvben jelent meg. Az eredeti hét versből Vargha Gyuláné készített rövidített, négy strófából álló fordítást, amely az 1939-ben, Jugoszláviában megjelent Délvidéki énekeskönyvbe is bekerült, s onnan vette át változatlan formában mai énekeskönyvünk.

Papp Anette

 

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...