Jézus, vigasságom…

RÉ 294

A német korál szövegi előzményének szerzője, Christoph Kaldenbach 1631-től tanult filozófiát Königsbergben, ahol tanulmányai mellett aktív tagja volt a Simon Dach vezette költői klubnak is. Világi szerelmes versét (Flora, meine Freude…) itt szerezte 1641-ben. Ezt a verset Heinrich Albert, a königsbergi dóm orgonistája adta ki 1645-ben.

Johann Franck (1618–1677) jogi tanulmányait Königsbergben végezte, ahol költészettel is foglalkozott. Példaképének Simon Dachot tekintette. Francktól ma mintegy száz­tíz, javarészt vallásos költeményt ismerünk. Versei közül talán a leghíresebb az a Jé­zus, bol­dog­sá­gom (Jesu, meine Freude) kezdetű, amelyet Christoph Kaldenbach szerelmes versének átformálásával készített. A két szöveg közötti párhuzam nyilvánvaló, nem véletlenül esett Franck választása erre a versre. A barokk és a pietizmus egyházi költészetének jegyében a világi szerelem helyébe azonban Franck a „Jézus-szerelmet” (Jesuminne) tette. A szövegben a költő Jézusban látja azt, aki a világ minden kísértésében: a halál, az ördög, a pénz, a büszkeség kísértésében mellettünk áll, és óv bennünket.

Johannes Crüger, a berlini Miklós-templom orgonistája talán még fiatal éveiben ismerhette meg Franckot. Az 1651-re elkészült Franck-vershez ő komponált dallamot, és az így elkészült korált híres gyűjteményében, a Praxis Pietatis... 5. kiadásában (1653) a Vom Creutz und Anfechtung (Kereszt és kísértés) részben jelentette meg.

A német korál első magyar fordítása az első honi evangélikus gyűjteményben, a Zöngedező mennyei karban jelent meg:

           Jézus életemnek,
           öröme szívemnek,
           én édességem:

           Ah, mint óhajt lelkem!
           kíván belső részem, 

           édes reményem…

kezdettel. Ugyanezt vette át az Új zengedező mennyei kar. Más fordítással találkozunk a Tranoscius-féle cseh nyelvű énekeskönyv, a Cithara Sanctorum Vietórisz József által magyarra fordított kötetében:

           Jézus, szivem vágya,
           Legfőbb kívánsága,
           Édes szerelmem:

           Mily régóta várlak,
           Mint eseng utánad 
           Sóvárgó lelkem!

Református énekeskönyveink csak a 20. században vették át a korált, előbb az 1939-ben megjelent Délvidéki énekeskönyv, majd az 1948-ban megjelent, ma is használt énekeskönyvünk közölte. Előbbi valamennyi eredeti versszak fordítását (6 strófa) adja, utóbbi csak három válogatott verset közöl Révészné Váró Margit szabadabb átköltésében (RÉ 294).

A mai német evangélikus énekeskönyvek (egyezően a magyar evangélikus gyakorlattal) böjti éneknek ajánlják a korált. S valóban, a böjti időben különösen is időszerű, hogy Jézus, a menedék és oltalom közelségét megtapasztaljuk.

Papp Anette

 

Hasonló anyagaink

Böjt és nagyhét énekei - 1

461 RÉ 461 MRÉ 297 A töredelmes szívet 6  Uram, te nagy haragodban 465 RÉ 239 MRÉ 387 Úr Jézus, hozzád kiáltok 164 RÉ 219 Atya Úr I könyörülj 91 Aki a felséges Úrnak 462 RÉ 220...