A bűn vagy Krisztus szolgája?

RÉ 467

Énekeskönyvünkben a túlnyomórészt angolszász énekek között található a Mily jó, ha bűntől már szabad kezdetű (RÉ 467) ének. Sokáig azt is hitték róla, hogy angol eredetű, és a John Newton tollából származó How sweet the name of Jesus sounds kezdetű énekkel próbálták azonosítani. E tévedés oka, hogy a Hozsanna című énekeskönyvben az ének 1901-es első, magyar nyelvű megjelenésekor nem tüntették fel a szövegíró nevét, csupán a fordítóét és a dallamszerzőét (Kecskeméthy István és A. R. Reinagle), az itt található angol dallam pedig eredetileg éppen az előbb jelzett énekhez készült. A tévesen eredetinek vélt szövegben érdekes módon tartalmi hasonlóság is található a mostani énekkel, az 1948-as énekeskönyv szerkesztői ezt a különbözőséget még szabad átdolgozásnak tulajdonították. Továbbá a nyolc-, illetve hatszótagos sorok váltakozása gyakoribb az angol énekköltészetben, mint például a németben (nem véletlenül írta Arany János A walesi bárdokat ugyanebben a versformában). Azó­ta előkerült az eredeti ének is, így ma már bizton állíthatjuk, hogy itt a Wie gut ist’s von der Sünde frei kezdetű német énekről van szó, amelynek szerzője Philipp Friedrich Hiller (1699–1769), a német pietizmus jeles énekköltője.

A hétstrófás énekből hatra készített Kecskeméthy István (1864–1938) kolozsvári teológiai professzor magyar fordítást – ezt találjuk a Hozsannában. Némi szövegbeli igazítás után végül öt versszak került át a mi énekeskönyvünkbe.

Az ének alapgondolata a Jn 8,34–36 igére vezethető vissza: „...aki bűnt cselekszik, az a bűn szolgája.” (Jn 8,34) Ezzel szemben van másik lehetőség, nevezetesen a Krisztusnak való alárendeltség, szolgálat, amely gyökeresen más formájú és más tartalmú szolgaságot eredményez. Az ének versszakról versszakra haladva rámutat a kétféle szolgaság közötti különbözőségre: a bűn szolgasága rabságot, vakságot, kínt és gyűlöletet jelent, a Krisztusé pedig szabadságot, világosságot, örömöt és szeretetet. A felsorolás nemcsak sugallja a jó választást, hanem az énekíró maga is megvallja, hogy Krisztus szolgája akar lenni, sőt már ténylegesen az is lett. Úgy is tekinthetjük az éneket, mint Istentől jövő tanítást és közvetlen megszólítást az első három versszakban, amelyre válaszképpen odaszenteljük életünket, egészen elkötelezzük magunkat Jézus Krisztus szolgálatára. Legyen hát az ének minél többünknek őszintén igaz vallástétele: én már nem a bűnnek szolgálok, hanem Krisztusnak, mert mindenestül az övé vagyok!

Vizi István

Hasonló anyagaink