A középkori német keresztyénség körében a 14. század óta elterjedt és máig élő hagyomány szentestén az úgynevezett Quempas-éneklés. Há­rom szöveg és három dallam kapcsolódik egybe ebben a felelgető formát használó éneklésben.

Az első dallam latin kezdősora: Quem pastores laudevere – innen ered a Quempas kifejezés és egyben ez 328. dicséretünk dallama, amelynek négy sorát négy csoport énekli felváltva:
           Kit sok boldog pásztor dicsért,
           hallván angyal égi hírét:
           – Félni többé nincsen miért,
           itt a megtartó Király! 

E négysoros strófát – következő énekként – egy száz évvel korábbi (Nunc angelorum Gloria, 14. sz.) dallam követi:
           Halld hát az angyalok karát, a menny dalát, mely felcsendült az égen.
           Hogy hallják mind a pásztorok a szózatot a gyászos földi éjben.
           Ó mily áldott békesség, elönti nagy fényesség,
           kit várt a szívünk, várt a lelkünk régen.

 A harmadik egy még korábbi, 9. századi ének (Magnum nomen Domini), amelyet már minden jelenlévő énekel:
           Isten szent Fia leszállt, a földre szállt,
           bűnünk terhétől megvált, hidd: ő megvált.

 Ez az egymásra épülő három szakasz összesen négyszer ismétlődik, ami által egy nagy ívű, dramatikus, ünnepélyes forma bontakozik ki.

Énekünk eme monumentális hármasságát először a 16. század közepén Valentin Triller gondozásában megjelent sziléziai daloskönyvecskében (Schlesischen Singbüchlein), majd számos más kiadványban megtalálhatjuk. A legfontosabb talán Michael Praetorius 1607-es (Musae Sioniae sorozatban közzétett) feldolgozása, amelyet magyarul az Árokháty Béla és Zalánfy Aladár közös szerkesztésében megjelent Szentek kórusa kottasorozatban találunk meg.

E nagyszerű, Istent magasztaló éneket Magyarországon egészen a 20. század első feléig nem énekelték. Egyetlen forrásként a Turóci kancionáléban található meg, szövege – cseh forrást alapul véve – így kezdődik:
           Zengedezzünk víg énekkel,
           dicsérvén Istent nyelvünkkel,
           hogy Krisztus szűz Máriától
           született, mint szép virágtól.

 Evangélikus testvéreink fordítása Mattheus Ludecus 16. század végi német szövegére készült (a fenti első ének is innen való), a mi 328. dicséretünk alapja pedig Paul Gerhardt egy évszázaddal később (1667) keletkezett szövege, amelyet Áprily Lajos fordított magyarra. A német evangélikusok mai énekeskönyvében mind a középkori hármas forma, mind a Paul Gerhardt szövegére alapuló négysoros első dallam megtalálható. Hallgassuk szentestén Praetorius nagyszerű zenéjét, de énekeljük közösen is: Jöjjetek Krisztust dicsérni!

Bódiss Tamás