Az ének szerzője az a Philipp Nicolai (1556–1608) evangélikus lelkész, akinek a wesztfáliai Unna város lelkészeként 1597 és 1598 között egy pestisjárvány szörnyű tombolása közepette kellett végeznie szolgálatát. Ebben a nehéz helyzetben írta a Freudenspiegel des ewigen Lebens című könyvecskéjét, amelynek végére két saját készítésű éneket (korált) illesztett. E két korált a német irodalom mindmáig úgy említi, mint „az evangélikus énekek királyát és királynőjét”. Mindkét korál az örök életről és a végső dolgok felőli reménységről szól, és mindkettő a német 17. századi korálköltés remeke.

Református énekeskönyvünkben a két korál közül ma a Wie schön leuchtet… kezdetű ének fordítása szerepel, Szép tündöklő hajnalcsillag kezdettel. A Nicolai által szerzett eredeti vers címe magyarul: „A hívő lélek menyasszonyéneke Jézus Krisztusról, az ő mennyei vőlegényéről: Dávid próféta 45. zsoltárára”. Valóban, a dicséret 2–6. versei a bibliai zsoltár, az Isten Felkentjére és annak Menyasszonyára szerzett dicsérő éneknek a vőlegény–menyasszony szimbolikáját adják, de már újszövetségi kontextusban: a Jel 21,2 alapján a vőlegény nekünk Krisztus, az ő menyasszonya pedig a hívő ember, illetve az egyház. A korál keretversei, az első és utolsó vers alapjául nem a 45. zsoltár, hanem a Jelenések könyvének versei szolgáltak (22,16 és 22,13). A Morgenstern, a tündöklő Hajnalcsillag, aki Dávid gyökere, s ága és sok királyoknak Királya olyan karakteres kezdőverse a korálnak, hogy Németországban mind a mai napig ez a dicséret a vízkereszt ünnepének egyik legfontosabb éneke.

Nálunk a szöveg magyar fordítása Tündöklő hajnalcsillag, kegyelemmel fénylő világ kezdettel először evangélikus gyűjteményekben jelent meg (Zöngedező és Új zöngedező mennyei kar), református használatba csak mai énekeskönyvünk vette az éneket. Azonban egy másik szöveggel már élt a dallam reformátusok körében is: a Szívünk vígsággal ma betölt (RÉ 325) kezdetű karácsonyi szöveggel egy négyszólamú letétet közölt már 1743-ban Maróthi György is. Ez a karácsonyi szöveg Erdélyben már a 18. századi református énekeskönyvekben benne volt, s mind a mai napig nagyon népszerű ének. Dobszay László véleménye szerint a német koráldallamnak lehetnek magyar népzenei vonatkozásai is, a betlehemesekben népszerű Betlehemnek pusztájában szöveghez megszólaló dallam esetleg ennek a korálnak származéka. Mivel a német dallam az egyik legnépszerűbb és legmívesebb 17. századi korál, mind az eredeti szövegével, mind a karácsonyi verssel bátran ajánljuk széleskörű használatát.

Papp Anette