Ó, jöjjetek, imádjuk…

RÉ 327

Nemcsak nálunk, hanem világszerte is az egyik legismertebb, legszélesebb körben elterjedt karácsonyi ének 327. dicséretünk, az Ó, jöjjetek, hívek... Eredeti szövege Adeste fideles kezdettel latinul született, de annak ellenére, hogy számos gregorián gyűjtemény tartalmazza, a himnusz nem a középkorban keletkezett. Szerzője John Francis Wade (kb. 1710–1786), akinek az angol jakobita mozgalommal szimpatizálva még fiatalon el kellett hagynia a szigetországot, és Franciaországban, de továbbra is angol közösségben élt és tevékenykedett. Zenét tanított és katolikusként gregorián utánérzésű latin himnuszokat írt, így született többek között az Adeste fideles is. Wade énekét egymás után vették át a különböző énekgyűjtemények, a 18. század végére már a tengerentúlra is eljutott. Csak a 19. század közepén fordította angolra – más latin énekekkel együtt – Frederick Oakeley, az Oxford-mozgalomban is szerepet játszó, később a római egyházba áttért pap. Ettől kezdve még szélesebb körben, felekezetektől függetlenül mindenhol elterjedt, és talán nincs ma a világon mértékadó egyházi énekgyűjtemény, amely ne tartalmazná.

Magyarul először 1901-ben a Hozsanna! című énekeskönyvben jelent meg Victor János fordításában. Ezt a szöveget használta fel és javította Csomasz Tóth Kálmán énekeskönyvünk szerkesztése idején. Egyetlen eltéréssel ez szerepel a Hit hangjai, valamint a legújabb baptista gyülekezeti énekeskönyvben is. A magyar evangélikus és katolikus szöveg (utóbbi Babits Mihály fordításának felhasználásával) eltér ettől, bár a refrént – Ó, jöjjetek, imádjuk az Úr Krisztust – a magyar keresztyének közössége már majdnem azonos szöveggel énekelheti.

Az ének latin eredetije nyolc versszakos, amelynek első, ötödik és két utolsó versét adja magyarul énekeskönyvünk. A nyolc versszak megjeleníti a karácsonyi történet szereplőit, akikhez mi is kapcsolódhatunk: a pásztorokkal siethetünk a jászolhoz, a csillagjáró bölcsekkel együtt ajándékozhatunk (mi a szívünket), az angyalokkal pedig együtt zenghetünk glóriát. Mindezeken túl a latin szöveg szó szerint idézi a niceai hitvallás szavait, amely az ünnep legmélyebb titkára világít:
           Deum de Deo 
           lumen de lumine
           … Deum verum genitum non factum,

azaz a született gyermek Isten az Istenből, világosság a világosságból, valóságos Isten, született, de nem teremtmény. Hadd jussunk el nemcsak a jászolhoz, de e szavak mélységes felismeréséhez is, hogy valóban imádhassuk karácsonyban és karácsonykor az Urat!

Bódiss Tamás

Hasonló anyagaink