Amint vagyok

RÉ 460

Alighanem mindenkit meglep, hogy az Amint vagyok kezdetű ének  szerzője, Charlotte Elliott (1789–1871) fiatal angol lányként humoros versikéket írogatott és művészi portrékat készített. Harminckét éves korában azonban súlyos betegsége következtében teljesen megbénult, és ezt nagyon nehezen tudta feldolgozni. Egy évvel később meglátogatta a családot C. Malan svájci evangélizátor, aki a vele való beszélgetés során többek között ezt mondta neki: "Jöjjön úgy, amint van, bűnösként Isten Bárányához, aki elveszi a világ bűnét.” Ez a nap fordulópontot jelentett Charlotte életében, és innentől kezdve minden évben megünnepelte lelki születésnapját. Az Amint vagyok kezdetű énekben (1836) visszacseng a megtérésekor megszívlelt mondat, amely személyes hitvallásként, őszinte hangon szólal meg azóta is sokak ajkán, leginkább úrvacsoravétel előtt vagy pedig evangelizációk alkalmával az Úr hívására adott válaszként.

Charlotte lelkész testvérének írta az éneket – nevezetesen egy szeretetotthon létesítéséhez kapcsolódó gyűjtés során – azzal a reménnyel, hogy ennek bevételével ő is hozzá tud járulni a terv megvalósításához. Kiderült, hogy az ének megjelenése több bevételt jelentett anyagilag, mint a meghirdetett adománygyűjtés és jótékonysági vásár együttvéve. A lelki áldás pedig felmérhetetlen: csupán a szerző hagyatékában több mint ezer köszönőlevél maradt fenn azoktól, akiknek sokat jelentett ez az ének.

A szövegben bibliai utalásokat találunk: a második vers a 2Kor 7,5-öt idézi (kívül harc, bennem félelem), az utolsó vers pedig az Ef 3,18 alapján az Isten szeretetének szélességéről, hosszúságáról, mélységéről és magasságáról beszél. Az angol eredeti szövegben ez a négy szó mind egyszótagos – sajnos a magyar fordításba már csak annyi fért bele, hogy
           … a te szent
           Szerelmed tudjam, mit jelent…

Az ének többféle fordításban ismeretes: a református énekeskönyvbe Vargha Tamás fordítása került át némi igazítással a Hallelujah című gyűjteményből. A mai gyakorlatban a többi felekezet énekeskönyveit lapozgatva kétféle dallammal találkozunk. Az egyik az utolsó sort is nyolc szótagban hozza: Bárány Jézus, jövök, jövök, vagy Úr Jézus, így jövök, jövök. Az általunk is használt dallam utolsó sora csak hat szótagos – itt az egyik „jövök” szó elhagyásával lesz énekelhető az ének, vagy úgy, ahogy Csomasz Tóth Kálmán javaslatára (a fordítóval való egyeztetés után) az utolsó sor prozódiailag kitűnő, módosított sorával énekeljük, imádkozzuk: (Amint vagyok) … Fogadj el, Jézusom!

Vizi István

 

Énekeskönyvünk legszemélyesebb hangú énekei közé tartozik a 460. dicséret. Bár rögtön első sorában a bűnbánat szólal meg, érdemes felfedeznünk, hogy ez mégsem bűnvalló ének, hanem a Jézus ígéretébe – „…és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el...” (Jn 6,37) – vetett hit alázatos hangja.

Ismert a történet, miszerint a szöveg írója, Elliot Charlotte (1789–1871) fiatalkorában súlyos, maradandó betegséget elszenvedve lelki válságba került, amelyből egy svájci evangélista, Henri A. Cesar Malan vezette őt ki a fenti bibliai ige alapján. Maga az ének bő évtizeddel ezt követően született és 1834-ben látott először napvilágot nyomtatásban. E hitből fakadó költemény azóta is millióknak segített Krisztus mellett dönteni, gondoljunk csak a 2012-es Reménység Fesztiválra, amikor Franklin Graham igehirdetését követően ez alatt az ének alatt jöhettek előre mindazok, akiket akkor érintett meg az evangélium.

Just as I am – éneklik az angolszász világban a dicséretet, amely több mint másfél ezer énekeskönyvben megjelent. Kezdetben William Bradbury (1816–1868) dallamával terjedt el, amely 1849-ben keletkezett és Woodworth néven vált ismertté. Mi másik dallammal ismerjük. Ez John Barnby (1838–1896) alkotása, aki a 19. század második felében igen fontos szerepet játszott London zenei életében. Neves kórusokat vezetett, és templomi szolgálatai mellett zenei intézmények – többek között a Royal Albert Hall – zenei életét is meghatározta.

Az Amint vagyok kezdetű magyar fordítást Vargha Tamás készítette és a Hallelujah! énekeskönyvben jelent meg először. Énekeskönyvünkbe átvéve néhány helyen igazított rajta Csomasz Tóth Kálmán. Ugyancsak ő változtatta meg – a szerző beleegyezésével – a refrénszerű záró sort is, amely ezzel a szöveggel jobban énekelhető ugyan, tartalmilag azonban messzebb került az eredetitől (O Lamb of God, I come – Bárány Jézus, jövök). Kis változtatással ezt vette át a hatvanas évek elején baptista testvéreink Hit hangjai című énekeskönyve is (RÉ 145), míg a 2004-ben megújult gyülekezeti énekeskönyvük mindkét dallamot tartalmazza (RÉ 217 illetve RÉ 234).

Végül megemlítjük, hogy több mai angol énekeskönyvben csak az ének négy verse található – az eredeti 1–3. és 5. versek –, így a gyűjtemények Elliot Charlotte énekének negyedik, legszemélyesebb hangú strófáját hagyják ki. Idézzük fel most ezt a verset Vargha Tamás fordításában: Amint vagyok – vak és szegény, Hogy kincset leljek benned én, S derüljön éjszakámra fény: – Fogadj el, Jézusom!

Bódiss Tamás

Hasonló anyagaink