Rád tekint már hitem

RÉ 466

Az ének szerzője Ray Palmer (1808–1887) amerikai kongregacionalista lelkész, aki huszonkét éves korában, egyetemi évei végén hitoktatói gyakorlaton volt egy New York-i iskolában. Egy különösen fárasztó nap után, amikor a diákjait is nehéz volt fegyelmeznie, meg az albérlőjével is voltak konfliktusai, csüggedten rogyott le otthoni karosszékébe. A könyvespolcról találomra leemelt egy könyvet, hátha valami vigasztalást, bátorítást talál benne. A kezébe került német nyelvű könyv címlapján egy térdelő bűnös embert pillantott meg, aki könnyes szemmel néz fel az előtte magasodó keresztre. Úgy érezte, ez a kép éppen őt ábrázolja nyomorult lelkiállapotában. A képhez tartozott egy vers, amit Palmer ott mindjárt átültetett németből angolra. Saját elmondása szerint nem kellett nagyon erőlködnie a sorszerkezettel és rímekkel, csak úgy jöttek a sorok a tolla alól. Jegyzetfüzetét – benne a Rád tekint már hitem énekkel – a belső zsebébe rejtette, hogy bármikor elővehesse hasonló csüggedések között.

Két évvel később találkozott Boston utcáin Lowell Mason (1792–1872) dallamszerzővel, aki éppen egy énekeskönyv összeállításán dolgozott, és kérte őt, hogy keressen használható verseket, énekszövegeket a készülő gyűjteménybe. Palmer válaszképpen elővette jegyzetfüzetét, és megmutatta a versét, amit Mason gyorsan lemásolt magának, majd hazavitte, és dallamot írt hoz­zá. Amit Mason pár nappal később mondott neki, igaznak bizonyult: „Mr. Palmer, ön élhet még sok évet, és sok jó dolgot tehet, ám én úgy gondolom, hogy önt az utókor mégiscsak a »Rád tekint már hitem« szerzőjeként fogja ismerni.” Valóban nem ismerjük a többi énekét, leírt prédikációit, de éneke még ma is felhangzik templomokban vagy éppen haldoklók betegágyánál.

Magyar nyelven a Hozsanna című gyűjteményben jelent meg az ének Victor János fordításában:
           Hittel rád tekintek,
           Báránya Istennek,
           Szent Jézusom...

szöveggel. Csomasz Tóth Kálmán – érezve azt, hogy már az első sor szövegének és dallamának nagyon eltérő a ritmusa – új fordítást készített az énekre. Az eredeti dallam rövid sorainak (3. és 7. sor) felugró utolsó előtti hangjából énekeskönyvünkben mélyebb, vezető hang lett, így könnyebb is énekelni. A nehézséget inkább az jelenti, hogy a kezdő versszak utolsó szavánál („csupán”) az első szótag a szövegben egészen rövid volna, ám hosszú hangra kell énekelni („csúú-pán”), és az együtt éneklő gyülekezet egy része hamarabb akar a záróhangra lépni. Ezt leszámítva az ének könnyen megtanulható, és áldássá lehet mindazoknak, akik szív szerint ajkukra veszik.

Vizi István

Hasonló anyagaink