Augustus Montague Toplady, e világszerte ismert énekszöveg írója még diákkorában tért meg egyszerű, falusi pajtában tartott istentiszteleten egy égő hitű laikus prédikátor hatására. Isten országáért érzett felelősségből döntött a lelkészi hivatás mellett. A hagyomány szerint egy alkalommal nagy viharba került, amelyet egy sziklarésben megbújva tudott valahogy átvészelni. Ha nincs is közvetlen bizonyítékunk e történet valóságos alapjára nézve, mégis nagyon jól megvilágítja Krisztus megváltó munkájának lényegét, amely a Zsolt 31,3–4. alapján („…légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem” – Károli-fordítás) az ének ihletője lehetett.

 Toplady rövid életútjának utolsó éveiben egyebek mellett a Gospel Magazin szerkesztője volt, amelynek 1775. évi októberi számában jelent meg énekünk első néhány sora a következő vigasztaló szavakkal együtt: „Ha elesel és megalázott vagy, akkor se ess kétségbe! Imádkozz szüntelen Istenhez, aki felemel és talpra állít téged. Nézz a szövetség vérére, és könyörögj hozzá szíved mélyéből így: Aki értem megnyíltál, Rejts el, ó örök Kőszál… Az apostol szavaival élve vallhatod akkor: »Kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe, tiportatunk, de el nem veszünk.«” (2Kor 4,8–9)

 A folyóirat egyik következő évi számában olvasható először az ének ma ismert, négyverses formája. A kezdősorban található „örök kőszál” (angolul: Roch of Ages) kifejezés azóta szinte mindennapos fogalommá vált az angol keresztyén irodalomban. A költemény számtalan gyűjteményben jelent meg, de ezzel együtt maga a szöveg is apróbb változásokon ment keresztül. A legjellemzőbb változat egy három versszakra leszűkült szövegforma volt. Magyarul első ízben ugyancsak ilyen rövidítéssel jelent meg Kecskeméti István fordításában az 1902-es Hozsánna énekgyűjteményben. Később Révészné Váró Margit is három versszakkal fordította le, amelynek első verse így szól:
            Meghasított sziklakő,
            Élet és örök erő!
            Mély sebedbe befogadj, 
            Gyógyító balzsamot adj!
            Drága véred érdeme: 
            Bűnöm az veheti le!

E fordítás legújabban a Berkesi Sándor szerkesztette ifjúsági ének-gyűjteményében (Az Úrnak zengjen az ének) található meg, a ‘48-as énekeskönyvben pedig a négy strófává bővített Hozsánna-szöveget találjuk.

 Énekünk dallama nem egyidős a szöveggel. Sokkal később, több mint fél évszázad múltán keletkezett az amerikai Thomas Hastings keze alatt. Dallam és szöveg mégis olyannyira összenőttek, hogy a dallamot a szövegíró nevével jegyzik Toplady Tune néven.

Bódiss Tamás