Felvirradt áldott szép napunk

RÉ 356

Egyik legnépszerűbb húsvéti énekünk szövegét és dallamát egyaránt annak a 16. században élt Nikolaus Hermannak köszönhetjük, aki mintegy negyven éven át látott el tanári és kántori szolgálatot az északcseh vidéken található St. Joachimsthalban (ma Jáchymov). Herman több jelentős korál szerzője, mai énekeskönyvünkben énekünkön kívül a nálunk 313. számú „Dicsérd Istent, keresztyénség” (Lobt Gott, ihr Christen) kezdetű korál is az ő alkotása. Herman hosszú szolgálata alatt szoros baráti kapcsolatba került Johannes Matthesiusszal, aki St. Joachimstahlban végezte a lelkészi szolgálatot. A hagyomány szerint Herman gyakran készített énekeket barátja prédikációihoz. Az évek alatt összegyűlt énekanyagot 1560-ban, Herman halála előtt egy évvel „Sonntagsevangelia über das Jahr in Gesänge verfasset für die Kinder und christlichen Hausväter” (Vasárnapi evangéliumok az egész évre énekekben, gyermekek és keresztyén családapák számára) címmel adták ki. A kötet népszerűségét jelzi, hogy egy év múlva, Herman halálának évében már a második, javított és bővített kiadás jelent meg Wittenbergben. A „Felvirradt áldott szép napunk” kezdetű dicséretünk ennek a vasárnapi evangéliumokhoz írt sorozatnak a második húsvéti éneke. A húsvéti énekcsoport első darabja ugyanehhez a dallamhoz készült, és ahogyan azt az ének (Am Sabbath früh Marien drei – A hét első napján korán hajnalban a három Mária) alcíme  (Am heiligen Ostertag, Evangelium Marci 16.) jelzi, szövege a Márk evangéliumában olvasható húsvéti történethez íródott.

356. dicséretünk „Erschienen ist der herrliche Tag” kezdettel tulajdonképpen ennek a húsvéti evangéliumhoz írt korálnak a folytatása. Az eredetileg tizennégy strófa összegzi az evangéliumban olvasottakat: a 3–6. versben megismétli az asszonyok történetét és az angyal kérdését (Mit keresitek a holtak között az élőt?), valamint a tanítványok találkozását Jézussal (felismerték őt a kenyér megtöréséről), másrészt szorosan az evangéliumhoz kapcsolódó ószövetségi képeket hoz: a hetedik versben Sámsont, a nyolcadikban pedig Jónást (miként Jónás is három napon át volt a cethalnak gyomrában). A mai énekeskönyvből kimaradtak azok a versek is, amelyekben az egyiptomi szabadulás újszövetségi kontextusát olvashatjuk:
          Ma megyünk ki Egyiptomból,
          Fáraónak fogházából, 
          S az igaz Húsvéti Bárányt
          Vesszük étel, ital gyanánt, Alleluja.

(…) Az öldöklő Angyal nékünk 
Semmit nem árt, mert mi szívünk
Krisztus vérével hintetett,
Úgy haláltól menekedett, Alleluja.

A 16. századi német korál valamennyi versének első fordítását az Új Zöngedező Mennyei Karban (1743) találjuk, mai énekeskönyvünk válogatott verseinek fordítását (1, 2, 9, 13, 14) Áprily Lajos készítette. A szó legszebb értelmében művészi fordításban énekeljük generációk óta a húsvét legnagyobb üzenetét: a győzelmet. Az Élet győzött az ősi kígyó, bűn, halál, kín, pokol, szenvedés felett, ezért életünk minden napján
          Hadd zengje Krisztust énekünk, 
         
Ki sírból feltámadt nekünk, Alleluja!

Papp Anette

Hasonló anyagaink