Új kezdet - új világosság

RÉ 301

Énekeskönyvünk első adventi dicsérete egészen 1806-os elhagyásáig számos graduál és gyülekezeti énekeskönyv első lapján szerepelt. Szövege egy középkori, Árpádházi Szent Erzsébetről szóló latin himnusszal rokonítható: annak első két sorával:
            Új világosság jelenék,
            Régi tévelygés csendesedék

– szóról szóra megegyezik. Míg azonban a latin tétel a kezdősorokból kiindulva az Istennek átadott életű Erzsébetet tekinti megújulásra ösztönző példaképnek, a magyar szöveg ismeretlen írója már a harmadik sorban Jézus Krisztusra irányítja a figyelmet:
            Isten igéje jelenék,
            Újonnan nékünk adaték.

Számos középkori, Szűz Máriát vagy más szentet dicsőítő szöveget ismerünk, amely a reformációt követően Krisztusra alkalmazva élt tovább. Ezek is azt tanúsítják, hogy a 16. században jól látták – talán jobban, mint később –, mi az, amit le kell nyesni, el kell hagyni, és mi az, amit meg lehet őrizni.  Énekünk második része Isten írott igéjéről és annak megtartó erejéről szól:
            Igaz az Isten igéje,
            
Kivel él ember elméje.

Ha innen visszatekintünk az első strófára, észrevesszük, hogy az már kezdettől fogva kettős jelentésű, kétdimenziós szöveg. Nemcsak a karácsonykor testet öltött Fiúról szól, hanem arról az új világosságról is, amely az Isten igéjét ismét központi helyre emelő reformációban ragyogott fel. Eme második, hitvallásos jelentése miatt kerülhetett a himnusz a graduálok és énekeskönyvek első lapjára, és ez magyarázza, hogy evangélikus testvéreink nem az adventi, hanem énektáruk reformációs énekei közé illesztették. E kétdimenziós jelentést megértve még csodálatraméltóbb az ismeretlen szövegíró kiérlelt, tömör, lényeglátó szövege.  A graduálok tanúsága szerint ezt, a reformáció korában igen népszerű himnuszt a mainál hajlékonyabb dallamon énekelték. Mai formája jóval későbbi: az 1744-es kolozsvári énekeskönyvből vettük át. Honnan származik ez az egyszerűbb dallam? Meglepő a válasz: korabeli levelezésből tudjuk, hogy a kolozsvári énekeskönyv nyomtatásakor használt nyomdai felszerelés nem tartalmazott a dallamhajlításokhoz használható jeleket, ezért egyszerűsödött le a kottakép. Bár gyülekezeteink így ismerték meg és éneklik ezt a csupán 1948-ban felújított dicséretet, mégis érdemes lenne az eredeti, hitelesebb alakot szélesebb körben is megismerni és használatba venni egyszer.

Bódiss Tamás

Hasonló anyagaink