Ének a viharban

RÉ 300

Charles Wesley (1707–1788), énekünk szerzője a metodista megújulási mozgalom vezéralakjának, John Wesleynek (vagy ahogy nálunk mondják: Wesley Jánosnak) testvéröccse. Mintegy 6500 éneket írt. Hatalmas mennyiség ez; ha csak naponta egyet számolunk, akkor is csaknem két évtized kellett a megírásukhoz! A temérdek Wesley-költemény között sokak szerint a Lelkem drága Jézusa a legjobban sikerült lelki ének. Amikor elkészült vele, megmutatta bátyjának, ám ő túl szentimentálisnak tartotta. Talán ez is volt az oka, hogy bár az ének már 1740-ben megjelent nyomtatásban, igazán csak a Wesley fivérek halála után terjedt el Angliában és Amerikában. Később a világ számos nyelvére lefordították, és többféle dallammal használták.

Az ének keletkezése körül legendák keringenek, amelyek leginkább Charles Wesley 1736-os hajóútjához kapcsolódnak. Ezek a színes leírások nem tekinthetők hiteles történeti forrásoknak, de mindenképpen emelik az ének népszerűségét. Az egyik elbeszélés szerint Wesley hajója Amerikából Angliához közeledve nagy viharba került, és olyannyira megsérült, hogy az utasok tényleg csak Isten kegyelmének köszönhették megmenekülésüket. A vihar során állítólag berepült egy kismadár a hajókabin ablakán, és Wesley kebelében talált menedéket. Őt ez az élmény annyira meghatotta, hogy mindjárt énekbe foglalta. Jobban megértjük az eseményt, ha az ének eredeti kezdősorait nézzük:
            Jesus, lover of my soul
           
 Let me to thy bosom fly…

Szó szerinti fordításban:
            Jézus, lelkem szerelmese
            Hadd repüljek kebledre…

Bármilyen vihar ihlette is a verset, életünk számos vihara közepette ajkunkra vehetjük annak szavait és Jézushoz menekülhetünk segítségükkel.

Az éneket többen is lefordították magyarra. Nyilván lehetetlen azt a költői bravúrt más nyelven is megismételni, amit az énekíró az angol nyelv sajátosságait kihasználva végbevitt: az ének 188 szava közül 156 egy szótagos! Énekeskönyvük szerkesztői Benkő István addig ismert fordítása helyett (Lelkem szent szerelmese) Áprily Lajos változatosabb hangzású magyarítását választották: „Lelkem drága Jézusa…” Áprily az első sorhoz rímet keresve alkotta meg a „habtusa” szót, amelyet sokan kifogásoltak, ám a szó annyira kifejező és egyből érthető, hogy nem rontja el az éneket, inkább szemléletessé, költőivé teszi.

Az ének legszebb és legmélyebb gondolata az a vallomás, ami a harmadik versszak elején felhangzik:
            Csak te kellesz, én Uram,
            
Benned mindent meglelek.

Ezzel a hittel vegyük ajkunkra mi is!

Vizi István

Hasonló anyagaink