Jer, Krisztus népe nagy vígan

RÉ 298

Ha Luther Márton nevét halljuk, akkor elsősorban arra a nagy német teológusra gondolunk, aki 1517-ben a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztett 95 tételével elindította a reformációt.

Kevesebben tudják róla, hogy a gyülekezeti éneknek, mint önálló istentiszteleti, irodalmi és zenei műfajnak a kifejlesztése is az ő nevéhez köthető. Énekköltőként iskolát teremtett, és énekszerzők egész sorát ösztönözte hasonló munkálkodásra.

Luther énekköltészete is egy súlyosan megrázó élménnyel indult: tanúja volt annak, hogy 1523 nyarán két szerzetestársát protestáns nézetei miatt megégették. Ennek hatására született az Ein neues Lied wir heben an kezdetű balladája, amelyet első szerzeményeként tartunk számon. Luther második, szintén 1523-ban keletkezett, Nun freut euch, lieben Christen g’mein kezdetű éneke is személyes hitvallás.

A szöveg elemzői szerint a tízstrófás költemény megrázó nyíltsággal mutatja be azt az utat, amelyet Luther a kolostorba vonulástól Erlangenig megtett, és tömör összefoglalását adja annak, ahogyan a hit általi megigazulás megtapasztalásának belső békességéig eljutott. Az ének Luther életében négy különböző dallammal jelent meg, amelyből kettő a magyarországi énekgyakorlatba is bekerült.

Luther szóban forgó énekét az Atya Istennek az ő szerető fiával, és Fiú Istennek velünk beszéléséről való szép ének címmel már Gálszécsi István 1536-ban, Krakkóban megjelent gyűjteménye is tartalmazta. Az énekszövegből három teljes és a negyedik vers töredéke maradt ránk. Az első versszak a Luther-ének elég pontos fordítását adja, a következő versek viszont önállóak, nem követik a német szöveget. A Gálszécsi által közölt dallamot ma csak az evangélikus énekeskönyvben találjuk meg, de nem a Nun freut euch verssel, hanem egy halottas szöveggel.

 Református énekeskönyvünk ahhoz a dallamhoz tért vissza, amely a Luther-énekek első gyűjteményében, az 1524-ben megjelent Achtliederbuchban kapcsolódott a költeményhez. Luther Márton éneke az adventi várakozástól a teljes Szentháromság titkának megismeréséig ívelő ünnepi időszakunk méltó foglalatát adja.

Ha tehetjük, olvassuk elmélkedjük végig minél többször énekünket, s véssük szívünkbe:
            Ne hagyd, hogy hívság s emberek
            Megrontsák lelki kincsedet:
            
Ez legyen örök részed!

Papp Anette

 

Hasonló anyagaink