Énekeskönyvünk 278. számú dicsérete a 17. századi magyar énekköltés egyik legszebb, legértékesebb és ökumenikus szempontból is kiemelkedően fontos darabja. Szövegét az a Kanizsai Pálfi János szerezte, aki Pfalz fővárosának egyetemén, Heidelbergben tanult. Hazatérve előbb Somorján, majd Komáromban működött tanítóként. 1612 és 1626 között Pápán lelkészkedett, ahol megszervezte az ország első presbitériumát. Innen Németújvárra távozott, majd 1629-ben a Dunántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. 1633-ban a katolizált Batthyány Ádám Németújvárról Kiskomáromba űzte, majd 1638-ban újra Pápán működött prédikátorként. Énekszerzői munkásságából két zsoltárparafrázist ismerünk. Mivel mindkét versnél az I. P. C. monogram jelöli a szerzőt, a parafrázisokat sokáig Pécseli Király Imrének tulajdonították. Mára a tudomány tisztázta, hogy mindkét vers, az 51. zsoltárhoz írt „Ne szállj perbe…” és a 148. zsoltárból szerzett „Dicsőült helyeken…” kezdetű zsoltárparafrázis is Kanizsai Pálfi János szerzeménye.

Az utóbbi parafrázist már 1611-ben lejegyezték, s nem csak protestáns körökben lett hamar népszerű: a jezsuita Hajnal Mátyás is felvette elmélkedésgyűjteményébe (1629, 1642). Kanizsai szóban forgó zsoltárparafrázisa 1635-ben jelent meg először protestáns énekeskönyvben, de a 17–18. században nemcsak a protestáns énekeskönyvekben kapott stabil helyet, hanem minden felekezet (református, evangélikus, katolikus, unitárius) repertoárjában felbukkan. Dallamával együtt először a Cantus catholici (1651) közli a verset, de a 18. századi református énekeskönyvek (Kolozsvár, Debrecen) is kottával együtt adják közre a zsoltárparafrázist. Énekünk széleskörű ismertségét bizonyítja, hogy a 20. században szép változatait gyűjtötték össze a teljes nyelvterületről.

Az eredeti vers szövegét az 1806-os énekeskönyv számára Diószegi Sámuel átdolgozta, az eredeti tíz versszakot nyolc verssé tömörítette, és a keretező első és utolsó versszakon kívül Kanizsai parafrázisából csak annak gondolatmenetét tartotta meg. Mai énekeskönyvünk ezt az átdolgozott változatot adja. Aki teheti, keresse meg és olvassa el Kanizsai Pálfi János zsoltárparafrázisának eredeti változatát. Ízelítőül Kanizsai költeményéből a második versszak így hangzik:
Áldjátok az Urat, kik csak őnéki szolgáltok,
          Ártatlan ruhában tündöklő sok kar angyalok,
          Ti is, Nap és Hold és csillagok,
          Valakik égi tűzzel bírtok,
          Felszóval őtet kiáltsátok.

Papp Anette