Mire bánkódol?

RÉ:267

Református énekeskönyvünk 267. számú dicsérete egy 16. századi német korál magyar változata. Az eredeti ének (Warum betrübst du dich, mein Herz) a 42–43. zsoltár refrénverseire hivatkozik „Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok néki…” egy 1560 körül, Drezdában készített kódexben bukkant föl először. Az első, 1560-as dallamfeljegyzés dúr dallamot közöl, s két világi szöveget is kapcsol a melódiához. A ma is használt moll változat először egy 1565-ös, Monoetius Crailsheim nevéhez köthető kéziratban jelent meg. A későbbi énekeskönyvekben található dallamváltozatok mindegyike a moll hangnemű dallamot adja, s a korál – bár a mai gyűjteményekből már hiányzik – évszázadokig a német repertoár stabil darabja volt.

Az ének magyar fordítása először az 1590-es debreceni énekeskönyvben jelent meg., s az évszázadok során kéziratokban és további nyomtatott könyvekben egészen napjainkig szerepel. Habár először református forrásban tűnt fel, nem csak a református gyűjtemények tartalmazták: benne volt a katolikus Petri András kéziratában, a lőcsei és bártfai evangélikus énekeskönyvekben és az unitárius kéziratos, illetve nyomtatott forrásokban is. Mivel a szöveg Balassi Bálint Istenes Énekek függelékében is megjelent, sokáig tévesen neki tulajdonították a fordítást. Énekünk első kottás feljegyzését az 1635-ös Eperjesi Graduálban találjuk. Az ott rögzített dallam a következő évszázad kottás nyomtatványaiban (Kolozsvár 1744, Debrecen 1774) tovább variálódik, s távolabb kerül az eredeti német mintától. Ez a magyarosodott dallamalak református vidékeken nagyon élő lehetett, erről tanúskodik, hogy szép változatát gyűjtötték fel Szlavóniában.

A német eredeti szöveg – és a belőle készített magyar fordítás – tizennégy versből áll. A verseket először Földvári József dolgozta át és csonkította hét strófára az 1806-os énekeskönyv számára. Az eredeti versszakokból azokat hagyta el, amelyek Illés próféta, Dániel, József és a három ifjú történetén keresztül Isten gondviselő kegyelméről szólnak. Sajnos ezek a versek a mai énekeskönyvünkbe sem kerültek vissza.

A korált ma már nem ismerik Németországban, viszont évszázadokig a Szentháromság vasárnapja utáni 7. és 15. vasárnap főéneke volt. Számos zeneszerző feldolgozta a koráldallamot, de a legismertebb mű J. S. Bach nevéhez fűződik, aki kantátáját (Warum betrübst du dich, mein Herz, BWV 138.) első lipcsei évében a Szentháromság vasárnapja utáni 15. vasárnapra komponálta. Mindkét vasárnap evangéliuma (Mk 8,1–9, a négyezer ember megvendégelése, illetve Mt 6, 24–34: ne aggodalmaskodjatok...) az Isten gondviselő kegyelméről szól. Énekünk az ebben a kegyelemben való hitünknek szép foglalatát adja:
            Azért minden szükségedben
            Bízzál csak az Úr Istenben.

Papp Anette

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...