Lelki hódolás

RÉ 251

Ezzel a címmel látott napvilágot Ráday Pál (1677–1733) imádságoskönyve 1710-ben, nem sokkal a Rákóczi-szabadságharc vége előtt. Az elmélkedéseket, imádságokat tartalmazó lelki kincsestár egyik értékes darabja énekeskönyvünk 251. éneke: Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség.

Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc kancellárja volt, ő fogalmazta a szabadságharc elindulását meghatározó híres kiáltványt (Recrudescunt inclitae gentis Hungariae vulnera…, azaz Ismét kiújulnak a jeles magyar nemzet sebei…) Hazaszeretete mellett a Szentháromság Isten iránt érzett mély hódolatát, bensőséges imádatát is megismerhetjük a Lelki hódolás című gyűjteményből, amelyet a Zsinati Iroda Sajtóosztálya zsebkönyv méretben kiadott a szerző születésének háromszázadik évfordulóján. E könyvecskét föllapozva a 117. oldaltól találjuk az Istenes új énekek-et, közöttük első helyen a Meghódol lelkem kezdetűt. Versként is élmény olvasni e gyönyörű imádságos költeményeket, de a szerző kétségkívül éneklésre szánta őket. Jelen énekünkhöz két dallamot is javasolt. Az első a 8. genfi zsoltár dallama (Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk), a másik pedig az, amit énekeskönyvünkben az ének mellett találunk. Úgy tűnik, a 8. zsoltárnak nemcsak a dallama és versformája ihlette meg Ráday Pált, hanem tartalma, gondolatmenete és felépítése is. Ahogy a zsoltáros az Istent magasztalja az ének elején és végén, a kettő között pedig felsorolja az Úr kezének alkotásait, az égitestektől egészen a porszem emberig, úgy fejezi ki Ráday is a Szentháromság Isten előtti hódolatát, és sorolja fel az Isten imádóit a teremtett világ rendjében, míg végül maga is beáll a sorba. Az 5–6. strófa közül kihagyott versszak tökéletesen illeszkedik ebbe a felsorolásba:
           Imád tégedet mindenféle állat,
           Valamely a földön és a föld alatt
           Mozog, csúsz, mász és járhat vagy állhat,
           Tudja, táplálást csak tőled várhat.

Így szemlélve azt mondhatnánk, hogy szerencsésebb lett volna a 8. genfi zsoltár dallamát választani a mostani helyett. Másrészről viszont jó döntés volt Ráday másik dallamát előnyben részesíteni, ismerve az ad notam (kölcsöndallamra énekelt) énekek sorsát: ha nincs ott a kottája az ének elején, könnyen átsiklunk felette énekválasztáskor.

Nem nehezebb megtanulni ezt a másik dallamot sem. Eredeti változatát Honterus írta a latin időmértékes verseket tanuló diákok számára, hogy könnyebben megtanulják Horatius és más költők verseit metrikus dallamok segítségével.

Még egy megjegyzés: az első versszak utolsó sorában az „ural” szót úgy kell értenünk, hogy „urának vall”, „úrként tisztel”.

Vizi István

Hasonló anyagaink