Énekeskönyvünk 220. számú dicséretének dallama először az 1554–57 körül Kolozsvárott kinyomtatott úgynevezett Hoffgreff-énekeskönyvben, mint Az  istenfélő Eleazár pap, valamint Holofernes és Judit asszony históriájának melódiájaként tűnik fel. A szóban forgó, főleg bibliai históriás énekeket tartalmazó kiadvány ma csak két, igen sérült, elején és végén hiányos példányból ismeretes. Mivel sem a címlap, sem a megjelenés pontos adatai nem maradtak fenn, a nyomdász személyéről a gyűjteményt Hoffgreff-énekeskönyvnek nevezzük.

Az említett dallamhoz már a 16. században egyházi énekek is kapcsolódtak: protestánsok valószínűleg erre a dallamra énekelték a Megszabadultam már én a testi haláltól kezdetű halottas szöveget (RÉ 414). Ezt az élő szöveg-dallam kapcsolatot a népzenei gyűjtések szinte az egész nyelvterületről igazolták. A 17. században katolikus testvéreink a dallamhoz többféle szöveget is adtak: Pázmány Péter Imádságos könyvében az „Adoro te devote” gondolatmenetét követő verssel, 1651-ben pedig egy elevációs szöveggel látjuk. Kájoni János csíksomlyói rendfőnök a 17. század közepén összeállított gyűjteményében viszont Balassi Bálint versével társította a dallamot.

Énekeskönyvünkben is ezzel a dallammal kapcsolódik össze a magyar nyelvű istenes költészet megteremtőjének, Balassi Bálintnak az egyik legszebb szövege. A vers eredeti címe: „B. B. nevére – kiben bűne bocsánatjáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott.” Az eredetileg tizenöt versszakból álló ének valószínűleg 1584 őszén keletkezett. A 16. századi szokásnak megfelelően a költők az akrosztichonnal (a versfők összeolvasásából keletkező szó) általában a szerzőséget vagy a keletkezés helyét rögzítik. A Bocsásd meg... kezdetű vers akrosztichonjából a következő olvasható ki: BalASSI BalINTHE. A verset a katolikus Hajnal Mátyás-féle Szíves könyvecske tévesen a 75. zsoltár fordításának mondja. Valójában az ének kezdete a Biblia 25. zsoltárának 7. verséből indul ki, s az egész szöveget átszövi a zsoltár egy-egy versének gondolata.

Énekeskönyvünk 220. számú dicsérete egész református gyülekezeti éneklésünk páratlan kincse. Ha tehetjük, hallgassuk meg valamelyik kiváló zeneszerzőnk: a katolikus Kodály Zoltán férfikari, az evangélikus Sulyok Imre orgonára írt vagy a református Gárdonyi Zoltán vegyeskarra készített feldolgozását!

Papp Anette