A harmincéves háború (1618–1648) alatt Németországban az énekszerzés második virágzását élte. A Luther utáni nemzedék énekköltői közül kétségtelenül a legnevesebb Paul Gerhardt, akinek számos verséhez Johann Crüger írt dallamot. Mai énekünk szövegét a Gerhardtnál közel húsz évvel idősebb Martin Rinckart (1586–1649) írta, aki teológiai és zenei tanulmányait Lipcsében végezte, majd eislebeni, erdeborni és lyttichendorfi szolgálatok után 1617-ben, egy évvel a harmincéves háború kitörése előtt kezdhette meg lelkészi munkáját Eilenburgban. A Nun danket alle Gott… kezdetű verse először 1636-ban jelent meg Lipcsében a Jesu-Hertz-Büchlein in geistlichen Oden című kötetében. A szöveg egy apokrif bibliai könyv versein alapul: „És most kérjétek a mindenek Istenét, ki nagy dolgokat cselekedett az egész földön, ki megsokasította napjainkat anyánk méhétől kezdve, és irgalmassága szerint cselekedett velünk: adjon szívünknek vígasságot, és napjainkban legyen békeség Izraelben örök időkig; higgye el Izrael, hogy velünk van az Isten irgalmassága, hogy megszabadítson minket napjaiban.” (Jézus, Sirák fia bölcsessége 50,24−26) Rinckart lelkészi szolgálata alatt háború és éhínség dúlt, majd pusztító pestisjárvány szedte áldozatait. De mint azt szép verse is bizonyítja, a megpróbáltatások ellenére is mindvégig megmaradt hitében, és bízott Istenében. Az ének magyar fordítása először az Új Zengedező Mennyei Kar című gyűjteményben (1743) jelent meg Jer, dicsérjük Istent szívvel, szájjal, lélekkel… kezdettel. Ma énekeskönyvünkben Áprily Lajos fordításában olvashatjuk a szöveget.

Dicséretünk dallamát Johann Crüger, a 17. század egyik legismertebb német énekszerzője írta. A berlini Nikolai Kirche (Miklós-templom) karnagya 1647-ben Praxis pietatis melica címen olyan négyszólamú énekes gyűjteményt jelentetett meg, amelyben saját szerzeményein kívül a 16–17. század legértékesebb német gyülekezeti énekeit válogatta össze. Ebben a kötetben jelent meg először Rinckart verse Crüger szép dallamával.

Az énekből készített feldolgozások közül talán a legismertebbek J. S. Bachnak a reformáció ünnepére írott kantátái (Gott der Herr ist Sonn und Schild, BWV 79; Nun danket alle Gott BWV 192), de érdemes meghallgatni Bach egyik előfutárának, Pachelbelnek vagy akár Bach egyik fiának, Carl Philipp Emanuel keresztapjának, Telemannak a feldolgozásait is. F. Mendelssohn Bartholdy B-dúr szimfóniájában (Lobgesang, op. 52) szintén megszólal a korál, s Liszt és Reger egy-egy művében is ráismerhetünk a Jöjj, mondjunk hálaszót dallamára.

Papp Anette