Szabadulás a fogságból 

RÉ 126

A 126. zsoltár egyike annak a tizenöt zsoltárnak, amit a Bibliából zarándokénekként, a Károli-fordításban grádicsok énekeként ismerünk. A zsoltár témájában ezúttal mégsem az ünnep alkalmából Jeruzsálembe zarándokló seregre utal, hanem a zsidó nép történetének egy korábbi eseményére, ahol szintén ujjongó emberek sokasága vonult Jeruzsálem felé, mégpedig a babiloni fogságból szabadulás után. Talán éppen az örömteli menetelés témája okán sorolták ezt a zsoltárt a zarándokénekek közé. A 126. zsoltár nagyszerű ellenpárja a 137. zsoltárnak. Míg a 137. zsoltár a Babilon folyóvizei mellett kesergő fogoly zsidók panaszéneke, addig a mostani zsoltár már víg nevetésről, örvendező éneklésről szól. E zsoltár annak az Istennek hatalmas szabadítását zengi el, aki egyedül volt képes átfordítani a történelem kerekét, szabadulást szerezve tulajdon választott népének. Tudjuk, hogy ez az ének az egyháztörténelem során éppen a magyar protestáns lelkipásztorok ajkán hangzott fel újra aktuálisan, ugyanis 1676-ban a gályarabságból szabadult prédikátorok ugyanazt élték át, amit a babiloni fogságból hazatérő zsidó nép. Miután a szenvedések között is a genfi zsoltárok éneklése jelentett számukra bátorítást, vigasztalást, erőt, most boldogan énekelték a szabadulás zsoltárát:
            Úgy mentünk, mintegy álomban,
            Víg nevetés volt szájunkban …
            Ez nyilván az Isten dolga.

Ugyanennek a zsoltárnak a 3. versében hangzik fel a könnyhullatással vetés utáni boldog aratás képe, mintegy megelőlegezve Jézus egyik boldogmondását: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” Johannes Brahms német romantikus zeneszerző ezt a két bibliai idézetet egymáshoz kapcsolva idézi a Német requiem első kórustételében (Zsolt 126,5–6 és Mt 5,4). Megjegyzendő még az is, hogy Czakó Jenőnek a 126. zsoltár gondolatsorára írt magyar szövegével ismerik sokan Purcell kánonját:
            Vége van már a szolgaságnak,
            Sion foglyait várja kész örökség..

A genfi 126. zsoltár dallama a mai zenéhez szokott fül számára kicsit szokatlan, nehézkesnek tűnik, de nem megtanulhatatlan. Kodály Zoltán a 33. és a 124. zsoltár mellett a 126. zsoltárra is készített kétszólamú feldolgozást (biciniumot), és hogy zenei ízlésünket ezzel is alakítsa, beillesztette a Bicinia Hungarica című gyűjteménybe. Miközben örülünk annak, hogy a római katolikus vallású Kodály a reformátusok 126. zsoltárát a zeneiskolai tananyagba illesztve minden magyar gyermek (és felnőtt) számára elérhetővé tette, sajnáljuk, hogy a zsoltár éppen a református gyülekezetek repertoárjából hiányzik, ahova pedig eredetileg íródott.

Vizi István

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...