A hegyek szökdöstek, mint a kosok

RÉ 114

Ezt a zsoltárt még soha nem hallottam gyülekezeti énekként, kórusoktól viszont annál többször, méghozzá Kodály Zoltán feldolgozásában, orgonakísérettel. Pedig az egyszerű, ritmikus formájú genfi zsoltár elterjedésének is lett volna esélye. Énekeskönyvünk ugyanabban az időben készült el, mint Kodály kórusműve, sőt maga a zsoltár már a korábbi énekeskönyvekben is benne volt.

Fölmerült bennem a kérdés: hogyan lehetséges, hogy ez a gyönyörű zsoltár nem kap helyet gyülekezeti gyakorlatunkban, csupán a négyszólamú énekkarok kiváltsága, hogy éneklik? Talán túl nehéz a dallama? Nem hiszem, mert ennél bonyolultabbakat is énekelnek gyülekezeteink. Vagy nehezen érthető a szövege? Aligha. A régies múlt idők nem zavaróak, egyedül a „megtére Jákób háza” kifejezés szorul egy kis magyarázatra: hazatért Izráel (háza)népe. Amikor ők az egyiptomi szolgaságból kiszabadulva az Ígéret Földje felé tartottak, csodaként élték át az Úr szabadítását. Erre emlékezik a zsoltáros úgy, hogy költői képekben utal a Vörös-tengeren, illetve a Jordánon való átkelésre: Isten hatalmát, nagyságát látva még a tenger is meghátrál, a folyó is visszafordul. A hegyek kerge bárányként való szökdelése kapcsán nyilván a Sínai-hegy mozgására kell gondolnunk, amikor földrengések előzték meg a törvény átadását.

Pontosan ezek a képsorok ragadták meg Kodályt, amikor felkérést kapott a Budapest-Pozsonyi úti református templom orgonájának felavatásakor arra, hogy készítsen egy zsoltárfeldolgozást. Ő tudatosan éppen ezt a zsoltárt választotta, pedig legendásan ismerte a többi 149 genfi zsoltárt is. Aki hallotta már Kodály 114. zsoltárát, és oda is figyelt a szövegére, soha nem felejti el, ahogy az orgona dübörgő hangjai az Úr haragját jelenítik meg, a szaggatottan ugráló hangok a hegyek szökdösését, az egyöntetű dallamot éneklő (unisono) kórus a nagy vizek mozgását szemlélteti, nem is beszélve a sziklákat repesztő forrásvíz előtöréséről a záró ütemekben.

Ha ilyen nagyszerű kórusmű készülhetett a zsoltár anyagából, miért mellőzzük mégis, amikor gyülekezeti éneket választunk az istentiszteletre? Ennek egyik oka az ének témájában rejlik: nyilván nem választhatjuk olyankor, amikor a prédikáció egészen másról szól. Viszont érdemes elővenni, ha a lelkipásztor az egyiptomi kivonulásról, a Vörös-tengeren ill. a Jordánon való átkelésről prédikál.

A mellőzés másik, igazi oka az, hogy nem tanítottuk meg a zsoltárt a templomba járóknak. Pedig megtanulhatjuk belőle, hogy az életünket kézben tartó Isten ugyanaz, aki előtt a tenger és a folyó meghátrál, aki a hegyeket mozgatni tudja, aki előtt ma sincs akadály.

Vizi István

Hasonló anyagaink

Dunamelléki Kántorképző Tanfolyam

A Budapesten rendezendő tanfolyam pontos helyszíne még nem ismert. A részvétel feltételei az egy évvel ezelőttihez hasonlóak, melyről bővebb információ itt található.

J. S. Bach és új Református énekeskönyvünk

Március 16. és 31. között számos templomban, koncertteremben vagy éppen a szabadban – aluljárókban, köztereken - csendültek fel J. S. Bach örökzöld vagy éppen ritkán hallható dallamai. A...