Bensőséges nagyböjti imádság a 26. zsoltár. Őszinte beszélgetés Istennel hűségről, egyenességről, az Isten házához ragaszkodásról és az ő dicséretéről. Kiegyensúlyozott, szinte derűs Dávidnak ez az imádsága, amelynek titka, hogy emberi kapcsolatokból származó feszültségeit képes itt is Isten elé vinni és letenni. Így csendülhet meg minden panaszkodás ellenére a zsoltárban kétszer is (7. és 12. vers) a magasztalás hangja – jellemző, hogy mindkét alkalommal a szent helyhez kapcsolódva.

A genfi zsoltár dallama több bűnbánati (51., 217.) és nagyheti (341.) énekünkhöz hasonló, ’mi’ végű, úgynevezett fríg dallam, amely a zsoltár mondanivalóját különös, szelíd dallamívekkel erősíti. Nemcsak a hangneme, üzenete alapján is a 31. zsoltárral rokoníthatjuk. A 26. zsoltár Szentírásban szereplő tizenkét versének ugyanannyi énekvers felel meg, ami megkönnyíti a zsoltár kétféle szövegének párhuzamos tanulmányozását. Ez az 1:1-es megfelelés azonban problémát is rejt magában. A zsoltárok dalszerű éneklése – azok felolvasásával vagy a régi gyakorlatot idéző recitálásával ellentétben – eleve jelentősen meghosszabbítja a zsoltárimádságot. Zsoltárunk hat dallamsorra készült, versenként 41 szótagú énekszövege azonban hosszabb, mint maga a bibliai zsoltár, melynek következtében a 26. zsoltár elénekléséhez háromszor annyi idő kell, mint annak olvasásához.

Ha zsoltárunkat a Károli vagy az új fordítás szövegével összehasonlítjuk, egyértelműen látható, hogy az a régi szöveghez áll közelebb. Rögtön a kezdetnél eltér a két bibliai szöveg, amelyek közül itt talán a régi változat (Judica me – Ítélj meg engem) maradhatott volna. A szíveket és veséket vizsgáló Isten (2. vers) sem ismeretlen és érthetetlen a mai ember számára. Problémás azonban a „gyülekezet” szó használata az 5. versben, mert az itt inkább az új fordítás szerinti „társaságot” jelenti és nem egy szakrális közösséget. Különösen fontos a zsoltár 8. verse, amely az Isten háza iránti vonzódást fogalmazza meg:
            Uram, hajlékodat,
            Szeretem házadat,
            Holott lakol dicsőséggel,
            Szent helyedet kedvelem,
            És azt feljebb becsülöm
            Minden e világi kincsnél.

Mindenképpen ajánlatos ezt a nagyböjti zsoltárt imádságként megismernünk. Énekeskönyvünkből elsősorban az 1–3. valamint a 7–8. és a záró vers ajánlható erre.

Bódiss Tamás