Énekrend III. (húsvéti időszak, pünkösd, Szentháromság vasárnapja)

Énekrend a húsvéti idő kezdetétől Szentháromság vasárnapjáig

Húsvét

A húsvét ünnepének énekeivel kapcsolatban ismét a zsoltárok jelentőségére szeretnénk rámutatni. A 117. és a 118. zsoltár kiemelt szerepet kap vasárnap, hétfőn pedig a 105. zsoltár. Főünnepeken elsősorban a legismertebb énekeket tanácsos választanunk, de a 118. zsoltár ismert dallamával (66-dikra éneklendő) könnyen beemelhető. Köszöntő igeként vehetjük a bibliai zsoltár 24. versét (ez minden vasárnapi istentiszteletünk oka és eredője): Ez a nap, a melyet az Úr rendelt…(Latinul: Haec dies quam fecit Dominus…, ami egyébként a latin istentisztelet második éneke.) A legősibb, és ma is népszerű „Krisztus feltámadott" ének eredeti helye az igehirdetés előtt van, így kerülhet a zsoltár is helyére - fennálló énekként. A feltámadásünnep továbbőrzésének „lélekre ható" eleme lehet, ha pünkösdig minden istentiszteleten igehirdetés előtti énekként énekeljük a 185-t és az énekrendben e mellett még egy húsvéti ének szerepel. (Erre még visszatérünk.)

Az ünnep első napja a feltámadás tényét és üzenetét hirdeti, a második nap az emmausi tanítványokra utalva a Jézussal találkozás személyes élményét állítja középpontba a alábbi igék alapján. A vasárnapi istentisztelet óegyházi igéi: Márk 16,1–8. és 1. Kor. 5,6–8., a hétfői ünnep igéi: Luk. 24,13–35. és Csel. 10,34–43.

 

Énekek húsvétvasárnapra:

Fennálló ének: 118,1. és 12. Adjatok hálákat az Úrnak / E jeles napot őmagának…

Főének: 356. Felvirradt áldott szép napunk

     vagy 350. Feltámadt a mi életünk

     vagy 351. Emlékezzünk ez napon

     vagy 348. Jézus meghalt bűneinkért

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott

Ráfelelő, illetve úrvacsorára készítő ének:

347. Jézus, ki a sírban valál (ajánlott rövidítés 3–5. Nincs már szívem félelmére

               vagy 353. Krisztus feltámada igazságunkra (ajánlott rövidítés: 1, 5–7.)

Úrvacsora alatt többek között az ünnepi énekek közül ajánlott:

349. Jézus meghalt bűneinkért

352. Krisztus ím feltámada

357. Jézus, én bizodalmam

Záró ének: 350. Feltámadt a mi életünk

          vagy 196. Mondjatok dicséretet

 

Énekek húsvéthétfőre:

Fennálló ének: 105.1–2. Adjatok hálát az Istennek

Főének: 357. Jézus én bizodalmam

    vagy 350. és 354. énekek valamelyike (fő szempont, hogy minden fontos és ismert

    húsvéti ének egyenlőképpen sorra kerüljön, sőt bővüljön az énekek köre)

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott

Ráfelelő, illetve úrvacsorára készítő ének:

388,5. és 8. verse Maradj meg, Uram, vélünk / El ne távozzék tőlünk

               vagy 511,1–2. Maradj velem…

Úrvacsora alatt ajánlottak a vasárnapi énekrendnél megjelöltek.

Záró énekként ajánlottak a vasárnapi énekrendnél megjelöltek.

 

 

Húsvét utáni 1. vasárnap (Quasimodogeniti)

 

Amint karácsony nyolcadnapja a kiskarácsony nevet,húsvét nyolcada a kishúsvét, vagy fehérvasárnap elnevezést kapta. A vasárnap latin neve ismét az első ének (a latin introitus) első szavát idézi a Krisztusban újjászületetteknek: Quasimodo geniti infantes… Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok (2. Péter 2,2.), melyhez a 81. zsoltár kapcsolódik: Örvendezzetek az Istennek, a mi erősségünknek: ujjongjatok a Jákób Istenének!

A vasárnap epistola-igéje az 1. János 5,4–10 (A hit, ami legyőzi a világot), evangéliuma pedig János 20,19–31. (Tamás kételkedése és hite.)

A húsvét-ünnepi énekek ismertetésénél utaltunk már rá, hogy a feltámadásról szóló énekeket ne hagyjuk el, hanem egész pünkösdig éljünk velük! Énekeskönyvünkben csak három éneket találunk (351, 352, 354.), de a régi énekeskönyvek többet is tartalmaztak, melyek szövegükben, versezetükben mind a „Krisztus feltámadott” 185. dicséretünkből erednek. Azért alakult ennyi változata ennek az éneknek, mert húsvét után még hetekig a Surrexit Christus gondolatköre határozta meg az istentiszteleteket és az igehirdetéseket. Mára viszont ezek a szép magyar dicséretek (250–354.) háttérbe kerültek, újra kell tehát felfedeznünk. ezt a területet.

Énekválasztásunkat a zsoltárok és a húsvéti énekek határozzák meg most és a ránk következő vasárnapokon is.

 

Énekek Quasimodogeniti vasárnapjára (húsvét utáni vasárnap):

Fennálló ének: 81,1–3. Örvendezzetek az erős Istennek

Főének: 354. A Krisztust megfeszíték

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott

Ráfelelő ének: 232. (1–3. vagy teljes ének) Hiszek a mennybéli egy Istenben…

Záró ének: 116,7–11. Mit adjak az Úrnak jótettiért?

 

 

Húsvét utáni 2. vasárnap (Misericordia Domini)

 

A húsvétot követő második vasárnap leginkább evangéliumi szakaszáról ismert, innen Jópásztor-vasárnap a közkeletű neve. A kezdő (introitus) ének ugyanakkor a 33. zsoltárt idézi: Misericordias Domini plena est terra… Az Úr kegyelmével telve a föld, az Úr szavára lettek az egek. Ujjongjatok ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dicséret. (Zsolt. 33,5-6,1.) A zsoltárból kiemelt szövegrész – a kegyelem-irgalom – történetesen a Szenci-szöveg 3. versének közepén olyannyira súlytalan említést kap, hogy tartalmi szempontból legalább annyira indokolt a 89. zsoltár első versének választása: Az Únak irgalmát örökké éneklem.

Az első igeszakasz (epistola) Krisztus szenvedésére utal vissza, akihez mint lelkünk pásztorához tévelygő juhokként megtérhetünk. (1.Péter 2,21-25.) Ezek után következik a jól ismert evangéliumi példázat (Ján. 10,11-16.) a jó pásztorról, aki „életét adja a juhokért”. (Ismét  húsvétra történő visszautalás.)

Énekeskönyvünkben számos énekben felbukkan pásztor-motívum, mégsem feltétlen mindegyik illik ehhez a vasárnaphoz. A főénekül ajánlott 297. dicséret például a Péter leveléből vett gondolatokhoz hasonlóan magasztalja Krisztust, a 215. dicséret első versével pedig ugyanezen igerésznek befejező verséhez kapcsolódik.

Énekválasztásunknak egyik fontos eleme, hogy egyes énekek nem szorosan a vasárnap témájához, hanem inkább az adott ünnepkörhöz kapcsolódnak inkább. Régi szokás szerint a feltámadásról szóló énekeket nem hagyták el, hanem egész pünkösdig énekelték őket. A feltámadásért szóló hálaadásunk ezért abban is szép kifejezést nyerhet, ha pünkösdig istentiszteleteink elmaradhatatlan eleme lesz legalább egy húsvéti ének választása. Egyik javaslatunk szerint az igehirdetést megelőző ének lehet ennek helye, de az istentiszteletet „kicsendítő” záróének is alkalmas a húsvéti hálaadás kifejezésére.

 

Énekek Misericordia Domini vasárnapjára (húsvét utáni 2. vasárnap):

Fennálló ének: 33,1,3. Nosza istenfélő szent hívek

     vagy 89,1. Az Úrnak irgalmát örökké éneklem

Főének: 297,1,5-9. Ó seregeknek hatalmas királya,

                 vagy 260.2-től (válogatott versekkel) Tudom, hogy pásztorom…

                 vagy 215. Eltévedtem, mint juh

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott

Ráfelelő ének: 437,1. Ó Jézus, mi idvességünk

                vagy 23,1. Az Úr énnékem őriző pásztorom

Záró ének: 229. Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,

vagy húsvéti dicséretek, elsősorban 350-354, 356-357.

 

 

Húsvét utáni 3.  vasárnap (Jubilate)

 

Jubilate vasárnapjának kezdőéneke a 66. zsoltár 1-2. verse: Jubilate Deo omnis terra, psalmum dicite nomini ejus… Örvendezz Istennek, ó te egész föld. Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét! Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid. A zsoltárt énekelve Istennek elsősorban arra a csodálatos nagy művére gondolhatunk, amelyet ő húsvét ünnepben adott – hisz „ez volt a legtöbb, nékem ezt szánta" (ld. 321. dics. 5. vers vége).

A dicsérő zsoltárok és húsvéti dicséretek mellett érdemes most az evangélium kijelölt szövegére figyelnünk, mely ezen és a rákövetkező két vasárnapon – tehát éppen pünkösdig – János evangéliuma 16. fejezetéből, Jézus búcsúbeszédéből vétetett. A Jubilate vasárnapjára kijelölt versek (16–23a) látszólag teljes ellentétben állnak a győzelmes húsvéti örömmel és hálaadással, amit a 66. zsoltárban látunk: arról olvasunk, hogy Jézus egy ideig a tanítványaival lesz, majd eltűnik és újból visszajön, örömről és szomorúságról olvasunk, amit a tanítványoknak meg kell tapasztalniuk, de végül minden szomorúság és fájdalom örömre fordul. Az epistola-ige (1. Pt. 2,11-20.) is az evangéliumi rész 20. verséhez kapcsolódik, Jézus mindenkori tanítványainak küzdelmes életére mutat. Öröm és szomorúság, harc és győzelem kettősségét, a diadalba vetett hit győztes bizonyosságát fogalmazza meg nekünk a vasárnap üzenete és ez az üzenet nyert zenei megfogalmazást J. S. Bach egyik leghíresebb, erre a vasárnapra írt, 12. számú,en, Weinen Klagen – kezdetű kantátájában is. Ez a mű nemcsak azért híres, mert a 2. tétel félhangonként ereszkedő témája a h-moll mise Crucifixus-tételében is felbukkan (mellesleg ez a csodálatos zenei kapcsolat azt az üzenetet is hordozza, hogy a tanítvány is részt kér mestere szenvedéséből, vö. Fil. 1,29.), de Liszt Ferenc leányának halálakor ugyancsak innen vette a vígasztalást, bizonyság erre a bachi témára írt, hasonló című variációsorozata.

Énekválasztásunkban a zsoltár és a húsvéti énekek mellett az evangéliumi szakasz üzenetéből következőleg is megjelenhetnek a Szentlélekért könyörgő énekek.

 

Énekek Jubilate vasárnapjára (húsvét utáni 3. vasárnap):

Fennálló ének: 66,1. Örvendj egész föld az Istennek

Főének: 357. Jézus, én bizodalmam

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott,

        vagy 371,1-2. Jézus Krisztus, egy Mesterünk

Ráfelelő ének: 370,3. Ó, mi édes Vígasztalónk

  vagy 372,2-3. Ó Szentlélek, árváknak kegyelmes Atyja (vagy más hasonló könyörgés)

Záró ének: 353. Krisztus feltámada igazságunkra

vagy más húsvéti dicséretek, elsősorban 350-354, 356-357.

 

 

Húsvét utáni 4. vasárnap (Cantate)

 

A húsvétot követő 4. vasárnap kezdőéneke a 98. zsoltár első két verse: Cantate Domino canticum novum, alleluja: quia mirabilia fecit Domino, alleluja… Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csoda dolgokat cselekedett, a népek előtt megjelentette az ő igazságát. Megsegítette őt az ő jobbkeze és az ő szentséges karja.

Egyházunkban az egyházi ének és zene ünnepe lett az egyik (nem mindig a negyedik) húsvétot követő vasárnap. A Cantate-vasárnap azonban az ének-zene szerepét tekintve semmivel sem emelkedik ki a többi vasárnapok sorából és mi is akkor teszünk jól, ha nemcsak ezt, de minden vasár- és ünnepnapi istentiszteletet ünnepivé tesz az Úrról szóló, őt magasztaló ének. A hálaadás sohasem öncélú, nem kedvtelésünk gyümölcse, hanem Isten tettein való örvendezés gerjeszti azt bennünk. Ez a zsoltár többek közt így fogalmaz: „Énekeljetek… mert csodadolgokat cselekedett”, és ez így húsvét után mi másra vonatkozhatna, mint a legnagyobb csodára: Krisztus feltámadására, a halál fölötti győzelemre?

A kijelölt igerészek már pünkösdre utalnak. Az evangéliumból vett részlet a Jubilate-vasárnapon olvasott szakasz előzménye (János 16,5-15.), ahol Jézus a megígért Szentlélekről szól tanítványainak. Az epistola-ige (Jakab 1,16-21.) ebben az összefüggésben azt húzza alá, hogy Isten ajándéka – a várt Szentlélek – tökéletes ajándék.

Alábbi énekválasztásunk hármas elve így foglalható össze: zsoltár, húsvéti dicséret, pünkösdi könyörgés.

 

Énekek Cantate vasárnapjára (húsvét utáni 4. vasárnap):

Fennálló ének: 98,1.(2.) Énekeljetek új éneket

Főének: 371. Jézus Krisztus egy Mesterünk

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott,

        vagy 380,7. Siess most mihozzánk

Ráfelelő ének: 369,1.7. Jövel Szentlélek Úr Isten / Te vagy a nagy Úr Istennek…

Záró ének: 351. Emlékezzünk ez napon… vagy más húsvéti dicséret

 

 

Húsvét 5. vasárnapja

 

Húsvét 5. vasárnapja szintén a 66. zsoltárral indul, a kezdőének első szavai azonban Ézsaiás próféciáját idézik a 48. fejezet 2. verse alapján: Vocem jucundatis annuntiate… Ujjongásnak szavát jelentsétek meg, alleluja. Terjesszétek a föld végső határáig: megváltotta az Úr az ő népét, alleluja. Örvendezz Istennek, ó te egész föld. Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

A kijelölt igerészek az előzőleg már olvasott szakaszokhoz kapcsolódnak. Az evangélium Jézus búcsúbeszédének egy újabb részlete (16, 23b-27.), melyben arra buzdít, hogy az ő nevében bizalommal imádkozhatunk az Atyához és kéréseinket is ő elé vihetjük. A Jakab leveléből való másik idézet (1,22-27.) a korábbi vasárnapi szakasz folytatása az ige befogadásáról és megtartásáról szól. A két igeszakasz az Istennel való kapcsolat kétoldalúságát hangsúlyozza: először halljuk meg és fogadjuk be Isten üzenetét, másodszor válaszoljunk rá imádságban, így jöhet létre az a személyes kapcsolat, melyben a Fiú nevében folyamodhatunk az Atyához.

Húsvéti énekválasztásunk az eddig említett hármas szemponton (zsoltár, húsvéti dicséret, pünkösdi könyörgés) túl az aktuális szakaszokból vett üzenethez kapcsolódik: hirdessétek Isten tetteit minden népnek – imádkozzatok az Atyához!

 

Énekek húsvét 5. vasárnapjára:

Fennálló ének: 66,1.4. Örvendj egész föld az Istennek / Áldjátok a mi Istenünket

     vagy 96,1.3. Énekeljetek minden népek / A pogányok közt dicsőségét

Főének: 482.Mi kegyes Atyánk, kit vallunk hitünkben

            vagy 369. Jövel, Szentlélek Úr Isten (ajánlott versek 1-3., 8-10.)

Igehirdetés előtt: 185. Krisztus feltámadott,

                   vagy 370,2. Te szentségnek új világa

Ráfelelő ének: 484. Mi Atyánk, ó kegyes Isten

                vagy 475. Imádkozzatok és buzgók kérjetek

Záró ének: 351. Emlékezzünk ez napon

                      vagy 352. Krisztus ím feltámada, vagy más húsvéti dicséret

 

 

Áldozócsütörtök (Mennybemenetel napja)

 

Áldozócsütörtök neve ünnep-elnevezéseink között a leginkább problematikus: semmi köze az ünnep valódi tartalmához, az elnevezés mindössze egy a régi egyházban teljesítendő kötelezettségre utal, így mindenképpen helyesebb a Mennybemenetel megnevezést használnunk.

Az istentisztelet introitusa (kezdőéneke) első részében az angyal kérdését „intonálja” (Csel. 1,11.): Viri Galilaei, quid admiramini aspicientes in caelum?… Galileai férfiak, mit állotok nézve a mennybe? alleluja, … aképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni, alleluja. , majd a 47. zsoltár 1. verse szólal meg: Ti népek mind tapsoljatok Istennek vígságos szóval. Ez a zsoltár a 6. versével is kapcsolódik az ünnephez, és így számos zeneműben – többek között Eszterházy Pál Harmonia caelestis-ében is – feldolgozást nyert. Két másik zsoltár: a 24.és a 68. szintén alkalmas erre a napra.

A hagyomány két igeszakaszt jelölt ki: az egyiket a Márk evangéliuma végéről (16,14-20.), a másikat a Cselekedetek könyve elejéről (1,1-11.)

Énekválasztásunkban elsősorban a zsoltárokra koncentráltunk.

 

Énekek Áldozócsütörtök (Mennybemenetel) ünnepére:

Fennálló ének: 47,1.3. No minden népek / Íme az Isten szépen felmegyen

Főének: 358. A Krisztus mennybe felméne

Igehirdetés előtt: 68,16. Énekeljetek Istennek

Ráfelelő ének: 359,3. Mivel te utat nyitottál

Záró ének: 24. Az Úr bír ez egész földdel

 

 

Húsvét 6. vasárnapja

 

Húsvét 6. vasárnapja Mennybemenetel és pünkösd közé esik. Óegyházi tematikája az eddigi gondolatokat erősíti. Kezdőszaváról „Exaudi” a vasárnap neve, mely a 27. zsoltár verseire épül: Exaudi, Domine, vocem meam… Halld meg Uram, hangomat – hívlak! Alleluja. Helyetted mondja a szívem: Az én orcámat keressétek! A te orcádat keresem, ó Uram! Ne rejtsd el orcádat előlem. Alleluja. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek?

Ismét szépen illeszkedik ehhez a könyörgéshez az evangéliumi szakasz, mely ezúttal is Jézus búcsúbeszédéből való, melyben az eljövendő Szentlélekről szól. Érdekes, hogy vasárnapról vasárnapra haladva nem folytatólagos, hanem ezúttal is egy korábbit megelőző szakasz – ezúttal János 15,26 – 16,4. – a kijelölt rész. A másik igerész – 1.Péter 4,8-11. – a kapott kegyelmi ajándékokról szól, áttételesen tehát ez is a Lélekre irányítja figyelmünket.

Az énekválasztást tekintve új elem nem merül fel, a pünkösdre készülés azonban azt is jelenti, hogy az ünnep énekeit már eddig is lehetőleg minél teljesebb számban felvettük az énekrendbe.

 

Énekek „Exaudi” (húsvét 6.) vasárnapjára:

Fennálló ének: 27,1.5. Az Úr Isten az én világosságom / Te felőled ezt mondja az én szívem

    vagy 119, 73.76. Teljes szívből hozzád esedezem / De te énhozzám, Uram…

Főének: 240. Ó én két szemeim

     vagy 368. Jövel Szentlélek Isten

Igehirdetés előtt: 371,1-2. Jézus Krisztus egy Mesterünk

Ráfelelő ének: 372,6-7. Válassz minket magadnak élő templomul

              vagy 380,6,7. Oltalmazza Krisztus / Siess most mihozzánk

Záró ének: 378. Adjunk hálát mindnyájan (ajánlott rövidítés 1-4. és 7.)

 

 

Pünkösd

 

 „Az Úrnak lelke betöltötte a földkerekséget” – pünkösd ünnepével nemcsak az üdvtörténeti ünnepek adventtől indult sorozata zárul, hanem a böjt első vasárnapjától indult húsvéti ünnepkör is. Ennek az időnek a vasárnapjait vettük eddig nagyító alá, hogy lássuk: az evangéliumi események folyamatosságára támaszkodva hogyan alakult ki az egyházi év szerinti vasárnapok rendje. Annak ellenére, hogy a mai református igehirdetési rend nem követi ezt a felépítést, talán e vezérfonal mentén készült énekválasztási minták alapján leszűrhető már néhány általános énekválasztási alapelv is. Mindennek továbbgondolását most az olvasóra bízzuk.

Pünkösd első napjának igéi – Csel. 2,1-18. és János 14,23-30. – közül az utóbbi az ünnep előtti vasárnapok témáját követve még mindig Jézus búcsúbeszédét idézi. Az ünnep másodnapja azonban továbblép és János 3,16-21., de még inkább Csel. 10,34. és 42-48. versein keresztül rámutat, hogyan terjedt tovább a Lélek kiáradása nyomán az evangélium a pogányok felé is.

Az ünnepi énekek közül kettőre hívjuk fel a figyelmet. A 374. dicséret egyetlenként az ünnep eseményeit hirdeti meg, legjobb helye az istentisztelet elején lenne. Az ezt megelőző 373. dicséret a Szentlélek ajándékait felsoroló és magasztaló ősi himnusz (Veni creator Spiritus egyszerűsített formája) szintén az ünnep kihagyhatatlan éneke.

 

Énekek pünkösdvasárnapra:

Fennálló énekek: 111,1-2. Hálát adok Uram, néked

                    vagy 374,1-2,5. A pünkösdnek jeles napján

Főének: 374. A pünkösdnek jeles napján

     vagy 373. Jövel, teremtő Szentlélek

     vagy 376. Ó áldott Szentlélek

Igehirdetés előtt: 370,1. Jövel Szentlélek Úr Isten

Ráfelelő, illetve úrvacsorára készítő ének:

377. Szentlélek, végy körül bennünket

Úrvacsora alatt többek között az ünnepi énekek közül ajánlott:

369. Jövel… lelkünknek vígassága

372. Könyörögjünk az Istennek

246. Adj, Úr Isten nékünk Szentlelket

235. Hallgass meg minket

Záró ének: 376. Ó áldott Szentlélek

          vagy 196. Mondjatok dicséretet

 

Énekek pünkösdhétfőre:

Fennálló ének: 117. Az Urat mind, ti nemzetek

Többi ének az előző napon megadottakból, vagy azok alapján választható.

 

 

Szentháromság vasárnapja

 

Szentháromság ünnepének evangéliumi szakasza (János 3,1-15.) Jézus és Nikodémus beszélgetésén keresztül a Szentlélektől születésről szólva szinte beletorkollik a János 3,16-ba, mely pünkösdhétfőn olvastatott fel. A másik ige (Róma 11,33-36.) Isten megváltási művének dicsőítése, melyet ő évenként az üdvtörténeti ünnepek sorában elénk tár és amely pünkösd csodájával beteljesülve ezen a vasárnapon ünnepélyes lezárást kap.

Az ünnep fő gondolata tehát a dicsőítés, hálaadás zsoltárokkal, a Szentháromságot magasztaló dicséretekkel és a Te Deummal, ezzel a IV. században született ősi magasztaló himnusszal.

 

Énekek Szentháromság vasárnapjára:

Fennálló ének: 8,1. Ó felséges Úr

Főének: 242. Téged Úr Isten

Igehirdetés előtt: 246,4. Ó Szentlélek, kérünk tégedet

Ráfelelő ének: 241. Szent vagy örökké

Záró ének: 245. Dicséret a Szentháromságnak

 

 

 

Hasonló anyagaink