Énekrend I. (advent, karácsony)

Énekrend az adventi időszak kezdetétől a böjti időszak kezdetéig.

Ádvent ideje

„Az ünnepek azok az égbe nyúló szelepek, amelyeken keresztül a felső világ ózonával táplálkozik a füstben, gőzben, gázban fuldokló emberiség. Az ünnep az örökkévalóság napfényének reális és boldog belemosolygása a mi hétköznapi életünkbe. Megtelíttetésünk odafelvaló kalóriákkal.” (Ágenda. szerk. Ravasz László. Bp., 1927. 18-19. o.)
Ádventtel új egyházi év kezdődik, melynek vasárnapjai és ünnepei ismét az Úr kegyelmének újabb esztendejét hirdetik (Luk. 4,19.) A négy ádventi vasárnap igéi arra a kérdésre adnak választ: ki az, aki eljött és aki eljövendő?
Az énekrend összeállításának egyik fontos szempontja, hogy lehetőleg az ünnep énekei mind sorra kerüljenek az istentiszteleteken. Ne maradjanak ki az ismeretlenebb ádventi-karácsonyi énekek (302, 303, 310, 311, 314, 317, 320, 321.) és az ide kapcsolódó zsoltárok (24, 40, 50, 80, 121, 2. stb.) sem! Tanítsunk közülük, ha van rá lehetőség, a kórus tekintse feladatának ezek megismertetését, éneklését is, legyen része a különböző ünnepi alkalmaknak ezek megismerése is, mert szövegük sokszor tartalmasabb, mint a népszerűbb énekeké.


Ádvent 1. vasárnapja

Az első vasárnap evangéliuma (Máté 21,1-9.) az egyházi év és a karácsonyi ünnepkör első napján teljes egyértelműséggel hirdeti:: a szelíd, alázatos, de Mennyei Király jött e világra alázatosságban, őt fogadhatja mindenki személyesen, aki szívében helyet készít neki (321. dics. 6. vers) és ő az, aki az idők végén is eljön hatalomban és dicsőségben. A mindenható, de hozzánk szelídségben és alázatosságban érkező király képét az evangéliumokban leginkább a virágvasárnapi történet hirdeti, nem véletlen, hogy az egyházi év és a karácsonyi ünnepkör kezdetének ősi evangéliuma ez a történet.

A királyi vendég fogadására azonban el kell készülni. – Közeleg a világosság, múlik az éjszaka, térjetek meg, készüljetek fel! – hirdeti az epistola (Róma 13,11-14.) Az ádventi idő egyben tehát készülés, „lelki takarítás”, önvizsgálat, bűnbánattartás. Mindez a lehető legteljesebben hiányzik mai világunkból, ahol az év végi hajrá, a bevásárlási láz, a csillogás, a felfokozottsága és a karácsonyi programok tömkelege szinte lehetetlenné teszik a visszavonult elcsendesedést. Annál fontosabb a gyülekezeti istentisztelet mellett a belső szoba csendessége, hogy a kiüresedés ellen lelki feltöltekezéssel védekezzünk. Ezért kezdődik az ádvent és az egyházi év első istentisztelete a liturgia szerint a 25. zsoltár szavaival: „Szívemet hozzád emelem”. (Lásd Csomasz Tóth Kálmán: Dicsérjétek az Urat! 21. o.)

Énekrend Ádvent első vasárnapjára:
Fennálló ének: 25,1. Szívemet hozzád emelem
Főének: 303. Jöjj népek Megváltója
Igehirdetés előtti ének: 309,3-4. Világosítsd meg szívünket
Ráfelelő ének: 464. Jöjj királyom, Jézusom
Záró ének: 304. Kapuk, emelkedjetek



Ádvent 2. vasárnapja

A második ádventi vasárnap igéi (Róma 15,4-13., Luk 21,25-36.) figyelmünket a hatalomban és dicsőségben eljövendő Úrra irányítják. A vasárnap fő zsoltára a 80., mely Isten népének könyörgéseként – 1. v.: „Jöjj el, hogy szabadíts meg minket”, 4. v.: „…állíts helyre minket!” – egyaránt szól ítéletről és kegyelemről.

Énekrend Ádvent második vasárnapjának igéihez: 
Fennálló ének: 80,1. (11.) Hallgasd meg, Izráel pásztora / És mi el nem térünk tetőled
Főének: 309. Mennyei ige jelenél
Igehird. előtti ének: 304,4. Az utat egyengessed
Ráfelelő ének: 312,3. Az Úr elé ha tárod
Záró ének: 303. Jöjj népek Megváltója



Ádvent 3. vasárnapja

Ádvent harmadik vasárnapjának igéiben (Máté 11,2-10; I. Korinthus 4,1-5.) különös hangsúlyt kap a hit, a hűség és az állhatatosság. Keresztelő János kérdésében – „Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várunk?” – csüggedésünk és hitünk gyengesége fogalmazódik meg. Jézus erre azt a választ küldi: ne magadra nézz, hanem vedd észre, ami történt veled és másokkal és erősödik a hited! A harmadik vasárnap központi kérdése – amit mindenkinek fel kell tenni legalább egyszer egy évben: Kit vársz az ünnepben, mit vársz az ünneptől, mit vársz a jövőben, mire alapozod az életed? A főénekként ajánlott dicséretben Keresztelő János mellé odakerül Mária aki hittel és alázattal fogadta az angyal híradását. A hit megtermi gyümölcseit… („Hallá s elfogadá e parancsolatot, Hívé és fogada méhében magzatot…” 310,5.)

Énekrend Ádvent harmadik vasárnapjára:
Fennálló ének: 304,3-4. Már az ég harmatozzon vagy 312,1-2. Várj ember szíve készen
Főének: 310. Küldé az Úr Isten
Igehirdetés előtti ének: 234, (1.) 2. Jer világosság, ragyogj fel nekünk
Ráfelelő ének: 239, 1. (5.) Úr Jézus, hozzád kiáltok
Záró ének: 286,1-7. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát

 

Ádvent 4. vasárnapja

Ádvent 4. vasárnapjának üzenete – „Örüljetek az Úrban! Az Úr közel!” – az örvendezés hangját szólaltatja meg. Az evangéliumban az „útkészítő, Keresztelő János szólal meg. Az előző vasárnap bizonytalan Keresztelője után itt a próféta Jánost látjuk. A karácsony öröme vetül előre a 100. zsoltárban, amely az ádventi készülődést az előreszaladás, elébe szaladással fokozza: „menjetek eléje vígassággal” (Zsolt. 100,2.) A készülődés nem csak a bűnbánat és „takarítás” ideje, hanem az örömmel készülésé is.

Énekek Ádvent 4. vasárnapjának igéihez.
Fennálló ének: 378,1-2. Adjunk hálát mindnyájan / Ó kegyes Atya Isten
Főének: 301. Új világosság jelenék
Igehirdetés előtti ének: 234,2. (3.) Jer világosság, ragyogj fel nekünk
Ráfelelő ének: 312,2. Jól készítsétek útját
Záró ének: 197. Háladásunkban rólad emlékezünk

 

Karácsony ünnepe

Karácsony előestéje (december 24.) az ádventi idő utolsó napja, az ünnep „előszobája”. Tiltások ellenére igen sokáig tartó szokás volt a karácsony éjjeli és másnap hajnali istentisztelet. (Ősi és nem csak egyházi szokás a különleges eseményeket különleges időponttal megünnepelni – gondoljunk a szilveszterre vagy egy érettségi bankettre. Vajon ünneplésre nem fontosabb ok-e a testtélétel és a feltámadás éjszakája?)

A karácsony esti-éjszakai istentiszteleten helyet kaphat a várakozás és az öröm is. Ha lehet, rendhagyó liturgiával és a szokásosnál több énekléssel készüljünk! Az első részben a bűneset és az ószövetségi próféciák, a másodikban messiási zsoltárok (2, 19, 45, 48, 72, 85, 89, 96, 97.), a harmadikban az evangélium lehet a vezérfonal, melyet az igeolvasás, imádság és éneklés mellett természetesen ide kapcsolódó versek és (főleg betlehemes) jelenetek gazdagíthatnak. Az újabb keletű népszerű karácsonyi énekek mellett ismerjük meg a régi, kevéssé ismert énekeket (309, 311, 314, 317, 320, 321.) is, melyek magvas, tartalmas szövegükkel valódi drágakövek! Az énekrendbe elsősorban ezekből válogattunk tudva, hogy az újabb népszerű repertoár mindenhol előkerül. Ha lehet, a gyülekezet által is ismert énekek többszólamú feldolgozásait ne csak a kórus szólaltassa meg, hanem 1-1 versbe a gyülekezet is kapcsolódjon be!

A hagyományos evangélium 24-én Máté 1,20b-23., 25-én Lukács 2,1-14., majd 26-án ennek folytatása 15-20. versek. (Lásd Bach Karácsonyi oratóriumának első három része.) Epistola 24-én Zsidók 1,1-6., 25-én Titus 2,11-15., másodnap Titus 3,4-8.

Énekek Karácsony estére (december 24.):
Alkalmas kezdő ének után
Az első részhez (bűnbeesés, próféciák): 314. Jézus születtél idvességünkre és
311. Szent Ézsaiás
A második részhez megfelelő genfi zsoltárok
A harmadik részhez (karácsonyi történet):
316. Az Istennek szent angyala (részletekben végigénekelhető), majd
327. Ó jöjjetek hívek és 328. Jöjjetek Krisztust dicsérni
Alkalmas ének, például végén: 320. Ez nap nékünk dicséretes nap.
Igen szép gondolat az esti (még inkább az éjszakai) istentisztelet zárásául a 485. reggeli éneket venni – „Jézus Krisztus szép fényes hajnal” – hisz ez kifejezi, hogy Jézussal jött a világosság e földre, melyet a hosszú téli éjszakák fokozatos rövidülése is szépen kifejez.


Énekek Karácsony ünnepére (december 25-26.):
Fennálló ének: 320,1. Ez nap nékünk vagy 96.1-2. Énekeljetek minden népek
Főének: 315. Krisztus Urunknak áldott születésén vagy 318. Jer mindnyájan örüljünk
Igehirdetés előtti ének: 319. Kezdetben volt az Ige vagy 311. Szent Ézsaiás (válogatott versek)
Ráfelelő ének: 316,7-8. Nyílj meg szívem / Jertek hát, mi is örvendjünk, vagy más alkalmas
Karácsonyi úrvacsoraosztáshoz ajánlott a szövegében igen tartalmas
314. (Jézus születtél), 317. (Jer dicsérjük e szent napon), 321. (Hogy eljött az időknek teljessége) mellett az ősi (1921-ig mindenhol így szereplő) úrvacsorai éneket: 286. Jer dicsérjük az Istennek Fiát
Záró ének: 320. Ez nap nékünk vagy 196. Mondjatok dicséretet

 

Karácsony utáni vasárnap

Ismeretes, hogy a Karácsony ünnepe nemcsak a mai polgári naptár szerinti két munkaszüneti nap, hanem egy hosszú ünnepi időszak több további jeles nappal. Egyrészt az evangélium története is folytatódik, másrészt az ünnep üzenete is olyan mély és összetett, melynek kibontásához és elmélyítéséhez alig elég még a régen szokásos nyolc napos periódus is.
A karácsony utáni vasárnap evangéliuma Jézus bemutatásának története, mindenekelőtt azonban Simeon és Anna kisdedről mondott vallomása. (Luk. 2,33-40.) Ekkor hangzik el Simeon ajkáról a latinul Nunc dimittis kezdetű ének, mely a keresztyén liturgiában a napot záró könyörgés (Completorium) állandó éneke. Nálunk reformátusoknál a Nunc dimittis a 446. vagy 447. dicséret formájában az úrvacsora hálaadó záróéneke lett. Az epistola-szakasz (Gal. 4,1-7.) Jézus születésének tényét ószövetségi összefüggésbe helyezi és azt a meglepő megállapítást teszi, hogy a kisgyermek születése nekünk is születésnapunk, mert íme az örökös által mi is atyára leltünk.
Az ajánlott fennálló énekek (167, 314, 317. vagy 328.) örvendezésre hívnak és máris az ünnep és e vasárnap gondolatkörébe vonják. A főénekek (311, 320. vagy 325.) Krisztus születésének ószövetségi alapjairól szólnak. Az igehirdetésre felelő ének lehet a 2 verses Simeon-ének valamelyike, majd az énekeskönyv utolsó karácsonyi éneke zárhatja az istentiszteletet.

Énekek karácsony utáni vasárnapra:

Fennálló ének: 167. 1. (2-3.) Jöjj, mondjunk hálaszót - vagy
314. 1, 6. Jézus születél idvességünkre - vagy
317. 1-2. Jer dicsérjük e szent napon - vagy
328. 1. Jöjjetek Krisztust dicsérni
Főének: 311. Szent Ézsaiás így ír… - vagy
320. Ez nap nékünk dicséretes nap - vagy
325. Szívünk vígsággal ma bétölt
Igehirdetés előtti ének: 234. 2. Jer világosság ragyogj fel nekünk
Ráfelelő ének: 447. Uram, bocsássad el - vagy
446. Uram, bocsássad el
Záróének: 329. Itt állok jászolod felett

 

Óév és Újév napja

Újév napjának népi elnevezése (kiskarácsony) ezt a napot, mint karácsony nyolcadik napját a megtestesülés ünnepéhez kapcsolja.

E nap latin neve (Circumcisio Domini – Urunk körülmetélése) már a történetre is utal: a született kisded ugyanis e napon kapta a Jézus (=Szabadító) nevet. A névadásnak igen nagy jelentősége volt akkor. Mária ezzel fogadta el, hogy gyermeke Istentől szültetett (Luk. 1,31. és 38.), Zakariás ezzel ismerte el, hogy Isten ígérete beteljesedett (Luk. 1,63-64.). Ezen a napon tehát Jézusra, mint Szabadítóra tekintünk. Erről szól a legősibb újévi énekünk (282.) amit jó lenne minden gyülekezetben megtanulni. Hogy ne csak újévkor ill. az újév első napjaiban lehessen elővenni, az evangélikus énekeskönyv mintájára akár karácsonyi vagy más alkalmas szöveget is kaphatna a jövőben. A polgári időszámítás esztendő-fordulásának megünneplése csak a XIX. században szorította háttérbe a nap egyházi jellegét.

Amint láttuk, a régi újévi ének (Nékünk születék mennyei király) nem az évfordulóról, hanem a karácsonyról szól, óév napjára pedig a régi (XIX. század előtti) énekeskönyvek nem is adnak éneket. Énekeskönyvünk két óévi éneke (280., 281.) sajnos a XIX. századi énekszövegek gyengéi közé tartozik. Óév estéjére inkább az énekeskönyv más énekeit ajánljuk. Zsoltárként 90., 103. vagy 121. zsoltár ajánlható, ezen kívül kapjon hangot benne a hálaadás, a könyörgés és az örökkévalóság gondolata.
Újév (kiskarácsony) napjának evangéliuma egyetlen bibliai vers (Lukács 2,21.), epistolája (Galata 3,23-29.) pedig a Krisztusba kereszteltetésről szól.

Énekek óév estéjére:
Fennálló ének: 90,1,7. Tebenned bíztunk / Taníts meg azért minket kegyelmesen
Főének: 273. Az Úr Istent magasztalom vagy 266. Egek nagy Királya, magasztalunk téged vagy 200. Ó maradj kegyelmeddel
Ráfelelő ének a más helyre ki nem jelölt énekek közül választható.
Záró ének: 264. Áldjad én lelkem (a 103. zsoltár parafrázisa)
vagy 242. Téged Úr Isten vagy 243. Téged Úr Isten dicsérünk (mindkettő a Te Deum verses változata)


Énekek újév istentiszteltére:
Fennálló ének: 264,1,3. Áldjad én lelkem, vagy / Áldjad Őt, mert csodaképpen vagy 266,1. Egek nagy Királya, magasztalunk téged
Főének: 282. Nékünk születék mennyei király
Igehirdetés előtti ének: 294,1. Jézus, vígasságom
Ráfelelő ének 283,1. Úr Isten, ki minket
Záró ének: 242. Téged Úr Isten vagy 243. Téged Úr Isten dicsérünk (mindkettő a Te Deum verses változata)

 

Újév utáni vasárnap

Az újév utáni vasárnapok is a karácsonyi ünnepkör része, melyek a vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva Krisztus istenségének bizonyságairól beszélnek, erre utal Vízkereszt eredeti neve epifánia (megjelenés). Az újév utáni első vasárnap története (Máté 3,13-17.) Krisztus megkereszteléséről szól, ahol maga az Atya tesz tanúságot fiáról az égi szózatban és a galamb képében, az epistola pedig (Róma 6,3-11.) a mi Krisztusban való keresztségünkről szól.

Énekek újév utáni vasárnapra:
Fennálló ének: 91,1. Aki a felséges Úrnak
Főének: 282. Nékünk születék mennyei király
Igehirdetés előtti ének: 246,1. Adj Úr Isten nékünk Szentlelket
Ráfelelő ének: 431. Úr Isten, kérünk tégedet
Záró ének: 286. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát

 

Vízkereszt ünnepe

A korai egyház eredetileg január 6-án ünnepelte az Úr születését. (Nativitas Domini) Míg a karácsonyi evangélium (Luk. 2.) a jászolban fekvő, emberré lett istengyermeket mutatja be nekünk, a Vízkereszthez három evangéliumi történet - napkeleti bölcsek, a megkeresztelkedés és a kánai csoda – is kapcsolódik, melyek egyaránt Krisztus istenfiúságát emelik ki. Ez a dicsőség ragyog felénk a kivételesen ószövetségi epistolában (Ézsaiás 60,1-6.)

Énekrend Vízkereszt napjára:
Fennálló ének: 72,1,10. Uram, a te ítéletedet adjad a királynak
Főének: 296. Szép tündöklő hajnalcsillag
Igehirdetés előtti ének: 379,5. Adjad nékünk most is Szentlelkedet
Ráfelelő ének: 197,4-6. Tanúságra erőt csak te tőled kérünk
Záróének: 282. Nékünk születék mennyei király


Vízkereszt utáni vasárnap

Az újév utáni vasárnapok a karácsonyi ünnepkör második részéhez tartoznak, tematikájuk a Vízkereszt ünnepéhez (január 6.) kapcsolódva Krisztus istenségének bizonyságairól beszélnek, erre utal vízkereszt ünnepének eredeti neve: epifánia – megjelenés. Ebből kiindulva a januári vasárnapokat az egyházi esztendő beosztása szerint vízkereszt utáni – névvel illetjük. Vízkereszt ünnepének énekei a XVIII. század végéig megtalálhatók az énekeskönyvekben, azóta nálunk elmaradt ez a szép evangéliumi tartalmú ünnep. Szénási Sándor „Ünnepeink” című könyvében az 54-55. oldalakon ezt idézi Ravasz Lászlótól: „Az epifánia-vasárnapok sorozata a Jézus Krisztus dicsőségének a világban való megjelenését ünnepli… Ezeken a vasárnapokon a Jézus életének első felét állítsuk hallgatóink elé.”

Az első vasárnap evangéliumi történetében (Lukács 2,41-52.) a gyermek Jézus bölcsessége és Mennyei Atyjára utaló kijelentései tanúskodnak istenfiúságáról. Az epistola (Róma 12,1-5.) mint már máskor is láttuk, személyes üzenetet hordoz: Jézushoz hasonlóan odaszánod-e magad az ő szolgálatára, az igaz istentiszteletre, az ő megismerésére, az odafelvalókkal törődésre?

E vasárnapok énekei főképpen a Fiú Istenről szólnak, melyre a 286. és következő énekek a legalkalmasabbak.

Énekek Vízkereszt utáni vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 119,1,4. Az oly emberek nyilván boldogok / Hálát adok néked teljes szívből
vagy 84,1. Ó Seregeknek Istene
Főének: 286,1-7. (8-9.) Jer dicsérjük az Istennek Fiát
Igehirdetés előtti ének: 294,1. Jézus, vígasságom
Ráfelelő ének: 472,4. Adj éjt, napot, add át erődet
Záró ének: 197. Hálaadásunkban rólad emlékezünk



Vízkereszt utáni 2. vasárnap

A második vasárnap evangéliumi története (János 1,1-11.) Jézusnak a Galileai Kánában tett első csodáját állítja elénk, melyet istenfiúságának bizonyítékaként említ János evangélista (11. v.) Az igerész fontos üzenete, hogy Jézus nemcsak egykor jött le egy időre e földi létbe (incarnatio), hanem ma is ott van mindazoknak személyes, mindennapi életében – akár hétköznapi gondjaikban is – akik őt félik. Ugyanúgy el lehet neki mondani a gondot, ahogyan azt Mária tette és bizalommal, hittel várni az ő cselekvését. Az epistola szokás szerint arra tanít, hogy mi a mi feladatunk egymás felé, hisz Isten (a 112. zsoltár tanúsága szerint is) a szeretet gyakorló, szolgálatkész, adakozó, diakóniai lelkületű tanítványait tudja megáldani és az ő életükben valósulhatnak meg a kicsi mindennapi csodák. Így kapcsolódik ehhez a vasárnaphoz a „Boldog-zsoltárok” közül a 112., a 128. és 133., melyek az előbbi üzenetet erősítik.

Énekek Vízkereszt utáni 2. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt. 66,5.
Fennálló ének: 66,1-2. Örvendj egész föld az Istennek / A te isteni felségedet
Főének: 128. Boldog az ember nyilván…, vagy 236. Mindenek meghallják
Igehirdetés előtti ének: 162, 1., 3. vagy 1., 7. Ím béjöttünk / Úgy kívánkozik / Prédikáltasd
Ráfelelő ének: 112. Boldog az ember…
Záró ének: 296. Szép tündöklő hajnalcsillag (ajánlott rövidítés: 1., 4-5.)


 

Vízkereszt utáni 3. vasárnap

A harmadik vasárnap evangéliuma (Máté 8,1-13.) két gyógyítás történetét is tartalmaz, mellyel Krisztusnak gyógyító hatalmát bizonyítja. Egyikük ráadásul világi értelemben hatalmasságnak számít – római százados – aki mégis Jézust keresi fel kérésével és szavakkal is bizonyságot tesz Jézus hatalmába vetett hitéről (8-9. v.) Az epistola (Róma 12,17-21.) az előző két vasárnap folytatásaként az evangélium üzenetéhez kapcsolódva arra tanít, hogy ne akarjunk magunk bíráskodni vagy hatalmaskodni, hisz az Úr az igazi bíró.

Énekek Vízkereszt utáni 3. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt. 117,2.
Fennálló ének: 117. Az Urat mind ti nemzetek
vagy 36,2. Uram, a te hűséged
vagy 488,1. 3. Szent vagy, szent vagy, szent vagy…
Főének: 391. Vedd el Úr Isten rólunk haragodat (esetleg csak 1, 5-7.)
vagy 99. Az Úr országol (esetleg csak 1-2, 5-7.)
Igehirdetés előtti ének: 391,5. adjad minékünk a te Szentlelkedet…
vagy 130,3. Énnékem reménységem
Ráfelelő ének: 91,1. és/vagy 8. Aki a felséges Úrnak / Mihelyt hív könyörgésében
Záró ének: 451. Száma nincsen Uram jótéteményidnek


Vízkereszt utáni 4. vasárnap

A negyedik vasárnap evangéliuma (Máté 8,23-27.) a tenger lecsendesítésének történetén keresztül arról beszél nekünk, hogy Jézus a teremtett világ, de az övéit a pusztító erők között is őrzi és megtartja. Mindennapjainkban, gyengeségeinkkel küszködve bizony sokszor tapasztaljuk ennek óriási értékét. Sok énekünk szól erről – nem véletlen, hogy a XVI. század végén Bornemissza Péter nem kevesebb, mint 55 éneket kapcsol e nap evangéliumához, melyek közül jó néhány (213, 217, 221, 224, 259, 273, 382, 385, 386, 387, 390, 399, 414, 476.) énekeskönyvünkben is szerepel. Zsoltáralapú énekeket találunk a 123, 91, 76, 30, 32, 31, 130, 12, 46, 79, 143, 51, 80, 6, és 2. zsoltárokra. Az anyaszentegyházról való énekek (382-390. között) azt jelzik, hogy a tanítványokkal teli hajó Krisztus egyházát jelképezi, mely minden viharban, reménytelenségben bízhat urának megmentő szeretetében. Ezt az egymásra figyelő szeretetet kéri az övéitől is, amint arról az epistola (Róma 13,8-10.) szól.

Énekek Vízkereszt utáni 4. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt. 66,5.
Fennálló ének: 66,(1.), 8. Jertek, halljátok, hadd beszéljem…
Főének: 381. Jézus Krisztus, mi kegyelmes hadnagyunk
Igehirdetés előtti ének: 224,3, 6. Idvezítő Isten…, / Hallgathassuk a te szent igédet
Ráfelelő ének: 217,3-4. Bízzunk azért az Istenben
Záró ének: 273. Az Úr Istent magasztalom

 

Vízkereszt utáni 5. vasárnap

Ez a vasárnap csak egészen kivételes esetekben fordul elő az egyházi év során, csak akkor, ha a Húsvét ünnepe igen késői időpontra kerül és mind a hat vasárnap belefér Vízkereszt és Hetvenedvasárnap közé.
Az evangéliumhoz (Máté 13,24-30) a búza és a konkoly példázatához ezúttal a 92. zsoltár második feléből vett versek csatlakozik magyarázatul (többek között az új evangélikus ágenda közli ezt introitus zsoltárként): Ha sokasodnak is ellenségeid, mint a fű, végül mind elenyésznek. Az igaz pedig virul, mint a pálma, magasra nõ, mint a cédrus a Libanonon.
E zsoltárvers világos magyarázatot ad, hogy a vízkereszti ünnepkör fényében mi a példázat fő üzenete: Krisztusnak van hatalma arra, hogy ővéit e világon mindvégig, ellenségei közvetlen közelében is  megtudja őrizni.
Míg az evangélium Krisztus egyházát e világba helyezve, a gonoszok közé elvegyítve láttatja, az epistola (Kol 3,12-17) megmutatja az egyház (azaz a földi gyülekezet, a keresztyén közösség) belső lelki kohézióját, melyet egymás szeretetben elfogadása tart életben, az Isten igéjével táplálkozás erősít, az éneklés elevenít és e fő szabály fog egybe: „Mindent, amit csak cselekesztek,… az Úr Jézus nevében tegyétek.” (Vajon van-e köztünk valaki, aki ezt tökéletesen betartotta? Mégis ez a törekszünk.)
Énekrendünk a 92. zsoltár többféle énekeskönyvi formáira és a Miatyánk-parafrázisokra épül, utóbbi a gyülekezet fohászának lényegét így fogalmazza meg: „Jöjjön el a te országod”

Énekek Vízkereszt utáni 5. vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 92,(1), 3-4, (7-8) (Ékes dolog dicsérni) Sok és nagy csudálatos
vagy 255,(1), 5, (6), 7, (8) (Mely igen jó) E világon gonoszok gyökereznek
Főének: 483 (1), 6-9 (Mennybéli felséges Isten) Jöjjön el a te országod vagy 255,1,4-8
Igehirdetés előtti ének: 482,1-2 Mi kegyes Atyánk
Ráfelelő ének: 484 (1-2), 3 (Mi Atyánk…) Mert tied Uram az ország
Záró ének: 498 Úr lesz a Jézus mindenütt

 

Vízkereszt utáni utolsó vasárnap

A Vízkereszt utáni utolsó vasárnap evangéliumának (Máté 17,1-9.) égi szózatában az Atyának ugyanaz a bizonyságtétele szólal meg („ez az én szerelmes fiam…”), amely Krisztus megkeresztelésekor is felhangzott. Ehhez kapcsolódik az a levélrészlet (epistola: 2 Péter 1,16-21.), amelyben Péter apostol bizonyságot tesz az élő Jézusról: a karácsonyi történet nem kitalált mese, hanem élő valóság, mely megrendítette a világot és örök életet szerez a benne hívőknek. Ez az igerészlet is visszautal az atyai szózatra és más prófétai szavakra, melyek nyomán világosság támad és a hajnalcsillag fényében (lásd 296. dicséret) a hit növekedhet bennünk. Ez az egyre növekedő hit és az ebből támadó fény a legnagyobb és legmaradandóbb karácsonyi ajándék, amellyel az ádventtel kezdődő és most végződő ünnepkör meggazdagíthatott bennünket.

Énekek Vízkereszt utáni utolsó vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 97,1,7. Az Úr Isten regnál / Szentihez világát
vagy 98,1. Énekeljetek új éneket
vagy 99,1-2. (8.) Az Úr országol
Főének: 296,1, 4-7. Szép tündöklő hajnalcsillag
Igehirdetés előtti ének: 294,1. Jézus, vígasságom
Ráfelelő ének: 294,3. Jézus, Üdvösségem, vagy más alkalmas ének
Záró ének: 297. Ó seregeknek hatalmas királya

 

Hasonló anyagaink