Advent ideje

„Az ünnepek azok az égbe nyúló szelepek, amelyeken keresztül a felső világ ózonával táplálkozik a füstben, gőzben, gázban fuldokló emberiség. Az ünnep az örökkévalóság napfényének reális és boldog belemosolygása a mi hétköznapi életünkbe. Megtelíttetésünk odafelvaló kalóriákkal.” (Ágenda. Szerk. Ravasz László. Bp., 1927, 18-19)
Ádventtel új egyházi év kezdődik, melynek vasárnapjai és ünnepei ismét az Úr kegyelmének újabb esztendejét hirdetik (Lk 4,19) A négy ádventi vasárnap igéi arra a kérdésre adnak választ: ki az, aki eljött és aki eljövendő?
Az énekrend összeállításának egyik fontos szempontja, hogy lehetőleg az ünnep énekei mind sorra kerüljenek az istentiszteleteken. Ne maradjanak ki az ismeretlenebb ádventi-karácsonyi énekek, de az ide kapcsolódó  - az új énekeskönyvben az adventi fejezet élén ajánlott zsoltárok (24, 25, 40, 50, 75, 80) sem! Tanítsunk közülük, ha van rá lehetőség, a kórus tekintse feladatának ezek megismertetését, éneklését is, legyen része a különböző ünnepi alkalmaknak ezek megismerése is, mert szövegük sokszor tartalmasabb, mint a népszerűbb énekeké.

Advent 1. vasárnapja
Az első vasárnap evangéliuma (Mt 21,1-9) az egyházi év és a karácsonyi ünnepkör első napján teljes egyértelműséggel hirdeti:: a szelíd, alázatos, de Mennyei Király jött e világra alázatosságban, őt fogadhatja mindenki személyesen, aki szívében helyet készít neki (407 /321/, 6) és ő az, aki az idők végén is eljön hatalomban és dicsőségben. A mindenható, de hozzánk szelídségben és alázatosságban érkező király képét az evangéliumokban leginkább a virágvasárnapi történet hirdeti, nem véletlen, hogy az egyházi év és a karácsonyi ünnepkör kezdetének ősi evangéliuma ez a történet.
A királyi vendég fogadására azonban el kell készülni. – Közeleg a világosság, múlik az éjszaka, térjetek meg, készüljetek fel! – hirdeti az epistola (Róm 13,11-14) Az ádventi idő egyben tehát készülés, „lelki takarítás”, önvizsgálat, bűnbánattartás. Mindez a lehető legteljesebben hiányzik mai világunkból, ahol az év végi hajrá, a bevásárlási láz, a csillogás, a felfokozottsága és a karácsonyi programok tömkelege szinte lehetetlenné teszik a visszavonult elcsendesedést. Annál fontosabb a gyülekezeti istentisztelet mellett a belső szoba csendessége, hogy a kiüresedés ellen lelki feltöltekezéssel védekezzünk. Ezért kezdődik az ádvent és az egyházi év első istentisztelete a liturgia szerint a 25. zsoltár szavaival: „Szívemet hozzád emelem” - amint az a genfi zsoltár ismertetőjében olvasható.

Énekek advent első vasárnapjának igéihez
Bevezető ige: Zsolt 25,1-2
Fennálló ének: 25,1-2 Szívemet hozzád emelem vagy 386 Jöjj, áldott nagy Királyunk
Lekciók között: 301Új világosság jelenék
Főének: 375 /303/ Jöjj népek Megváltója
Igehirdetés előtt: 372 /309/,3-4 Világosítsd meg elménket vagy 371 /301/,5-6 Kérünk, Úr Isten, tégedet
Igehirdetés után: 726 /464/ Jöjj királyom, Jézusom
Záró ének: 388 A jöttöd miként várjam? vagy 377 /304/ Kapuk, emelkedjetek

Advent 2. vasárnapja
A második ádventi vasárnap igéi (Róm 15,4-13, Lk 21,25-36) figyelmünket a hatalomban és dicsőségben eljövendő Úrra irányítják. A vasárnap fő zsoltára a 80., mely Isten népének könyörgéseként – 1. v.: „Jöjj el, hogy szabadíts meg minket”, 4. v.: „…állíts helyre minket!” – egyaránt szól ítéletről és kegyelemről.

Énekek advent második vasárnapjának igéihez
Bevezető ige: Zsolt 80,2-3,19-20
Fennálló ének: 80,1,10 Hallgasd meg, Izráel pásztora / És mi el nem térünk tetőled vagy 50,1,3 Az erős Isten, uraknak Ura / Ő igazságát...
Lekciók között: 372 /309/ Mennyei Ige, jelenél
Főének: 388  A jöttöd miként várjam? vagy 380 /311/ Szent Ézsaiás
Igehirdetés előtt: 372 /309/,3-4 Világosítsd meg elménket vagy 371 /301/,5-6 Kérünk, Úr Isten, tégedet
Igehirdetés után: 390 /312/,3. Az Úr elé ha tárod
Záró ének: 384 Áldott az egek Ura

Advent 3. vasárnapja
Ádvent harmadik vasárnapjának igéiben (Mt 11,2-10; 1Kor 4,1-5) különös hangsúlyt kap a hit, a hűség és az állhatatosság. Keresztelő János kérdésében – „Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várunk?” – csüggedésünk és hitünk gyengesége fogalmazódik meg. Jézus erre azt a választ küldi: ne magadra nézz, hanem vedd észre, ami történt veled és másokkal és erősödik a hited! A harmadik vasárnap központi kérdése – amit mindenkinek fel kell tenni legalább egyszer egy évben: Kit vársz az ünnepben, mit vársz az ünneptől, mit vársz a jövőben, mire alapozod az életed? A főénekként ajánlott dicséretben Keresztelő János mellé odakerül Mária aki hittel és alázattal fogadta az angyal híradását. A hit megtermi gyümölcseit… („Hallá s elfogadá e parancsolatot, Hívé és fogada méhében magzatot…” 381 /310/,5)

Énekek advent harmadik vasárnapjának igéihez
Bevezető ige: Zsolt 85,8
Fennálló ének: 85,1,3 Nagy kegyes voltál, Uram, földeddel / Én meghallgatom... vagy 390 /312/,1-2 Várj, ember szíve
Lekciók között: 373 Csillagoknak teremtője
Főének: 381 /310/ Küldé az Úr Isten
Igehirdetés előtt: 372 /309/,3-4 Világosítsd meg elménket vagy 371 /301/,5-6 Kérünk, Úr Isten, tégedet
Igehirdetés után: 465 /239/,1,5 Úr Jézus, hozzád kiáltok
Záró ének: 389 Kitárom előtted szívem vagy 444 /286/,1-7 Jer, dicsérjük az Istennek Fiát

Advent 4. vasárnapja
Ádvent 4. vasárnapjának üzenete – „Örüljetek az Úrban! Az Úr közel!” – az örvendezés hangját szólaltatja meg. Az evangéliumban az „útkészítő, Keresztelő János szólal meg. Az előző vasárnap bizonytalan Keresztelője után itt a próféta Jánost látjuk. A karácsony öröme vetül előre a 100. zsoltárban, amely az ádventi készülődést az előreszaladás, elébe szaladással fokozza: „menjetek eléje vígassággal” (Zsolt 100,2) A készülődés nem csak a bűnbánat és „takarítás” ideje, hanem az örömmel készülésé is.

Énekek advent negyedik vasárnapjának igéihez
Bevezető ige: Zsolt 100,2,5
Fennálló ének: 176 Örüljetek az Istenben vagy 379 Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő
Lekciók között: 374 /302/ Ó, népeknek Megváltója
Főének: 389 Kitárom előtted szívem
Igehirdetés előtt: 372 /309/,3-4 Világosítsd meg elménket vagy 371 /301/,5-6 Kérünk, Úr Isten, tégedet
Igehirdetés után: 390 /312/,2 Jól készítsétek útját
Záró ének: 387 Áldott az Isten, mindnyájunknak Atyja

Karácsony ünnepe
A karácsony esti-éjszakai istentiszteleten helyet kaphat a várakozás és az öröm is. Ha lehet, rendhagyó liturgiával és a szokásosnál több énekléssel készüljünk! Az első részben a bűneset és az ószövetségi próféciák, a másodikban messiási zsoltárok (2, 45, 72, 85, 99), a harmadikban az evangélium lehet a vezérfonal, melyet az igeolvasás, imádság és éneklés mellett természetesen ide kapcsolódó versek és (főleg betlehemes) jelenetek gazdagíthatnak. A népszerű karácsonyi énekek mellett ismerjük meg a régi, kevéssé ismert énekeket is, melyek tartalmas szövegükkel valódi drágakövek! Az énekrendbe elsősorban ezekből válogattunk tudva, hogy az újabb, népszerű repertoár mindenhol előkerül. Ha lehet, a gyülekezet által is ismert énekek többszólamú feldolgozásait ne csak a kórus szólaltassa meg, hanem 1-1 versbe a gyülekezet is kapcsolódjon be!

A hagyományos evangélium 24-én Mt 1,20b-23, 25-én Lk 2,1-14, majd 26-án ennek folytatása 15-20. versek. (Lásd Bach Karácsonyi oratóriumának első három része.) Epistola 24-én Zsid 1,1-6, 25-én Tit 2,11-15, másodnap Tit 3,4-8.

Énekek Karácsony estére (december 24)
Bevezető ige: Zsolt 66,5,8
Kezdő ének: 410 /313/ Jöjj Isten népe 
Az első részhez (bűnbeesés, próféciák): 378 /314/ Jézus, születtél üdvösségünkre és 380 /311/ Szent Ézsaiás,
A második részhez megfelelő genfi zsoltárok,
A harmadik részhez (karácsonyi történet): 405, 406, 411, 412, 417
Igen szép gondolat az esti (még inkább az éjszakai) istentisztelet zárásául a 658 /485/  – „Jézus Krisztus szép fényes hajnal” – éneket választani hisz ez kifejezi, hogy Jézussal jött a világosság e földre, melyet a hosszú téli éjszakák fokozatos rövidülése is szépen kifejez.

Énekek Karácsony ünnepére (december 25-26)
Bevezető ige: Zsolt 98,1-2
Fennálló ének: 408 /320/,1 Ez nap nékünk vagy 96.1-2 Énekeljetek minden népek
Lekciók között: 402 Teljes e széles világban
Főének: 401 /315/ Krisztus Urunknak áldott születésén vagy 405 A mennyből jöttem hozzátok
Igehirdetés előtt: 404 /319/ Kezdetben volt az Ige
Igehirdetés után: 406 /316/,7-8. Nyílj meg szívem
Karácsonyi úrvacsoraosztáshoz ajánlott a szövegében igen tartalmas 378 /314/ Jézus, születtél üdvösségünkre vagy 413 Istennek szent Fia 
Záró ének: 404 /320/ Ez nap nékünk dicséretes nap

Karácsony utáni vasárnap
Ismeretes, hogy a karácsony ünnepe nemcsak a mai polgári naptár szerinti két munkaszüneti nap, hanem egy hosszú ünnepi időszak több további jeles nappal. Egyrészt az evangélium története is folytatódik, másrészt az ünnep üzenete is olyan mély és összetett, melynek kibontásához és elmélyítéséhez alig elég még a régen szokásos nyolc napos periódus is.
A karácsony utáni vasárnap evangéliuma Jézus bemutatásának története, mindenekelőtt azonban Simeon és Anna kisdedről mondott vallomása. (Lk 2,33-40) Ekkor hangzik el Simeon ajkáról a latinul Nunc dimittis kezdettel ismert ének, mely a keresztyén hagyományban a napot záró könyörgés (completorium) állandó éneke. A kálvini liturgiában a Nunc dimittis a az úrvacsora hálaadó záróéneke lett: nálunk 292-293. (446-447.) dicséretként. Az epistola-szakasz (Gal 4,1-7) Jézus születésének tényét ószövetségi összefüggésbe helyezi és azt a meglepő megállapítást teszi, hogy a kisgyermek születése nekünk is születésnapunk, mert íme az örökös által mi is atyára leltünk.
Az ajánlott fennálló énekek (208 /167/, 410 vagy 417 /328/) örvendezésre hívnak. A főénekek (408 /320/ vagy 418 /325/) részben Krisztus születésének ószövetségi alapjairól szólnak. Az igehirdetésre felelő ének lehet a kétverses Simeon-ének valamelyike, majd az énekeskönyv egyik karácsonyi éneke zárhatja az istentiszteletet.

Énekek karácsony utáni vasárnapra
Bevezető ige: Zsolt 93,5 vagy 71,17,19
Fennálló ének: 208 /167/ Jöjj, mondjunk hálaszót, vagy 410 Jöjj Isten népe, vagy 417 /328/ Jöjjetek Krisztust dicsérni
Lekciók között: 402 Teljes e széles világban
Főének: 408 /320/ Ez nap nékünk dicséretes nap, vagy 418  /325/ Szívünk vígsággal ma betelt
Igehirdetés előtt: 548 /234/,2 Jer világosság ragyogj fel nekünk
Igehirdetés után: 293 /447/ Uram, bocsássad el, vagy 292 /446/ Uram, bocsásd el
Záróének: 412 /329/ Itt állok jászolod felett

Óév és újév napja
Újév napjának népi elnevezése: kiskarácsony. Ez a nap karácsony nyolcadik napja, tehát a megtestesülés (inkarnáció-karácsony) ünnepéhez kapcsolódik.
Az ünnep latin neve (Circumcisio Domini – Urunk körülmetélése) már a történetre is utal: a született kisded ugyanis e napon kapta a Jézus, azaz a Szabadító nevet. A névadásnak igen nagy jelentősége volt akkor. Mária ezzel fogadta el, hogy gyermeke Istentől szültetett (Lk 1,31,38), Zakariás ezzel ismerte el, hogy Isten ígérete beteljesedett (Lk 1,63-64). Ezen a napon tehát Jézusra, mint Szabadítóra tekintünk. Erről szól legősibb újévi énekünk (434 /282/ mely most kicsit megváltozott kezdősorral - Megszületett a mennyei Király - szerepel az új énekeskönyvben. Hogy ne csak újévkor ill. az újév első napjaiban lehessen elővenni, adventi és karácsonyi-vízkereszti szöveget is kapott. 385 Szép hajnalcsillag és 441 Dicsérjük Istent e mai napon kezdettel.
Amint láttuk, a fent említett újévi ének nem az évfordulóról, hanem a karácsonyról szól, óév napjára pedig a 19. század előtti énekeskönyvekben nem is találunk éneket.
Óév estéjére ajánlott zsoltárok: 90., 103. vagy 121. zsoltár, az új énekek közül az Ében-Háézer (1Sám 7,12)  gondolatból született 800. számú korál vagy Bonhoeffer híres verséből született ének, az "Áldó hatalmak".
Újév-kiskarácsony napjának evangéliuma egyetlen bibliai vers (Lk 2,21), epistolája (Gal 3,23-29) pedig a Krisztusba kereszteltetésről szól.

Énekek óév estéjére:
Bevezető ige: Zsolt 121,7-8
Fennálló ének: 90,1,7 Tebenned bíztunk / Taníts meg azért minket kegyelmesen vagy 206 /266/ Egek nagy Királya
Lekciók között: 800 Mindeddig vélem volt az Úr
Főének: 433 Az esztendő fordulóján
Igehirdetés előtt: 121 Szemem a hegyekre vetem
Igehirdetés után: 628 Áldó hatalmak oltalmába rejtve
Záróének: 566 /242/ Téged Úr Isten vagy 568 Áldunk téged, Istenünk (mindkettő a Te Deum verses változata)  vagy 289 /200/ Ó maradj kegyelmeddel

Énekek újév istentiszteletére:
Bevezető ige:Zsolt 145,21 vagy 8,2,4-5
Fennálló ének: 81,1-3,(4-6) Örvendezzetek az erős Istennek
Lekciók között: 800 Mindeddig vélem volt az Úr
Főének: 434 /282/ Megszületett a mennyei király
Igehirdetés előtt: 449 /294/,1 Jézus, vígasságom
Igehirdetés után: 437 /283/,1. Úr Isten, ki minket
Záróének: 431 Az Úr nagy kegyességét mindnyájan áldjátok

Újév utáni vasárnap
Az újév utáni vasárnapok is a karácsonyi ünnepkör része, melyek a vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva Krisztus istenségének bizonyságairól beszélnek, erre utal vízkereszt eredeti neve: epifánia, azaz megjelenés. Az újév utáni első vasárnap története (Mt 3,13-17) Krisztus megkereszteléséről szól, ahol maga az Atya tesz tanúságot fiáról az égi szózatban és a galamb képében, az epistola pedig (Róm 6,3-11) a mi Krisztusban való keresztségünkről szól.

Énekek újév utáni vasárnapra:
Bevezető ige: Zsolt 145,21 vagy 8,2,4-5
Fennálló ének: 91,1. Aki a felséges Úrnak
Lekciók között: 443 Krisztus, Atya Istennek egyetlen egy Fia
Főének: 434 /282/ Megszületett a mennyei király
Igehirdetés előtt: 546 /246/,1 Adj, Úr Isten, nékünk Szentlelket
Igehirdetés után: 342 /431/ Úr Isten, kérünk tégedet
Záróének: 444 /286/ Jer, dicsérjük az Istennek Fiát

Vízkereszt ünnepe
A korai egyház eredetileg január 6-án ünnepelte az Úr születését. (Nativitas Domini) Míg a karácsonyi evangélium (Lk 2) a jászolban fekvő, emberré lett istengyermeket mutatja be nekünk, a vízkereszthez három evangéliumi történet - napkeleti bölcsek, a megkeresztelkedés és a kánai csoda – is kapcsolódik, melyek egyaránt Krisztus istenfiúságát emelik ki. Ez a dicsőség ragyog felénk a kivételesen ószövetségi epistolában (Ézs 60,1-6)

Énekrend Vízkereszt napjára
Begezető ige: Zsolt 71,18-19
Fennálló ének: 72,1,10. Uram, a te ítéletedet adjad a királynak
Lekciók között: 442 Gonosz, kegyetlen Heródes
Főének: 441 Dicsérjük Istent e mai napon, vagy 445 /296/ Szép tündöklő hajnalcsillag
Igehirdetés előtt: 234 /379/,5 Adjad nékünk most is te Szentlelkedet
Igehirdetés után: 285 /197/,4-6 Tanúságra erőt csak tetőled kérünk
Záróének: 413 Istennek szent Fia

Vízkereszt utáni vasárnap
Az újév utáni vasárnapok a karácsonyi ünnepkör második részéhez tartoznak, tematikájuk a Vízkereszt ünnepéhez (január 6.) kapcsolódva Krisztus istenségének bizonyságairól beszélnek, erre utal vízkereszt ünnepének eredeti neve: epifánia – megjelenés. Ebből kiindulva a januári vasárnapokat az egyházi esztendő beosztása szerint "vízkereszt utáni" – névvel illetjük. Vízkereszt ünnepének énekei a 18. század végéig megtalálhatók az énekeskönyvekben, azóta nálunk elmaradt ez a szép evangéliumi tartalmú ünnep. Szénási Sándor „Ünnepeink” című könyvében az 54-55. oldalakon ezt idézi Ravasz Lászlótól: „Az epifánia-vasárnapok sorozata a Jézus Krisztus dicsőségének a világban való megjelenését ünnepli… Ezeken a vasárnapokon a Jézus életének első felét állítsuk hallgatóink elé.”
Az első vasárnap evangéliumi történetében (Lk 2,41-52) a gyermek Jézus bölcsessége és Mennyei Atyjára utaló kijelentései tanúskodnak istenfiúságáról. Az epistola (Róm 12,1-5) mint már máskor is láttuk, személyes üzenetet hordoz: Jézushoz hasonlóan odaszánod-e magad az ő szolgálatára, az igaz istentiszteletre, az ő megismerésére, az odafelvalókkal törődésre?

E vasárnapok énekei főképpen a Fiú Istenről szólnak, az új énekeskönyv Vízkereszt ideje - Jézus Krisztus messiási küldetése" fejezetéből válogatva..

Énekek Vízkereszt utáni vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt 19,15
Fennálló ének: 119,1,4 Az oly emberek nyilván boldogok / Hálát adok néked teljes szívből, vagy 84,1 Ó Seregeknek Istene
Főének: 444 /286/,1-7 (8-9) Jer dicsérjük az Istennek Fiát
Igehirdetés előtt: 449 /294/,1 Jézus, vígasságom
Igehirdetés után: 833 /472/,4 Adj éjt, napot, add át erődet
Záró ének: 443 Krisztus, Atya Istennek egyetlen egy Fia

Vízkereszt utáni 2. vasárnap
A második vasárnap evangéliumi története (Jn 1,1-11) Jézusnak a Galileai Kánában tett első csodáját állítja elénk, melyet istenfiúságának bizonyítékaként említ János evangélista (11.v) Az igerész fontos üzenete, hogy Jézus nemcsak egykor jött le egy időre e földi létbe (incarnatio), hanem ma is ott van mindazoknak személyes, mindennapi életében – akár hétköznapi gondjaikban is – akik őt félik. Ugyanúgy el lehet neki mondani a gondot, ahogyan azt Mária tette és bizalommal, hittel várni az ő cselekvését. Az epistola (Róm 12,6-16) szokás szerint arra tanít, hogy mi a mi feladatunk egymás felé, hisz Isten (a 112. zsoltár tanúsága szerint is) a szeretet gyakorló, szolgálatkész, adakozó, diakóniai lelkületű tanítványait tudja megáldani és az ő életükben valósulhatnak meg a kicsi mindennapi csodák. Így kapcsolódik ehhez a vasárnaphoz a „Boldog-zsoltárok” közül a 112., a 128. és 133., melyek az előbbi üzenetet erősítik.

Énekek Vízkereszt utáni 2. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt. 66,5
Fennálló ének: 66,1-2 Örvendj egész föld az Istennek / A te isteni felségedet
Főének: 128 Boldog az ember nyilván, vagy 184 /236/ Mindenek meghallják
Igehirdetés előtt: 224 /162/, 1,3 Ím béjöttünk / Vágyik lelkünk
Igehirdetés után: 112 Boldog az ember
Záró ének: 445 /296/ Szép tündöklő hajnalcsillag

Vízkereszt utáni 3. vasárnap
A harmadik vasárnap evangéliuma (Mt 8,1-13) két gyógyítás történetét is tartalmaz, mellyel Krisztusnak gyógyító hatalmát bizonyítja. Egyikük ráadásul világi értelemben hatalmasságnak számít – római százados – aki mégis Jézust keresi fel kérésével és szavakkal is bizonyságot tesz Jézus hatalmába vetett hitéről (8-9.v) Az epistola (Róm 12,17-21) az előző két vasárnap folytatásaként az evangélium üzenetéhez kapcsolódva arra tanít, hogy ne akarjunk magunk bíráskodni vagy hatalmaskodni, hisz az Úr az igazi bíró.

Énekek Vízkereszt utáni 3. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt 117,2
Fennálló ének: 117 Az Urat minden nemzetek, vagy 36,2 Égig ér, Uram, hűséged, vagy 667 /488/,1,3 Szent vagy, szent vagy, szent vagy
Főének: 743 Mit Isten akar énvelem, vagy 745 /269/ Istenre bízom magamat 
Igehirdetés előtt: 130,3 Énnékem reménységem
Igehirdetés után: 91,1 és/vagy 8 Aki a felséges Úrnak / Mihelyt hív könyörgésében
Záró ének: 191 Dicsérd az Isten, mostan, ó, én lelkem, vagy 155 /451/ Száma nincsen, Uram, jótéteményidnek

Vízkereszt utáni 4. vasárnap
A negyedik vasárnap evangéliuma (Mt 8,23-27) a tenger lecsendesítésének történetén keresztül arról beszél nekünk, hogy Jézus a teremtett világ ura, de az övéit a pusztító erők között is őrzi és megtartja. Mindennapjainkban, gyengeségeinkkel küszködve bizony sokszor tapasztaljuk ennek óriási értékét. Sok énekünk szól erről – nem véletlen, hogy a 16. század végén Bornemissza Péter nem kevesebb, mint 55 éneket kapcsol e nap evangéliumához. Zsoltáralapú énekeket találunk a 2., 6., 12., 30, 32., 31., 46., 51., 76., 79., 80., 91., 123., 130. és 143, zsoltárokra. Az anyaszentegyházról szóló énekek azt jelzik, hogy a tanítványokkal teli hajó Krisztus egyházának jelképe, mely minden viharban, reménytelenségben bízhat urának megmentő szeretetében. Ezt az egymásra figyelő szeretetet kéri az övéitől is, amint arról az epistola (Róm 13,8-10) szól.

Énekek Vízkereszt utáni 4. vasárnap igéihez:
Bevezető ige: Zsolt. 66,5.
Fennálló ének: 66,7 Jertek, halljátok, hadd beszéljem…
Főének: 582 /381/ Jézus Krisztus, mi kegyelmes királyunk
Igehirdetés előtt: 471 /224/,3,6. Üdvözítő Isten, kérünk téged / Hallgathassuk a te szent igédet
Igehirdetés után: 186 /217/,3-4. Bízzunk azért az Istenben
Záró ének: 170 /273/ Az Úr Istent magasztalom

Vízkereszt utáni 5. vasárnap
Ez a vasárnap csak egészen kivételes esetekben fordul elő az egyházi év során. Csak akkor, ha a Húsvét ünnepe igen késői időpontra kerül és mind a hat vasárnap belefér Vízkereszt és Hetvenedvasárnap közé.
Az evangéliumhoz (Mt 13,24-30) a búza és a konkoly példázatához ezúttal a 92. zsoltár második feléből vett versek csatlakozik magyarázatul (többek között az új evangélikus ágenda közli ezt introitus zsoltárként): Ha sokasodnak is ellenségeid, mint a fű, végül mind elenyésznek. Az igaz pedig virul, mint a pálma, magasra nõ, mint a cédrus a Libanonon.
E zsoltárvers világos magyarázatot ad, hogy a vízkereszti ünnepkör fényében mi a példázat fő üzenete: Krisztusnak van hatalma arra, hogy ővéit e világon mindvégig, ellenségei közvetlen közelében is  megtudja őrizni.
Míg az evangélium Krisztus egyházát e világba helyezve, a gonoszok közé elvegyítve láttatja, az epistola (Kol 3,12-17) megmutatja az egyház (azaz a földi gyülekezet, a keresztyén közösség) belső lelki kohézióját, melyet egymás szeretetben elfogadása tart életben, az Isten igéjével táplálkozás erősít, az éneklés elevenít és e fő szabály fog egybe: „Mindent, amit csak cselekesztek,… az Úr Jézus nevében tegyétek.” (Vajon van-e köztünk valaki, aki ezt tökéletesen betartotta? Mégis ez a törekszünk.)
Énekrendünk a 92. zsoltár többféle énekeskönyvi formáira és a Miatyánk-parafrázisokra épül, utóbbi a gyülekezet fohászának lényegét így fogalmazza meg: „Jöjjön el a te országod”

Énekek Vízkereszt utáni 5. vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 92,3-4 Sok és nagy csudálatos Te cselekedeted, vagy 173 /255/3 Csudaképpen én vigasztalást vészek
Főének: 332 /483/4- 6 Jöjjön el a te országod 
Igehirdetés előtt: 331 /482/,1-2 Mi kegyes Atyánk
Igehirdetés után: 333 /484/, 3 Mert tied Uram az ország
Záró ének: 251 /498/ Úr lesz a Jézus mindenütt

Vízkereszt utáni utolsó vasárnap
A Vízkereszt utáni utolsó vasárnap evangéliumának (Mt 17,1-9) égi szózatában az Atyának ugyanaz a bizonyságtétele szólal meg („ez az én szerelmes fiam…”), amely Krisztus megkeresztelésekor is felhangzott. Ehhez kapcsolódik az a levélrészlet (epistola: 2Pt 1,16-21), amelyben Péter apostol bizonyságot tesz az élő Jézusról: a karácsonyi történet nem kitalált mese, hanem élő valóság, mely megrendítette a világot és örök életet szerez a benne hívőknek. Ez az igerészlet is visszautal az atyai szózatra és más prófétai szavakra, melyek nyomán világosság támad és a hajnalcsillag fényében a hit növekedhet bennünk. Ez az egyre növekedő hit és az ebből támadó fény a legnagyobb és legmaradandóbb karácsonyi ajándék, amellyel az ádventtel kezdődő és most végződő ünnepkör meggazdagíthatott bennünket.

Énekek Vízkereszt utáni utolsó vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 97,1,6 Az Úr Isten regnál / Szentihez világát, vagy 98,1 Énekeljetek új éneket, vagy 99,1-2,(8) Az Úr országol
Főének: 445 /296/ Szép, tündöklő hajnalcsillag
Igehirdetés előtt: 449 /294/,1 Jézus, vigasságom
Igehirdetés után: 449 /294/,3 Jézus, üdvösségem
Záró ének: 242 /297/ Ó, seregeknek Hatalmas királya