Húsvét utáni ötödik vasárnap  116  Szeretem és áldom az Úr Istent  Dallama
Mit adjak az Úrnak jótettéért? A hálaadó pohárt én felveszem, És az Úr jótéteményét hirdetem, Szent nevét áldom segítségéért. (7.v) Húsvéti, úrvacsoráért hálát adó, valamint a keresztyéni szeretet szolgálatairól mint hálaáldozatról megemlékező ének. (Csomasz Tóth K.) 

535  Megváltónk földről mennybe ment  Meghallgatható 1.  2. 
Egyszerű, világos vonalvezetésű dallam: első felének felfelé haladó dallamíve egyértelműen Krisztus mennybe emelkedésének zenei képe, míg a dallam második fele lefelé hajlásával egyrészt a megígért Szentlélek földre szállását jelképezi, másrészt megteremti a dallamív egyensúlyát. A korál eredeti szövege a nagypénteki és húsvéti eseményekre visszautalva, majd Krisztus második eljövetelét előrevetítve hangsúlyosan a beteljesedésre utal. (Bódiss T.) Bővebben

536  RÉ 360  Szent egek, minden boldogok hajléki
Krisztus mennybemenetele tanítványait biztosan számvetésre késztette: hogyan éljenek ezután, emlékezve mesterükre és a tőle kapott feladatokra. Ennek ma is fontos gondolatát fogalmazza meg énekünk záró versszaka:
Adjad, Úr Jézus, hogy még e világban sátorozván, ... mint tulajdonunkkal szentül éljünk mennyei jussunkkal,
Hogy e földet jó cselekedettel, hálaadással, buzgó tisztelettel mint lakostársai a szenteknek pitvarivá tégyük az egeknek.

532  Ó, győzelmes nagy Királyunk  Meghallgatható
A feltámadott, mennyben uralkodó Krisztushoz mint győztes Királyhoz szól ez az ének, akinek – mivel már véghezvitte értünk váltságművét – dicsőséges visszatérését örömmel várjuk. Dallamára eddig is Krisztust dicsőítő szöveget énekeltünk.

Mennybemenetel ünnepe  531  RÉ 358, MRÉ 239  A Krisztus mennybe felméne  Meghallgatható
A mennybe ment Krisztushoz intézett imádság; énekeskönyveinkben 1566-tól 1921-ig szerepelt. Középkori latin húsvéti énekből származó dallamának számos népzenei változatát is ismerjük, ezek közül a legelterjedtebbet Kodály Zoltán is feldolgozta "Pünkösdölő" című kórusművének az elején. (Csomasz T. K.) Ma ezzel a dallammal énekeljük. Bővebben

533  RÉ 365  Jézus Krisztus, mi királyunk
Mennybemenetel ünnepének latin himnusza alapján, az eddigi helyett a virágvasárnapi "Örvendezzen már e világ" dallamára.

534  RÉ 359, MRÉ 240  Úr Jézus, aki felséggel
A mennybe ment Krisztushoz szóló, hálaadó, kérő imádság.

Húsvét utáni hatodik (Exaudi) vasárnap  95  Jertek, örvendjünk mindnyájan
Hívogatás Isten imádására, aki szabadításunk kősziklája, mindeneknek alkotója, a mi Urunk, ki úgy legelteti népét, mint pásztor a nyáját. Ha ő ma hív bennünket, jó volna, ha hallgatnánk a szavára és követnénk őt. (Csomasz Tóth K.) Másik ismertető

174  Jer, örvendezzünk az Úr Istennek  Meghallgatható  1.  2.
A 95. zsoltár ünnepre, Isten dicséretére hív, ezért invitatorium-zsoltárnak is nevezik. E dallam és szöveg Huszár Gál 1574-es énekeskönyvében szerepel először e megjegyzéssel: „E psalmust mi ekképpen csináltuk ritmussal való énekben, akik csak magyar módra való versekkel akarják énekelni.”

196  RÉ 278, MRÉ 353  Dicsőült helyeken, mennyei paradicsomban
A 148. zsoltár verses formája, mely az egész teremtett világot hívja Isten dicséretére és magasztalására. Az 1. vers második felében, de további versekben is néhány apró szövegmódosítás található. Bővebb ismertető 

545  RÉ 369, MRÉ 249  Jövel, Szentlélek Úr Isten, Lelkünknek vigassága   Meghallgatható
Batizi András tíz versszakos éneke mint egy himnikusan zengő óda magasztalja a Szentlélek Úr Istent. E négyszázötven éves szöveget nem koptatta el az idő. Tartalmának gazdagsága, költői lendülete – mintha csak tegnap írták volna – ma is magával ragadó. (Draskóczy L.) Bővebben  Ennek további erősítésére néhány régies kifejezést lecseréltünk (megnyomorultaknak/elhagyatottaknak, kimúljunk/távozzunk), a 8. verset pedig most így énekelhetjük: 
"Világosítsd meg elménket, hogy hihessük: a Krisztus egyetlen üdvösségünk, és az áldott Atya Isten kegyes atyánk minékünk;" 
E gazdag tartalmú pünkösdi dicséretet ünnepi úrvacsoravétel alkalmával többször is végigénekeltük.

547  Szentlélek, öröm Lelke  Meghallgatható
A Szentlélek áldott munkálkodásáról szóló ének Paul Gerhardt egyik pünkösdi versének részlete. Dallamául legismertebb adventi énekünkét használjuk. 

543  RÉ 373, MRÉ 252  Jövel, teremtő Szentlélek  Meghallgatható
A Veni creator Spiritus pünkösdi himnusz a 809-ben tartott aacheni zsinatra készült. E zsinat nevezetes döntése volt, hogy a niceai hitvallás harmadik szakaszába később betoldott „filioque” szó használatát a nyugati keresztyénségen belül elfogadtatta. A kiegészített szöveg szerint „hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik”.  A himnusz nemcsak pünkösd ünnepéhez, hanem Szentháromság vasárnapjához is kötődik, de lelkészszentelés, konfirmáció alkalmával énekelhetjük. (Bódiss T.) Bővebben

544  Jövel, Szentlélek Úr Isten, ki Atyával vagy egy Isten
Huszár Gál első énekeskönyvének végén található, a Szentlélek Istenhez szóló könyörgés. Dallamául a Jövel, Szentlélek Isten, mely az énekeskönyv előző oldalán található, így nem szerepel újra.

Pünkösd első napja - 541  RÉ 370, MRÉ 251  Jövel, Szentlélek Úr Isten, töltsd be szíveinket épen  
Legismertebb pünkösdi énekünk nem csupán ünnepi fohászkodás: konfirmációs istentiszteleten, tanévnyitón vagy igehirdetésre készülve is gyakran száll Istenhez a pünkösdi csoda ismételt megtapasztalásáért szóló könyörgés. Nem mindent elsöprő, győzelmes ünnepi himnusz, inkább a keresztyén közösség kitartó fohászkodása, amelyhez jól illik a lírai, moll dallam. Különös módon ellenpontozza ezt a versszakokat záró „halleluja”-kiáltás, amely a húsvéti és pünkösdi öröm kifejeződése. (Bódiss T.) Bővebben

Pünkösd második napja - 550  RÉ 374, MRÉ 242  A pünkösdnek jeles napján
A pünkösdi történet tömör elbeszélése. Visszautal Krisztus tíz nappal korábban, mennybemenetelekor tett ígéretére: „erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek…” (ApCsel 1,8) Ugyanakkor előremutat a jelenre, amikor bennünket is az örvendezésre buzdít, végül pedig doxológiával, azaz a Szentháromság dicsőítésével zárul. (Vizi I.)  Bővebben

546  RÉ 246  Adj, Úr Isten, nékünk Szentlelket
Huszár Gál első énekeskönyvének elején található először, de egészen 1806-ig minden énekeskönyvben szerepel ez a könyörgés.

166  Áldj meg minket, Úr Isten, a te jóvoltodból
"Legyen kegyelmes hozzánk az Isten, áldjon meg bennünket, és ragyogtassa ránk orcáját! Ismerjék meg utadat a földön, szabadításodat a népek között! Magasztaljanak a népek, ó, Isten, magasztaljon minden nép! Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön. Magasztaljanak a népek, ó, Isten, magasztaljon minden nép! Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!"
A 67. bibliai zsoltár fent idézett verseit Balassi Bálint egy 1558-ban Krakkóban megjelent lengyel zsoltároskönyv alapján verselte meg. Énekeskönyvünkbe egyszerűbb ritmussal és kissé igazított szöveggel vettük fel, eredeti formában itt hallható.

542  RÉ 368, MRÉ 248  Jövel, Szentlélek Isten, Tarts meg
A Szentlélek ajándékáért való könyörgések a prédikáció előtt - e cím alatt szerepel Szegedi Kis István legtömörebb és legfontosabb éneke először 1560-ban, majd az 1921-1948 közötti időt kivéve azóta is minden református énekeskönyvben. Bővebben  Mostani változás, hogy a második sor ritmusát a többihez igazítva egységesült annak ritmusa. Ezzel, valamint néhány régies szó cseréjével (pl. setétség/sötétség) szeretnénk a dicséret gyakoribb használatát segíteni, melyet nemcsak pünkösdkor, hanem az ige hallgatására készülve minden időben énekelhetünk.

197  Dicsérjétek a menny Urát  Meghallgatható
A 150. zsoltár Heinrich Schütz dallamával. A magyar fordítás szerzőjének kiléte nem ismert, a dallam eredetileg Cornelius Becker lipcsei teológiai tanár és lelkész 1602-ben kiadott verses psaltériumának megfelelő tételéhez készült.

548  RÉ 234, MRÉ 246  Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét  Meghallgatható
Regensburgi Berthold, a német középkor egyik nevezetes prédikátora (†1272) hátrahagyott írásaiban több ízben megemlékezik erről az énekről, és azt mondja, hogy mennél gyakrabban énekeljük, annál mélyebb áhítatra gerjeszt. (Csomasz Tóth K.) További ismertető

Szentháromság vasárnapja - 561  RÉ 241, MRÉ 367  Szent vagy örökké, Atya Úr Isten  Meghallgatható
Ez az 1602 óta használatos és énekeskönyveinkben azóta a mai napig megszakítás nélkül szereplő énekünk mindenestől doxologia. Első verse az Atyaistent, második a Fiút, a harmadik a Szentlelket magasztalja, a negyedik pedig összefoglalásul a háromnak örökkévaló egy-voltáról szól, egyszerűen, de tömör és kifejezésteljes formában. (Csomasz Tóth K.) További ismertető

563  Szentháromság egy Istenség
A Szentháromságot dicsőítő esti himnusz, melyet a két szöveggel (543-544) is szereplő pünkösdi himnusz dallamára énekelhetünk.

562  Ó, mi szent Atyánk
Másik szentháromsági himnusz, mely a középkori magyar hagyományban a nyári esti imádságok szinte állandósult éneke. Az új énekeskönyv szerint e dallammal énekelhetjük az esti énekek között megtalálható, a teremtés hét napjáról szóló himnuszokat is.

564  RÉ 245  Dicséret a Szentháromságnak
A Lelki hódolás-ban megjelent, a Szentháromságot dicsérő ének a 125. genfi zsoltár dallamára.

565  A menny Urának tisztelet  Meghallgatható
Nikolaus Decius 1519-ben hagyta ott a szerzetesi életet, hogy a reformációhoz csatlakozzon. A latin liturgia egyik Gloria-tételének motívumából alakította ki ezt a dallamoty 1522–1523 táján. Az éneket protestáns istentiszteleteken világszerte ma is a kegyelemhirdetést követő Gloria-énekként használják, mi most a Szentháromság ideje fejezetbe vettük fel, de általános dicséretként bármikor énekelhetjük.

67  Úr Isten, áldj meg jóvoltodból  Meghallgatható
Isten népének missziói küldetéséről szól ez a zsoltár. Könyörgés az ő áldásáért, mely bizonyság és az Úr megismerésének eszköze lehet minden nép felé. A 3. versszakban a malaszt és az áldomás kifejezéseket érthetőbb szavakkal váltottuk ki.

150  Dicsérjétek az Urat! Áldjátok ő szent voltát!
A Mennyei Atya mindenhatóságáról és hatalmáról szóló, énekhanggal és hangszerekkel az ő dicséretét zengő zsoltár.