Egyszerű, világos vonalvezetésű dallam. Szövegét Áldozócsütörtök – helyesebben: Mennybemenetel – ünnepére írta egy középkori, Caelos ascendit hodie kezdetű kanció felhasználásával 1601-ben a frankfurti Marienkirche lutheránus kántora: Bartholomäus Gesius. Bár Gesius kiváló zeneszerző is volt – sok korálfeldolgozást készített, több kötete iskolai használatra jelent meg és fennmaradt két passiója is – énekünk a bajorországi Coburgban működő udvari karnagy, Melchior Franck 1610-ben született dallamával vált ismertté és terjedt el.

Melchior Franck kórusfeldolgozásának gyülekezeti énekké vált szoprán szólama igazi barokkos dallam. Első felének felfelé haladó dallamíve egyértelműen Krisztus mennybe emelkedésének zenei képe, míg a dallam második fele lefelé hajlásával egyrészt a megígért Szentlélek földre szállását jelképezi, másrészt megteremti a dallamív egyensúlyát. Ez a kétrészes szerkezet a német korálirodalomban szokatlan forma, de könnyen tanulható és a szerző saját kórusfeldolgozásában is énekelhető.

A Gen Himmel aufgefahren ist kezdetű korál eredeti szövege nem járja végig az egész üdvtörténetet, hanem a nagypénteki és húsvéti eseményeken túl Krisztus második eljövetelét előrevetítve hangsúlyosan a beteljesedésre utal. Bár nyelvünkben ma már nem használjuk a múlt idő befejezett alakját (perfectumát), az egyszerű jelen és múlt idő használatából is kitűnik, hogy a 2-3. vers megelőzte a mennybemenetelt, míg a negyedik követi azt.

A korál a 19. század elejére feledésbe merült, ma azonban újra népszerű és a német evangélikus, a svájci református, valamint a magyar Baptista gyülekezeti énekeskönyv is tartalmazza.

Bódiss Tamás