Gyülekezeti éneklésünk egyik legproblematikusabb része az úrvacsora alatti éneklés, ahol szintén szükségünk van új énekekre. Előző énekeskönyvünk ide tartozó (435-448) dicséretei túlnyomórészt valamely zsoltárdallamra született, a 19. század elején, éneklésünk hanyatlásának idején keletkezett dicséretek. A 14-ből mindössze három ének rendelkezik saját dallammal.

Nem lehet véletlen, hogy – különösen a városi gyülekezetekben – a személyesebb hangú „négyszázötvenesek”-et éneklik rendre. Kevesen tudják, hogy ez a (előző énekeskönyvünk szerinti) 457-471. sorszámok közé sorolt csoport az  Evangélizációs alkalmakra fejezetcímet kapta volna, végül mégis önálló cím megjelölés nélkül került be.

Vajon nem énekeltek úrvacsorai éneket a 19. század előtt? De igen! Három dicséretet is tartalmaz énekeskönyvünk, melyeket már kezdetben úrvacsorai funkcióra is jelölnek az énekeskönyvek. Már Huszár Gál Komjáti graduáljának (1574) gyülekezeti része úrvacsorai énekként közli Batizi András énekét: Jer dicsérjük az Istennek Fiát. (444) A XVIII. századi Öreg Debreceni Énekeskönyv 10 úrvacsorai éneket ad. Az előbb említetten kívül nekünk az Emlékezzél, Úr Isten, híveidről (234) és a Mondjatok dicséretet (281) lehet ismerős. Pontosan ezeket említi a következő, úgynevezett Benedek-féle, 1806-tól ismeretes énekeskönyv, de még az 1921-es is megemlíti úrvacsorai hálaadásként a 281. dicséretet.

Nem feltétlenül szükséges, hogy az úrvacsorára kifejezetten arról szóló éneket válasszunk. Ilyen értelemben nem hiba a „négyszázötvenesek” választása, de ezzel az indokkal számos más ismert vagy kevéssé ismert éneket is elővehetnénk, mely által úrvacsorai éneklésünk nemcsak változatossá tehető, hanem énekismeretünket gazdagíthatja. Hitvalló és hálaadó énekek mellett zsoltárok, de akár az adott nap ünnepi éneke is előkerülhet az úrvacsorai éneklésben.

Az alábbiakban egy kifejezetten úrvacsorai alkalomra készült német korált ismerhetünk meg. A dallam- és szövegírói szerzőpáros a Jézus, vigasságom dicséretünk révén már ismerős lehet. Johann Crüger nyolc dallammal szerepel énekeskönyvünkben. Közeli barátja, a gubeni polgármester és ügyvéd: Johann Franck írta a szöveget, mely az úri szent vacsora gazdag tartalmát és sokszínűségét tárja elénk. Amellett, hogy helyet kap benne a megváltás alapján (Kínos keresztre jutottál, Bűnösökért vért ontottál) elnyert bűnbocsánat (Rakd le bűnöd súlyos terhét), a teljes éneket meghatározza a pietizmusra jellemző Jézusimádat, melyben az úrvacsora a családi étkezések ünnepi, bensőséges, szeretetteljes együttlétét idézve föl az Istennel való közösség mennyei ízét hozza előre: „Érezzem ez eledelben, Hogy kegyelmed véghetetlen! Mennyben is majd, áldva téged, Lehessek a te vendéged!”

Szöveg nélkül is ezt a kedves, nyugodt, békés derűt idézi elénk többek között Bach: Schmücke dich o liebe Seele – korálelőjátéka is, mely díszítetten idézi fel a koráldallamot. Énekünk a testvérfelekezeteknél is megtalálható. Nálunk az Ó és Új, az Úrnak zengjen az ének és a Hadd zengjen énekszó tartalmazza, énekkari letétje az Adjatok hálát az Istennek - kórusgyűjteményben található. Tanuljuk meg és éljünk vele akár gyülekezeti, akár orgona- vagy kórusfeldolgozás formájában!

Bódiss Tamás