Szelíd szemed, Úr Jézus

RÉ 465

Az éneknek nem csak a keletkezését fedi homály: a szerzőkről is nagyon kevés az ismeretünk, mivel még az interneten sem áll rendelkezésünkre közismert (angol vagy német) nyelven olvasható anyag. Annyit tudunk, hogy a finn ének szövegét Lars Jacob Stenbäck (1811–1870) pedagógiai professzor, lelkész írta svéd nyelven, dallamát pedig később Hugo Nyberg (1873–1935) lelkész, kórusvezető komponálta. A magyar fordítás Podmaniczky Pál munkája.

Maga az ének bűnbánó hangvételű: a Jézus szelíd tekintetével szembesülő bűnös ember vallomása. Ha bibliai hátteret keresünk hozzá, az a jelenet juthat eszünkbe, amikor Péter a főpap udvarán háromszor megtagadta Jézust, hallotta a megszólaló kakast, majd Jézus megfordulva ránézett Péterre (Lk 22,61). Ez a szelíd tekintet eszébe juttatta Péternek korábbi fogadkozását és azt is, hogy Jézusnak volt igaza, mert jobban ismeri őt, mint ő saját magát. Az énekíró egyes szám első személyű fogalmazása jelzi: tapasztalatból tudja, hogy Jézus szeme pontosan látja mindazt, ami az emberi szem elől rejtve van. Mindez személyes élményként, bensőséges hangvétellel szólal meg, ugyanakkor jól egyezik az evangéliumok leírásával is: gondoljunk csak a gutaütött ember meggyógyítására. Jézus látja azok hitét, akik odavitték hozzá beteg társukat, látja, hogy a betegnek nemcsak testi gyógyulásra van szüksége, hanem bűnbocsánatra is, és látja a farizeusok, írástudók szívének rejtett, hátsó gondolatait. Jézus beszédes tekintete leleplez, elítél, de bátorít, támogat, vigasztal is: mindez jól követhetően visszacseng az ének mondanivalójában.

Az ének szövegéhez gyönyörű dallam társul: a finn énekek jellegzetes, szomorkás hangja szépen illik a bűnbánó imádság tartalmához. Mindegyik dallamsor hajlításos nyolcadpárral indul felfelé, ismétlődő negyedhangokra érkezik, majd kupolát rajzolva visszaereszkedik a sor végén. Mégsem válik unalmassá, mert egyrészt még az egyforma szövegű első és negyedik sor dallama sem teljesen egyezik egymással, másrészt, miközben a dallam egyre magasabbra kapaszkodik, az imádság szövege is egyre intenzívebbé válik, végül alázatosan elfogadva a békét, bocsánatot, megnyugszik a záró, legalsó hangon. Bár nagy hangterjedelmű az ének, szívesen előveszik gyülekezeteink vasárnapi templomi istentiszteleteken is.

Az énekre készült feldolgozások közül kiemelkedik Gárdonyi Zoltán négyszólamú vegyeskarra készített kórusműve, amelyet gyakran hallhatunk igényesebb énekkarok előadásában.

Vizi István

Hasonló anyagaink