Vízkereszt idejének énekei

Folytatjuk új énekeskönyvünk megismerését, ezúttal a vízkereszti  idő, illetve az ahhoz kapcsolódó, itt tárgyalt énekek kottáival.

A 4. zsoltár:  Én igazságmnak Istene, hallgasd meg én imádságom!  hallgatható
A zsoltárok gyakran szólnak a kétféle életútról. Istennel vagy őnélküle? – a bibliai korban és mai világunkban egyaránt aktuális e kérdés. A zsoltáros imádsága mindig ez: én Isten mellé állok, benne reménykedem, reá bízom ügyemet, ő megsegít és ezért  magasztalom nevét. A 4. zsoltár is ezt az utat járja be: járjunk az ő törvényének útján és bizalmunkat belé vetve megtapasztalhatjuk: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsolt 4,9) Ismertető

A 18. zsoltár:  Ó, én Uram, ki erőt adsz énnékem  hallgatható
A halál és reménytelenség mélységétől az istendicsőítés magasságáig diadalmas ívben emelkedik a 18. zsoltár. A 2Sám 22-ben is megtalálható hálaadó ének Dávid személyes életének megtapasztalásán alapul. Apokaliptikusan megrendítő az isteni megjelenés és a szabadítás leírása, ez a leírás teszi valóságossá a megtapasztalást.
Eredetileg csak az első versszak volt tizenkét soros, a továbbiakban a dallam első szakasza ismétlés nélkül, nyolcsoros strófákat eredményezett. Most e szerint alakítottuk vissza a versszakokat, melyet így akár a jóval ismertebb 32., vagy versenként duplázva a 8. zsoltár dallamára is énekelhetünk.
Zsoltárválasztásunk nem véletlen. A nagyböjtöt előkészítő időszak kezdetén álló, úgynevezett „hetvenedvasárnap” zsoltárimádsága szintén a 18. zsoltárt idézi. A bibliai rész megfelelője az alábbi új beosztás szerinti 6. vers utolsó előtti sorától (Nékem, Uram, szövétneket gyújtasz,) a 8. vers második soráig tartó szakasz.
Összefoglalva: zsoltárunk tartalmi gazdagsága mindenképpen indokolja, hogy áttekinthetőbb beosztásával és számos helyen most igazított, javított szövegével (Béliál folyói helyett pl. gonoszság árjai) saját imádságunkként énekelhessük Isten dicsőségére és magasztalására. Bővebb ismertető

A 31. zsoltár  Uram, én csak tebenned bíztam meghallgatható
Mondanivalójában igen gazdag zsoltár, melynek sorai között hétköznapi, emberi bajainkkal szembesülhetünk, ezeket tárja Isten elé könyörgésében a zsoltáros. Ehhez kapcsolódhatunk és a zsoltár szavai így válhatnak saját imádságunkká.
Az egyházi év böjti és azt előkészítő időszakában kiemelt fontosságot kap a földi vándorútról – mint versenypályáról (1Kor 9,24–27) – a kísértésben és nehézségekben is Istenre tekintő bizalomról szóló üzenet. Nagy ajándék, hogy Isten gyermekei e rögös, földi úton is a kegyelem fényében járhatnak. Ezt a megtartó, megőrző kegyelmet ábrázolja erős és biztos kősziklaként a zsoltár, mely az első nagyböjti vasárnapot megelőző úrnapjának – ősi hagyomány szerinti – kezdőénekében is megszólal. Bővebben
Szöveg igazítás történt a 4-6. és 11. versekben. 

A 72. zsoltár:  Uram, a te ítéletedet adjad a királynak hallgatható 
Messiási zsoltár, mely Isten országára és magára a Messiásra vonatkozó jövendölésként az igazi uralkodó alakját rajzolja meg. „Ne szűnjünk meg ezzel a zsoltárral  fohászkodni — különösen egy új esztendő kezdetén —, hogy érvényesüljön napjainkban és világunkban az isteni igazság és megítélés! Annál is inkább, mert minden kornak és társadalomnak szüksége van vezetőre, nevezzék akár elnöknek, akár fejedelemnek." - írja Fekete Csaba, aki hozzáteszi: "Az eszményi uralkodót személyes és közösségi életünkben csak a békesség fejedelme, csak Isten küldötte, Jézus Krisztus mint földi ország nélküli király testesíti meg.”  Bővebben

153 RÉ 260 Tudom, pásztorom és vezérem
Sztárai Mihály zsoltárparafrázisának összes versét itt kivételesen a szerző nevét tartalmazó akrosztichon épsége miatt tartottuk meg. A bevezető verset, mely még nem maga a zsoltár, de a név első - Sz -  betűjét tartalmazza, alcímként emeltük ki. Éneklésre elsősorban az 1., 5-7. és 10., befejező strófákat ajánljuk, mint amelyek a leginkább párhuzamba hozhatók a 23. zsoltár fő mondanivalójával. A gördülékenyebb éneklés és az érthetőség érdekében több helyen igazítottunk a szövegen. Bővebb ismertető

156  RÉ 259  Benned bíztam, Uram Isten, soha ne gyaláztassam
In te, Domine, speravi, non confundar in aeternum - azaz: "Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha" A 31. bibliai zsoltár fent idézett latin kezdősora zárja a híres óegyházi himnuszt; a Te Deumot is, így Kodály Zoltán Budavári Te Deumát is. 
Dávid szívből jövő imádságát, Istenbe kapaszkodó bizodalmát mondja el itt, melyhez mi is kapcsolódhatunk és a zsoltár szavai így válhatnak saját imádságunkká. 
Thordai Benedeknek, akinek nevét latinos formában a versfők árulják el, ez az egyetlen, 24 versszakból álló éneke maradt fenn, valószínűleg az 1540-es évekből. A kifogástalan ritmus és a szép költői nyelvezet mellett a versszakonként váltakozó kétféle refrénsor is fokozza az ének vonzóerejét és művészi hatását. Azonkívül az Ó áldandó Szentháromság közismert dallamára minden tanulási nehézség nélkül lehet énekelni. (Csomasz Tóth K.)

157 RÉ 254, MRÉ 364 Mindenkoron áldom az én Uramat  meghallgatható
A 34. zsoltár kezdettől fogva fontos zsoltára volt a korai keresztyénségnek, az első kommunióének is ebből a zsoltárból vette szavait: Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr, illetve más fordításban Ízleljétek és lássátok, hogy mily édes az Úr. A honi reformáció is jelentősnek tartotta a zsoltárt, nem véletlenül, hiszen a szorongatott élethelyzetben lévő embernek az a megerősítő bizonyossága, hogy Isten megsegíti az övéit. (Papp Anette) Bővebben

167  RÉ 476  Siess, nagy Úr Isten, én segítségemre
Az ugyancsak a 70. zsoltárból táplálkozó, Uram Isten siess - kezdetű fohászkodásunk mélységéből indul, de Krisztus áldozatában bízva és azt megvallva a Szentháromság dicséretének magasságába emelkedik az egykori kolozsvári városbíró zsoltáréneke. Az eddigi 11 versszakból - néhány szövegigazítást is téve - most ötöt választottunk ki, dallamául pedig a sokkal ismertebb Irgalmazz énnékem "nótáját" választottuk - bízva abban, hogy így gyakrabban és szívesebben énekeljük majd.

183  RÉ 423  Akik bíznak az Úr Istenben
Az Istenbe vetett bizodalom régóta kedvelt, szép éneke - írja Csomasz Tóth Kálmán a 125. genfi zsoltárról melynek kezdősora szóról szóra megegyezik ennek az azonos zsoltárra készült parafrázisnak kezdetével. A szöveg a 2. és 6. versben változott egy-egy szócsere erejéig. 

202  RÉ 164, MRÉ 151  Kegyes Jézus, itt vagyunk meghallgatható
Mind itt vagyunk Isten színe előtt, hogy meghallgassuk mindazt, amit rád bízott az Úr. Egykorú adatok szerint az ének szövege a fenti igerész (Csel 10,33) alapján született, prédikációt előkészítő funkcióval. Hozzánk, magyar reformátusokhoz csak a 20. század elején jutott el, amikor az ébredési énekgyűjtemények felvették anyagukba. A dicséret azóta gyülekezeteink egyik legismertebb és legtöbbet használt éneke. Bővebben

203  MRÉ 384  Hozzád jövök, ö, Mesterem  hallgatható
A Hozsánna! című, vasárnapi iskolai énekgyűjteményben jelent meg 120 évvel ezelőtt ez az ének, melynek kulacsszavai: megtart, üdvözít. Most az általános kezdőénekek között szerepel.

204 RÉ 226, MRÉ 386  Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom
A karácsonyi-vízkereszti időszak megváltást és Krisztus istenségét szemlélő, örvendező jellegével ellentétben a böjt előtti három vasárnap témája a földi vándorút, melyet azonban Isten gyermekei a kegyelem fényében járnak. Pécseli Király Imre könyörgő énekében ezen a vándorúton járó lélek legszemélyesebb vallomását és felismerését fogalmazza megBővebb ismertető

222 RÉ 225, MRÉ 414  Nagy hálát adjunk az Atya Istennek
Új énekeskönyvünkben máshol  - istentiszteleti főénekek között - szereplő dicséretünk régen a vízkereszti énekek között szerepelt. Most eredeti, három verssel bővebb szövegével közöljük és így énekelhetjük. A most fölvett versek (4–6.) a mennyei Atyának Fia megkeresztelésekor elhangzott bizonyságtételét idézik
fel a Mt 3,16–17 alapján. Bővebben

228 RÉ 298, MRÉ 429 Jer, Krisztus népe, nagy vígan
Luther énekköltészete egy súlyosan megrázó élménnyel indult: tanúja volt annak, hogy 1523 nyarán két szerzetestársát protestáns nézetei miatt megégették. Ennek hatására született az "Ein neues Lied wir heben an" kezdetű balladája, amelyet első szerzeményeként tartunk számon. Luther második, szintén 1523-ban keletkezett, "Nun freut euch, lieben Christen g’mein" kezdetű éneke is személyes hitvallás. ... megrázó nyíltsággal mutatja be azt az utat, amelyet Luther a kolostorba vonulástól Erlangenig megtett, és tömör összefoglalását adja annak, ahogyan a hit általi megigazulás megtapasztalásának belső békességéig eljutott. (Papp Anette)
Az ismert dallamot kissé még könnyítve megnöveltük az eredetileg rövid - nyolcad értékű - felütéseket.
Bővebb ismertető     Orgonafeldolgozás a reformáció korából

229 RÉ 287 Járuljunk mi Istennek ő szent Fiához
Jézus Krisztushoz, Isten Fiához szóló könyörgés, mely a "főénekek" között kapott helyet. Szövegét 4-5 helyen - mindjárt a kezdősorban is - részben prozódiai, részben nyelvi ok miatt kissé igazítottuk azt remélve, hogy így még szélesebb körben, még gyakrabban énekeljük majd ezt a jellegzetesen reformációkori magyar dicséretet.

233  Eljött hozzánk az üdvösség   meghallgatható
Nem is gondolnánk, hogy egy ének közvetlen eszköze lehet a reformációs tanok elfogadásának. Pedig számos város mellett Heidelbergben Paul Speratus  éneke által jutott győzelemre a lutheri reformáció, amikor egy vasárnapi misén (!) a nép egyszer csak az "Eljött hozzánk az üdvösség" kezdetűt kezdte énekelni.  - írja "A reformáció korának énekei" címmel Ecsedi Zsuzsa-Győri Noémi. 
Ta­ní­tó ének ez a ja­vá­ból, ezért kü­lö­nö­sen is nagy ha­szon­nal for­gat­hat­juk, ol­vas­hat­juk (!), éne­kel­het­jük. Az alap­ve­tõ re­for­má­to­ri ta­ní­tás szó­lal meg ben­ne Is­ten igaz­sá­gá­ról, a hit ál­tal va­ló meg­iga­zu­lás­ról, tör­vény­rõl, evan­gé­li­um­ról, Krisz­tus ál­do­za­tá­ról. S aki­nek ezek a fo­gal­mak szá­ra­zak, ide­ge­nek, te­o­re­ti­ku­sak, azok meg­ért­he­tik õket ének­lés köz­ben, sõt szí­vük­be zár­hat­ják. Mert ha az em­ber szá­já­ra ve­szi, a szí­vé­ig is könnyeb­ben jut. - olvashatjuk az evangélikus énekeskönyvből átvett korálénekről Hafenscher Károly tollából. Bővebben   Érdemes megismerkednünk - szövegkönyv és hangfelvétel segítségével - Bach erre a korálra épülő, 9. számú kantátájával is.

242 RÉ 297  Ó, seregeknek hatalmas királya
Szintén az istentiszteleti főénekek csoportjában szerepel Losontzi István nagykőrösi tanár Krisztust magasztaló éneke, a 81. zsoltár dallamára.

251  Úr lesz a Jézus mindenütt ismertető
A 72. zsoltár alapján készült ének alcíme: Krisztus uralkodása a pogányok között. A záróénekek közül ide átemelt dicséret jól illeszkedik a vízkereszti énekek közé, hiszen Jézus Krisztus messiási működése az ő örökkévaló uralkodásába torkollik.
Kiigazítottuk a teológiailag pontatlan kötőszavakat (míg csak a napnak... / hol a hold nem fogy...) és a dallam harmadik sorába visszahelyeztük az oktávlépést kitöltő két hajlításos nyolcadpárt, melyet J. W. Hatton barokk dallama eredetileg is tartalmazott és amellyel az egész világon éneklik ezt az éneket. Meghallgatható.

289 RÉ 200, MRÉ 172 Ó, maradj kegyelmeddel mivelünk
Jézus Krisztusért, az ő jelenlétéért könyörgünk ezzel az énekkel, amelyet a kegyelemben, az igében, a világos látásban, a megáldatásban, a védelemben, végül a záró vers szerint az ő hűségében tapasztalunk meg.
A reformáció második évszázadának egyik legismertebbé vált korálszövege nehéz körülmények között, ínséges időkben született. Íróját, Josua Stegmannt éppen 400 éve, 1621-ben a harmincéves háború idején hívták meg Rinteln város egyetemére tanítani. Két évvel később a várost feldúlták, kifosztották, majd a pestis is megtizedelte a sokat szenvedett lakosságot. 1626-ban jelent meg az az imádságos könyvecske 
(Christlichem Gebet Büchlein), amelyben énekünk Ach bleib mit deiner Gnade kezdősorral és magyarra fordítva a következő szövegfelirattal található: Imádság Isten egyházának és az ő tudományának megtartásáért. A kiadvány igen népszerű lehetett, mert egy évvel később újból kinyomtatták, mára e második megjelenés példányai maradtak meg. (Bódiss Tamás) Bővebben

290  RÉ 434, MRÉ 436  Vezess, Jézusunk
Dicséretünk szövegének és dallamának szerzője egyaránt Jézus Krisztus mellett döntött, az ő követésére szánt el magát és ezzel az élő hittel távozott egykor e földi életből. A szövegíró Nikolaus Zinzendorf (1700–1760), a cseh-morva protestáns menekültek pártfogója, a Herrnhutban létrejött testvérgyülekezet alapítója. A dallam szerzője Adam Drese (1620–1701). Ő csak hatvanévesen, Jakob Spener írásait, valamint Luther római levélhez írott magyarázatát tanulmányozva tért meg. Úgy írják, Drese ettől kezdve csak egyházi énekdallamokat írt, amelyeket nyilvánosságra hozataluk előtt ebben a körben próbált ki először. (Bódiss Tamás) Bővebben

291 RÉ 229, MRÉ 372 Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat
Ennek az éneknek alapszövege Alexandriai Kelemen egyházatya egyik himnusza, mely eredetileg a szerző „Paidagogosz” (magyarul: Nevelő) – című etikai munkája végén található. Kelemen, pogány nevén Titus Flavius Clemens (kb. 170-220), a keleti egyházatyák egyik legkiválóbbja, az alexandriai „katekhetikai iskola” jeles tanítója volt. ... himnuszának ez a részlete Krisztust, a mi pásztorunkat (Ján. 10. r.) helyezi a középpontba. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető 
Meghallgatható

716  Jézus, téged kereslek  
Földi vándorutunk, mindennapjaink küzdelmei között Jézushoz térhetünk békességért, erőért, áldásért. Hamar István énekszövegének dallama a cseh testvérek püspöke, „a nemzetek tanítója”-ként is emlegetett Johannes Amos Comenius szerkesztésében Amszterdamban kiadott énekeskönyvből való. Az ének meghallgatható

727  RÉ 300, MRÉ 388  Lelkem drága Jézusa meghallgatható
Ch. Wesley egyik legismertebb éneke Krisztushoz intézett könyörgés oltalomért és vezetésért az élet viharai (Mt 8,24-25) között. Az ének keletkezése körül legendák keringenek, amelyek leginkább Charles Wesley 1736-os hajóútjához kapcsolódnak. Bármi is ihlette a verset, életünk számos vihara közepette ajkunkra vehetjük annak szavait és Jézushoz menekülhetünk segítségükkel. (Vizi István) Bővebb ismertető

794 Jézus, te égi, szép, tündöklő fényű név énekismertető
Amikor a hívő ember énekel, akkor ugyan énekel az értelemmel is, énekel lélekkel is, de mégis legdöntőbb számára, hogy szívből énekeljen, hogy mintegy a szíve énekeljen. Az ének tehát nem a torkunk munkája, nem a művészetünk fitogtatása, hanem a szívünk Istenhez emelése és a szívünk húrjainak megzendülése… a Szentlélek szellője zendíti azt meg. (Ecsedy Aladár: Énekel a szívem - előszó, 1946)

441 Dicsérjük Istent e mai napon
A napkeleti bölcsek történetét találjuk meg ebben az adventi (385.) és újesztendei (434.) szöveggel már megismert énekben, mely gyerekek részvétele esetén egyszerű eszközökkel akár el is játszható. (Dallama Nékünk születék kezdettel lehet ismert.) 

442 Gonosz kegyetlen Heródes
Vízkereszt ünnepének mindhárom evangéliumi történetét: a napkeleti bölcsek látogatását, a megkeresztelés történetét és a kánai menyegzőt megemlíti énekünk, mely az ünnepköri himnusz csoport harmadik, lezáró tagja. Mindhárom történet közös üzenete: a megszületett gyermek Isten Fia - erről tesz tanúságot a mennyei Atya megkeresztelésekor; valóban király - ha nem is úgy ahogyan a bölcsek vélték és amelytől Heródes rettegett; és isteni erők birtokosa - melynek első tanújelét a víz borrá változtatásával adta.

443 Krisztus, Atya Istennek egyetlen egy Fia  meghallgatható     ismertető -1-  -2-
Egész ünnepkörben énekelhető Krisztus-himnusz. Az első két versszak az üdvösségtörténetet mondja el, mely hitünk lényege és alapja. A 3. verstől a szöveg imádságra vált. A könyörgést követően a 4. strófa Krisztust mindenek teremtőjeként szólítja meg, majd a záró, 5. vers a keresztség témáját érintve szól arról, hogy Krisztusban új életre támadhatunk.
E kulcsfontosságú korál számos zeneirodalmi feldolgozása közül is kiemelkedik Bach: Herr Christ der einig Gott’s Sohn kezdetű 96. kantátája, mely a korál teljes szövegét tartalmazza. A kantáta szövegkönyve itt található, egy meghallgatásra ajánlott felvétele pedig itt:

444 RÉ 286, MRÉ 379 Jer, dicsérjük az Istennek Fiát     ismertető   meghallgatható
Az ének elragadtatott, költői Krisztus-himnusz, a magyar reformáció első nemzedékétől származó legszebb énekeink egyike. Aki egyszer csupán annyi fáradságot vesz magának, hogy figyelmesen, ízlelgetően, vers vagy imádság gyanánt elolvassa, az lehetetlen, hogy kivonja magát a hatása alól. Szól először Krisztus messiási voltának megvallásáról, az Ő áldozatáról és dicsőségéről, majd könyörgésbe megy át és végül a Szentháromságot dicsőítő doxologiával végződik. (Csomasz Tóth K.)

A 45. zsoltár  Egy szép dolgot hoz elő az én szívem hallgatható
Messiási zsoltár, melyben "a vőlegény-király nem más, mint Isten megálmodott, titokzatos Felkentje, a Messiás. Magát Krisztust szemlélhetjük a gazdag keleti képzelettel megjelenített király alakjában. Ilyen átvitt értelemben a régi zsoltárkönyvek tárgymutatói részint mennybemeneteli, sőt pünkösdi, részint karácsonyi jelentéssel ruházták fél ezt a zsoltárt." (Csomasz Tóth K.) Mindez legkoncentráltabban az 1. és a 4. versben jelenik meg, ezért ajánljuk ezeket kiemelt versekként.

445 RÉ 296, MRÉ 187 Szép tündöklő hajnalcsillag   ismertető
A 45. bibliai zsoltár barokkos pompájú, szabad átköltése. Eredeti címe szerint: „A hívő lélek menyasszonyéneke Jézus Krisztusról, az ő mennyei vőlegényéről: Dávid próféta 45. zsoltárára”.
Valóban, a dicséret közbülső versei a bibliai zsoltár, az Isten Felkentjére és annak Menyasszonyára szerzett dicsérő éneknek a vőlegény–menyasszony szimbolikáját adják, de már újszövetségi kontextusban: a Jel 21,2 alapján a vőlegény nekünk Krisztus, az ő menyasszonya pedig a hívő ember, illetve az egyház. A korál keretversei, az első és utolsó vers alapjául nem a 45. zsoltár, hanem a Jelenések könyvének versei (22,16 és 22,13) szolgáltak. (Papp Anette)
Új énekeskönyvünkben most elmaradt a túlságosan részletező 2-3. vers, a dallam első felét pedig a korál eredeti ritmusához közelítve, az összefogottabb, lendületesebb éneklés érdekében igazítottuk.
Nagy Csaba Zoltán énekes-hangszeres feldolgozásának kottája.

446 RÉ 452, MRÉ 381, Jézus édes emlékezet
A lelki élet evangéliomi erejének, valóságának és szépségének fénylő bizonysága az ima és ének. Ahol imádkozik és énekel az emberi szív, ott élő forrás a hit, Istennel való személyes, lelki közösség a vallás, megtartó és átalakító erő a keresztyénség. 
Ráday Pál Lelki hódolás című 1715-ös könyvecskéjének újrakiadásakor írta le e gondolatokat Csekey Sándor. A kiadás 1942-ben, Ravasz László püspök 60. születésnapjára valósult meg.  Énekünk erdetileg 52 (!) versszakkal e kiadvány végén szerepel. A könyv digitális változata itt található
A Lelki Hódolás írója - írja a továbbiakban Csekey professzor a kiadás előszavában -, Ráday Pál (1677-1733), a XVIII. század egyik legkiválóbb magyarja, II. Rákóczi Ferenc éleseszű diplomatája, a Ráday Könyvtár megalapítója, a Recrudescunt kezdetű nevezetes manifesztum és több más munka ismert írója. Államférfi, tudós és költő. Az imádkozó magyar nagyszerű típusa. Élete és sokoldalú munkássága elválaszthatatlan a magyar ref. egyház XVIII. századi történelmétől. bővebb ismertető

447 RÉ 371, MRÉ 382, Jézus Krisztus, egy Mesterünk   ismertető
Búcsúbeszédeiben (Jn 15–16) Megváltónk többször említi, ígéri a Szentlélek eljövetelét. E dicséretünk második versében erre az ígéretre hivatkozva kérjük a Pártfogó, Vigasztaló segítségét, jelenlétét. A dicséret eddig pünkösdi énekeink között szerepelt, de a szöveg mindennapi életünkhöz kéri a Szentlélek gazdagító jelenlétét, a 6. versben pedig azt az ajándékot, melyre egyházunknak, közösségeinknek ma is oly nagy szüksége van: egyességet, igaz és szent szeretetet.
E ma is friss mondanivalójú, hitvalló ének régi gyűjteményeink mindennapi himnuszai (Hymni quotidiani) között szerepelt. Igen, minden nap szükségünk van a Szentlélek vezetésére, melyet Krisztus ígért nekünk.
Az ének második sorának ritmusát az elsőhöz igazítottuk. 

448 RÉ 290, MRÉ 352 Dicsérlek téged
Ráday Pál, Krisztus megváltói munkáját magasztaló szövege nagyon jól illik a szövegében is hasonló tartalmú 116. zsoltár dallamához

449 RÉ 294, MRÉ 380 Jézus, vigasságom
Az eredeti kezdősor szerint Jesu, meine Freude kezdetű korálszöveg Christoph Kaldenbach szerelmes versének átformálásával született, melyben a barokk és a pietizmus egyházi költészetében nem ritka módon a világi szerelem helyébe a „Jézus-szerelem” (Jesuminne) került. "A szövegben a költő Jézusban látja azt, aki a világ minden kísértésében: a halál, az ördög, a pénz, a büszkeség kísértésében mellettünk áll, és óv bennünket." (Papp Anette)   Bővebb ismertetés
Bach motettájában a korálszöveg a Római levél 8. fejezetének részletével társul. A mű ajánlott hangfelvétele és szövegkönyve.

450 RÉ 289 Zengj nyelvem ékesen
Ráday Pál "Lelki hódolás"-ból vett, a "Szép tündöklő hajnalcsillag" szövegéhez hasonlóan bensőséges, személyes hangú Krisztus-dicséret, mely Clairvaux-i Bernát ciszterci apát himnuszának felhasználásával született. Dallama a 34. genfi zsoltáré.

451 RÉ 292 Ó dicsőségnek felkent fejedelme
Mint a 418. sz. dicséret, úgy ez is Jézus Krisztus hármas tisztségéről szól, mely először Losontzi Hányoki István "Éneklésben tanító mester" című gyűjteményében jelent meg. Dallamául Szőnyi Benjámin karácsonyi énekéhez (407. zs.) hasonlóan a 8. zsoltárt ajánljuk.

452  Ki utánam jön, szól az Úr
Máté (16,24), Márk (8,34) és Lukács (9,23) evangélista egyaránt szól Jézus - énekünk szövegében is idézett - szavairól, melyeket az őt követőkhöz intézett. Érdemes az evangéliumokban az idézett versek előzményét is megfigyelni: hiszen ezt megelőzően szól Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, még ezek előtt olvassuk pedig mindhárom helyen Péternek Krisztusról szóló hitvallását. Az olvasott szakaszok összefüggéséből kiformálódó üzenetet így fogalmazhatjuk meg: ha felismerted, hogy ő a Krisztus, kövesd őt, még ha áldozatot is kell vállalnod ezért!  Korálelőjáték, kórustétel és gyülekezeti ének

453 RÉ 295, MRÉ 385 Jézusom, ki árva lelkem  Meghallgatható
Az énekíró, Johann Rist nagy tudása ellenére három és fél évtizeden át szolgált hűséggel egy kis gyülekezet lelkészeként. 12 verses énekéből énekeskönyvünkben szereplő 2 vers Jézus megváltó tettére irányítja figyelmünket. Bövebb ismertető

454  MRÉ 377  Krisztus, jóságos főpapunk
Az ének szerzője maga Husz János, aki a prágai Betlehem-kápolna prédikátoraként bevezette az anyanyelvű éneklést. Jézus Krisztushoz, az egyetlen Főpaphoz szóló hitvallását egy középkori Szentlélek-himnusz dallamára írta - nem véletlen, hogy annak első felében "Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét" kezdetű énekünk motívumait ismerjük fel. Hallgassuk meg cseh nyelven, többszólamú feldolgozásban

455  RÉ 293  Ó, Jézus, mi Üdvözítőnk
Luthernek ez az 1524-ben megjelent, eredeti alakjában három versszakra (itt 1., 3-4.) terjedő húsvéti éneke a reformátornak a feltámadáshoz kapcsolódó legfőbb gondolatait foglalja össze. Az énekhez később ismeretlen szerző még további versszakokat költött - írja Csomasz Tóth Kálmán. Eddigi 293.dicséretünkhöz képest a dicséret szövege a kezdősorban változott, valamint 3. versszaka elmaradt. Dallamául a könnyebb és arányosabb dallamvezetésű kolozsvári variánst szerepeltetjük most az énekeskönyvben. Reméljük, így többet énekeljük majd, különösen a böjti időben. ismertető

456  RÉ 346, MRÉ 214  Győzhetetlen én kőszálom
Erdélyben a múlt század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem nevéhez fűzték és rodostói emigrációjának idejéből tőle, magától származónak tartották ezt a „Rákóczi Ferenc bús éneké”-nek nevezett szép költeményt. Ezt a hagyományt történetileg nem lehet bizonyítani, de az énekben tükröződő kegyesség legalább is közelről rokon a bujdosó fejedelem vallásos prózájában kifejezésre jutó lelkülettel és annak stílusával is. (Csomasz Tóth K.)

Hasonló anyagaink

Böjt és nagyhét énekei

461 RÉ 461 MRÉ 297 A töredelmes szívet 6  Uram, te nagy haragodban 465 RÉ 239 MRÉ 387 Úr Jézus, hozzád kiáltok 164 RÉ 219 Atya Úr I könyörülj 91 Aki a felséges Úrnak 462 RÉ 220...