Az adventi ünnepkör énekei az új énekeskönyvből

Új református énekeskönyvünk adventi fejezete itt található. Az énekekhez az alábbiakban rövid ismertetőt közlünk, de további tudnivalók és hangfelvételek is elérhetők. Utóbbiak egyházunk Hangzó énekeskönyv gyűjteményében találhatók, illetve a Krisztus az énekem - gyűjteményhez készültek, a többi a budapesti Kálvin téri templom istentiszteletein készült élő felvétel.

371. RÉ 301, MRÉ 189 - Új világosság jelenék meghallgatható
Énekeskönyvünk első adventi dicsérete egészen 1806-os elhagyásáig számos graduálkönyv és gyülekezeti énekeskönyv első lapján szerepelt. Szövege egy középkori, Árpádházi Szent Erzsébetről szóló latin himnusszal rokonítható, annak első két sorával – Új világosság jelenék, Régi tévelygés csendesedék – szóról szóra megegyezik. A következő sor már eltér a középkori himnusz szövegétől, de  az „Isten igéje” kifejezés itt nemcsak a karácsonykor testet öltött Fiúról szól, hanem arról az új világosságról is, amely az Isten igéjét ismét központi helyre emelő reformációban ragyogott fel. Eme második, hitvallásos jelentése miatt kerülhetett a himnusz az énekeskönyvek első lapjaira.  Bővebben

372. RÉ 309 - Mennyei Ige jelenél meghallgatható
A magyar reformáció középkori eredetű énekei közül legjelentősebbek a himnuszok. Ezek külön fejezetet alkotva sorakoztak a 18. századi énekeskönyvek elején. A himnusz szó ugyanazt jelenti, mint a magyar dicséret elnevezés – állapítja meg Csomasz Tóth Kálmán. Énekeskönyvünk adventi fejezetében 371-374. szám alatt 4 himnusz található advent 4 vasárnapjára, melyek közül ez a második.

373. Csillagoknak teremtője   meghallgatható:   -1-   -2-
A hatodik században keletkezett himnusz a bűnös világon megkönyörülő teremtő Istentől kér segítséget. Különösen esti istentiszteletekre ajánlott ének. Dallama erdélyi népi gyűjtésből származik, az eredeti hangfelvétel itt található
Szöv: „Conditor alme siderum” adventi himnusz alapján; Dall: erdélyi népi gyűjtésből (Az Úr Istent magasztalom) Lövéte (Udvarhely m) Vikár L 1962.12.31. 

374. RÉ 302 - Ó, népeknek Megváltója
A te jászlad immár fénylik – Az Úr közel! Új énekeskönyvünk 374. számú, negyedik adventi himnuszának 4. verse így kapcsolódik a 4. adventi vasárnap Fil 4,4-ből vett alapigéjéhez. A himnusz a Jöjj, népek Megváltója – Luther-korál ősi, középkori formája. Magyar szövegével az oppenheimi Biblia énekfüggelékében jelent meg 1612-ben.
Énekeskönyvünkben ez az egyetlen, gregorián notációval lejegyzett dallam, melyről Csomasz Tóth Kálmán így ír: „A dallamot a nyugodt beszéd természetes tempójában, a szöveg értelmes hangsúlya szerint tagolva énekeljük, a hajlított hangokat ne rövidítsük meg.” Ügyeljünk a második sorban történt kis változásra; a dallam most fokozatosan emelkedik, nem töri meg tercugrás. Ez a Veni redemptor gentium adventi himnusz legelterjedtebb dallamváltozata, amint azt ezen a felvételen is hallhatjuk. Még kétszer találkozhatunk majd e dallammal: énekeskönyvünk karácsonyi és Vízkereszt idején című fejezetében.

375. RÉ 303, MRÉ 181 - Jöjj, népek Megváltója meghallgatható  -1-   -2-
Luther Nun komm der Heiden Heiland korálja a protestantizmus legfontosabb adventi éneke, amint ezt számtalan orgona- és kórusfeldolgozás, valamint Bach két kantátája is tanúsítja. A inkarnáció titkát fogalmazza meg; azt a titkot, amelyet egy ősi hitvallás így foglal össze: „Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó.”  Krisztus istenfiúságáról tanúskodik a 2. vers, a 4. pedig egyetlen strófába sűríti a Megváltó egész küldetését. A 6. verset sok helyen csak advent utolsó napján, az isteni gyermek születésének éjszakáján éneklik, de a dicséretet akár minden gyertyagyújtáskor elénekelhetjük, mert szövege oly gazdag tartalmú, hogy mindig új üzenetet találunk benne. 

376. MRÉ 185 - Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel     meghallgatható a baseli Münsterből ill. Kodály Adventi ének
Az adventi várakozás utolsó hét napján, azaz a mai naptól énekelhetjük a fenti ének egy-egy versét. Ezek az ősi imádságok Jézus Krisztust ószövetségi előképeken, próféciák adta neveken szólítják meg. Ő a Megváltó, aki egyben a Sapientia– Bölcsesség; Adonai–Urunk; Radix Jesse–Jesse vesszeje; Clavis David–Dávid kulcsa; Oriens–Napkelet; Rex gentium–Népek Királya; és Emmanuel–Velünk az Isten. A latin nevek kezdőbetűi visszafelé olvasva különleges üzenetet rejtenek: ERO CRAS, azaz: holnap leszek. Ez az, ami december 25-én a Megváltó földre születésével beteljesedett.
E gazdag imádságsorozat a 18-19. században nyert verses feldolgozást, melyben a versszakok sorrendje némileg megváltozott. Az egyetemes énekeskönyvből (MRÉ) is ismert öt verses ének most kiegészült az addig hiányzó 6-7. versekkel, így téve teljesebbé az adventi várokazs utolsó hetét. Az egyes versszakokhoz a következő igeszakaszok kapcsolódnak: 5Móz 30,10-14; Ézs 7,14; 8,8-10; 9,1-6; 11,10-12; 22,22; 42,6-7; 49,8-9; 6., Dán 7,13-14. és Mt 1,23. Nagy Csaba Zoltán feldolgozásának kottái

377. RÉ 304, MRÉ 182 - Kapuk, emelkedjetek! kíséret/kórusletét
Szőnyi Benjámin legszebb énekeinek egyike a Szentek Hegedűjé-ből (1762). Minden verse, szinte minden sora nyomán szentírási igék rajzanak fel bennünk, annak bizonyságául, hogy az ének írójának szíve és elméje túlcsordulásig telve volt az ádventi Krisztus-titokkal, annak Isten igéjében foglalt minden megnyilatkozásával. (Csomasz Tóth K.) Bővebben

378. RÉ 314, MRÉ 198 - Jézus, születtél üdvösségünkre
Énekünk tartalma hitvallás és igei tanítás egyszerre. Nem a meghitt karácsonyi idillt hozza közel; hanem „az üdvösségszerző Isten örök tervének a mélységét és magasságát ragadja meg. Nem hiányzik belőle semmi, ami Istennek a Krisztusban testet öltött szabadítását szemlélteti, másfelől nincs benne egy felesleges szóvirág, egyetlen nélkülözhető költői kép sem. ” (Csomasz T. K.) Az eredeti szöveg versfői JÉZUS nevét adják ki. Jövőbeni használatát segítve, szövegének súlya és tartalma miatt áthelyeztük az adventi énekek közé, 5. verse kifejezetten ide is illik, kezdősorának ritmusát pedig - a könnyebb megtanulás és a természetesebb éneklés érdekében – a többi sorkezdethez igazítottuk. Bővebben

379. Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő      meghallgatható 
Különösen adventi gyertyagyújtás és adventi reggeli áhítatok állandó éneke. „Törd át az ég zárt ajtaját” - az ég ajtaját Kérubok őrzik, oda kintről lehetetlen bejutni. Csak Isten képes arra, hogy ezt az ajtót áttörje és oda Ádám és Éva utódainak bejárást biztosítson. „Megnyílt az ég harmatozva” – a megváltás és a Megváltó az égből érkezik. Ézs 45,8-ra utal a szöveg: „Egek, harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyíljék meg a föld, és viruljon fel a szabadulás.” „Nyílj ki, földnek szép Virága” – ez is ézsaiási próféciára utal: „És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik”, azaz Jézus Krisztusra, a Dávid házából származó királyra. A dallamban felismerhetők a német korál fordulatai, de a magyar néphagyomány önálló, az eredetivel egyenértékű, letisztult dallamot érlelt ki. Nagy Csaba Zoltán feldolgozása (kottaBrahms német korálra írt motettája (kotta)

380. RÉ 311 - Szent Ézsaiás így ír  meghallgatható
A Messiásról és országlásáról szóló egyik ószövetségi prófécia verses formája, melyet eddig meglehetősen elhanyagoltunk. Dallama most egyetlen hang eltéréssel megmaradt, ritmusa azonban – Gárdonyi Zoltán és mások ajánlása alapján, valamint a legkorábbi forrásokra támaszkodva – természetesebbé, folyamatosabbá vált. Ez a dallamalak tehát egészében véve könnyebb, ugyanakkor hitelesebb. Bizonyíthatóan így énekelték ezt a reformáció korában. Bővebben

381. RÉ 310, MRÉ 186 - Küldé az Úr Isten meghallgatható  -1-   -2-
A 11-12. század fordulóján – eredetileg latinul - keletkezett, az angyali üdvözlet történetét rímes formában elmondó ének. A reformációt követően, anyanyelvű fordításban megtalálható nemcsak nálunk, de más nemzetek énekgyűjteményeiben is. Az adventi szekvencia ezzel a magyar szöveggel csak az 1635-ös Eperjesi graduálban található, ott eredeti – párversenként változó – dallammal, nálunk – más énekeskönyvekhez hasonlóan – egyszerűbb dallammal, válogatott versekkel. Bővebben

382. Áldott Izráelnek Ura
Keresztelő János születése is a karácsony előtörténeteihez tartozik. Zakariás, János apja prófétai szavakkal tesz tanúságot arról, hogy a Messiás (Krisztus) az ószövetségi ígéretek beteljesítője. Énekünk 8-9. verse (Lk 1,76-77 alapján) Keresztelő János prófétai feladatáról szól, aki a Krisztusra mutató útkészítő. A keresztyén egyház hagyományában Zakariás éneke (latin kezdettel: Benedictus Dominus Deus) a hajnali imaórákban kapott állandó helyet. Ennek elsődleges alapja a 78. biblia vers alapján, mely Krisztust a felkelő naphoz hasonlítja, mely „meglátogat minket a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa.” (Lk 1,78-79)
A dallamot "Örvendezzen már e világ" szöveggel ismerhettük eddig.

383. MRÉ 360 - Magasztalja az én szívem meghallgatható
Amikor Erzsébet, Keresztelő János anyja a Szentlélek erejével felismeri Máriában „az ő Urának” leendő anyját, a Jézust szíve alatt hordó Mária is eltelik a Lélek megvilágosító erejével és prófétikus szavakkal dicséri Istent. A latin bibliafordítás kezdőszava után Magnificatnak nevezett magasztaló ének „mondataiban lépten-nyomon az Ószövetség zsoltárainak megfogalmazásaival találkozunk. A beteljesedés küszöbén a hálás lelkek az ígéretek szavait szólaltatják meg: így tesznek nyomatékos-ünnepélyes formában bizonyságot az ígéretek Istenének hűségéről.” – írja a Jubileumi kommentár. A keresztyén egyház hagyományában a Magnificat az alkonyati, esti imaórában kapott állandó helyet, ez magyarázza a szöveg számtalan zenei feldolgozását. Legismertebb minden bizonnyal Bach Magnificatja, de hallgassuk meg más szerzőktől is, pl. az angol Henry Purcelltől, aki a protestáns országban élvén nemzeti nyelven dolgozta fel Mária énekét.

384. Áldott az egek Ura     meghallgatható   -1-   -2-   -3-
Énekelhető a Jöjj, népek Megváltója dallamára is. Az ének alapvetően hálaadás, de tanúságtétel és imádság is egyben. Isten szeretetéért adunk hálát, e szeretet kiáradásáért és beteljesüléséért könyörgünk, és azért, hogy Isten, aki velünk van, egyengesse utunkat, és célba juttassa életünket. Saját dallama a 17. században született, egyszerű, világos szerkezetű, szép ívű melódia.
Német szövegkezdete: Gott sei Dank durch alle Welt”

385. Szép Hajnalcsillag, Jézus, ragyogj fel meghallgatható
Mostani 282. dicséretünk másik két – adventi és vízkereszti – szöveggel több lehetőséget kínál e kevéssé ismert dallam használatára. Különös lehetőséget kínál erre Túrmezei Erzsébet adventi szövege, mely Ecsedi Zsuzsa szerint „a sötét és a fény ellentétét, a refrénben a csend és a várakozás gondolatát fogalmazza meg.” Figyeljünk oda, hogy a dallam eddigi ritmusa az első sor kezdetén – a folyamatosabb éneklés érdekében – megváltozott.

386. Jöjj, áldott nagy Királyunk meghallgatható
A dallam - mely először a reformáció egyik legkorábbi énekgyűjteményében jelent meg - eddigi 388. dicséretünknél szerepelt, de azzal a szövegével alig énekeltük. E szöveggel adventi istentiszteletek kezdőéneke lehet, mely a reformáció korában is fontos gondolatot  hangsúlyoz: mindannyiunk élete Isten megújító kegyelmére szorul. Mondanivalóját tekintve más - pl. reformációs -  istentiszteleteken is alkalmas kezdő fohász. Othmayr biciniuma: Karénekeskönyv 34.sz

387. Áldott az Isten, mindnyájunknak Atyja  meghallgatható 
A RÉ 315. dicséret (Krisztus Urunknak áldott születésén) dallamára. Sántha Károly (1840-1928).énekszövege első három versszakában Zakariás énekét (Lk 1, 68-80) idézi, aki fia, Keresztelő János születésekor már beteljesedni látta a próféták ígéreteit a születendő Krisztusban. A negyedik versszak első sora Pál apostolra utalva (Tit 2, 11-14) már a második eljövetel felé mutat.

388. A jöttöd miként várjam     meghallgatható - kottaként itt kapható - kísérete megtalálható a Krisztus az énekem gyűjteményben.
Advent, azaz az új egyházi év első hetének legfontosabb koráléneke. Karl Barth szerint a hit általi megigazulás himnusza, melynek második verse a virágvasárnapi történetre – a középkori olvasmányrendben advent első vasárnapjának evangéliumára – utalva a királyként érkező Krisztust dicsőíti. Az 1-5. vers Jézushoz szóló imádság, a 6-10. versek a gyülekezethez szóló prédikáció.

389. Kitárom előtted szívem     meghallgatható   -1-   -2-
A Mennybéli felséges Isten dallamára. Az ének az adventi Krisztus-várást az egyén oldaláról közelíti meg, minden élethelyzetben a Megváltót hívva segítségül. Nagyon személyes, bensőséges hangvétele, és az ünnepkörre jellemző utalások hiánya miatt az egyházi év más időszakában is énekelhető.
Szöv: Kovács Sándor (1869-1942)

390. RÉ 312, MRÉ 184 - Várj ember szíve készen meghallgatható
Legismertebb adventi énekünk szövege Ézsaiás próféciáján (Ézs 40,3–11) alapszik, amelyet Máté evangéliuma Keresztelő Jánosra mutatva így idéz: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” (Mt 3,3) 
Igen tömör és tartalmas a négy versszak szövege. Az első vers türelemre int: várj, mert Isten cselekszik! Ő gondoskodik a megoldásról, amely megtöri az ősi átkot, és elhozza a fényt, az üdvösséget. A második vers már cselekvésre szólít. Ám ez az előző vers nélkül csak céltalan kapkodás lenne, mert csak akkor lehet eredményes az útkészítés, ha tudjuk, ki az, akit várunk, és honnan érkezik. A harmadik vers szövege befelé fordul, önvizsgálatra indít, a záró vers pedig – mely későbbi hozzátétel – ezt folytatva a hívő szív alázatos könyörgését fogalmaz­za meg.
Az új énekeskönyvben más korálénekekhez hasonlóan hosszabb; negyed értékekben találjuk a dallamot.

391. A sötétség szűnni kezd már meghallgatható
Az Úr közel! – a Fil 4,4 üzenete hatja át ezt a kánonként énekelhető, most újként felvett énekünket is. A sötétségben kigyúló, majd egyre közeledő, fényével minden mást elhalványító csillag Krisztus képe, aki testet öltésével jött egészen közel hozzánk. Mit kell tennünk, hogy ezt megtapasztaljuk személyesen is? Csak annyit, amit Pál apostol mond: Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus. (Ef 5,14) Szép zenei kifejeződése e szövegnek, ha nem elfogyóként fejezzük be a kánont, hanem az utolsó sort mindaddig ismételjük, amíg a harmadik szólam is a végére ér és ebben az utolsó, együtt énekelt sorban a ’d’ záróhang nagyterces D dur hangzattá fényesedik.

392. RÉ 305, MRÉ 176 - Álmélkodással csudáljuk
Szilágyi Bálint († 1807) jabloncai lelkész ezt az énekét eredetileg a 146. zsoltár dallamára írta, csak 1921 óta társult mostani dallamával. A harmadik versszak szövegi igazítását az egyetemes énekeskönyvből (MRÉ 176) vettük át.

393. RÉ 307 - Dicséretet mond nyelve mindennek
Az alapdallamként szolgáló 50. zsoltárt régen adventi zsoltárként tartották számon; a második Adventre, azaz Krisztus ítéletre való eljövetelére gondolva.

394. RÉ 308 - Igaz Isten, ígéretedben
Nagy István (1770-1831) hajdúböszörményi lelkész költeményei az 1806. évi énekeskönyv legjobb énekszövegei közé tartoznak. Nyelvezete miatt még így is szükségesnek mutatkozott néhány igazítás, valamint eddigi harmadik versének elhagyása.

395. RÉ 181 - Jer áldott vendég
Lukács István a 19. század elején volt Hajdúszoboszlói lelkész. Adventi énekének ez a negyedik verse, mely eddigi énekeskönyvünkben kezdőénekként megmaradt, s melyet – kevéssé ismert dallama ellenére – néhány gyülekezetben adventkor ma is énekelnek. A dallam Goudimel feldolgozásában meghallgatható:

Hasonló anyagaink

Böjt és nagyhét énekei

461 RÉ 461 MRÉ 297 A töredelmes szívet 6  Uram, te nagy haragodban 465 RÉ 239 MRÉ 387 Úr Jézus, hozzád kiáltok 164 RÉ 219 Atya Úr I könyörülj 91 Aki a felséges Úrnak 462 RÉ 220...