Szentháromság ideje: az egyházi év második fele

 

Szentháromság vasárnapjával megszakad az üdvtörténeti ünnepeknek az a sorozata, mely egymásra épülve tematikailag is logikusan épült fel és a legtöbb egyházban – köztük kálvini egyházakban is – ma is él. Továbbra is hasznosnak tartjuk, ha a protestáns vonalon elsősorban Luther indítására kialakult, de óegyházi gyakorlatig visszavezethető, a Szentháromság-ünnep utáni vasárnapokat is tematikusan rendező perikópasorozat szerint egy-egy vasárnapra összeállított énekrendet közlünk, még ha ez nyilvánvalóan nem is illeszkedik a legtöbb református vasárnapi istentiszteletet meghatározó Bibliaolvasó kalauz tematikájához. Ha másra nem, általános énekválasztási elvek leszűrésére bizonyára alkalmas lehet.

 

A Szentháromság-ünnepet követő vasárnapokat a protestáns egyházi naptár egészen Ádventig folyamatosan számolja. Amíg az egyházi év első, „ünnepes”-nek mondott szakaszában Isten megváltó tervének megvalósulását szemléljük, a Szentháromság-ünnepet követő vasárnapok során mindenekelőtt az egyház – benne pedig mindannyiunk személyes – élete és feladatai kerülnek reflektorfénybe. A Húsvét ünnepének aktuális idejétől függően alakuló, 23-27 vasárnapot számláló időszak első felében az egyház növekedése, a misszió és a megtérés köré csoportosulnak a kijelölt igeszakaszok. A 10. vasárnaptól következő vasárnapok összefoglaló témája: a keresztyénség és a keresztyén ember élete, küzdelmei, harcai itt e földön, majd az utolsó néhány vasárnap még egy külön egységet alkot.

Énekrendünket a továbbiakban is mai és régi protestáns (evangélikus és református) források segítségével állítjuk össze.

 

 

Szentháromság utáni 1. vasárnap

 

A Szentháromság utáni első vasárnap evangéliuma (Lukács 16, 19-31.) a gazdag és Lázár történetén keresztül az ember kettős – Isten és embertárs előtti – felelősségéről szól. Isten körülvesz minket szeretetével, kegyelmével és hív minket. Nekünk el kell fogadni az ő hívását és továbbadnunk a felülről kapott ajándékokat embertársaink felé. Ugyanerről tanít az epistola is (1. János 16b-21.).

 

Énekek Szentháromság utáni 1. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 1,1-2. Aki nem jár hitlenek tanácsán

    vagy 119,1,3. Az oly emberek nyilván boldogok

Főének: 234. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

Igehirdetés előtti ének: 372,1. Könyörögjünk az Istennek Szentlelkének

Ráfelelő ének: 225,5-6. Adjad, hogy lássuk a világosságot

Záróének: 273. Az Úr Istent magasztalom

 

 

Szentháromság utáni 2. vasárnap

 

A Szentháromság utáni második vasárnap evangéliuma (Lukács 14, 15-24.) a nagy lakomáról szól, melynek vendégségébe Isten mindenkit hív. A régi énekrendek nem csak Isten hívásáról és a vendégség ünnepi jellegét emelik ki, hanem arról is szólnak, hogy ez két részre osztja az embereket. Akik nem fogadják el a meghívást (Isten felkínált kegyelmét) azok nem csak a meghívót utasítják el, hanem azokat is, akik Isten népéhez tartoznak. Így válik ketté az embervilág az isteni kegyelem elfogadásának határmezsgyéje mentén.

 

Énekek Szentháromság utáni 2. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 116,1,10. Szeretem és áldom az Úr Istent / Áldozom néked hálaadással

Főének: 378. Adjunk hálát mindnyájan

Igehirdetés előtti ének: 164,1-2. Kegyes Jézus itt vagyunk

Ráfelelő ének: 438,1. Hallottuk Jézus, miképpen hívogatsz

Záróének: 225. Nagy hálát adjunk az Atya Istennek

 

 

Szentháromság utáni 3. vasárnap

 

A Szentháromság utáni 3. vasárnap evangéliuma (Lukács 15,1-10.) az elveszett bűnös megtalálásáról szól, a levélrészlet (I. Péter 5,6-11.) pedig arról szól, hogy e világon veszélyek és az ördög támadásai között élünk. (És elveszünk, ha az isteni kegyelem meg nem talál – szól a két ige közös üzenete.)

Jelen énekrend jó példát nyújthat arra, hogyan áll össze egy igeszakasz köré zsoltár, magyar ének, német eredetű korál és angolszász dicséret.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 3. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 25, 6-7. Aki az Úr Istent féli / Az igaz istenfélőknek

Főének: 215. Eltévedtem, mint juh

Igehirdetés előtti ének: 216, 4. Az Urat óhajtom

Ráfelelő ének: 296. Jézusom, ki árva lelkem

Záró ének: 467. Mily jó, ha bűntől már szabad

 

 

Szentháromság utáni 4. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 4. vasárnapot az irgalmasság vasárnapjának is nevezték. A két irányadó igéből (Lukács 6,36-42. és Róma 8,18-23.) többek között megérthetjük, hogy mindannyian – hívők és hitetlenek – Isten megváltó és megtartó irgalmára szorulunk e földi és örök életünket tekintve egyaránt. Ezt az isteni irgalmasságot kell gyakorolnunk egymás felé is, ezt kívánja tőlünk, gyermekeitől mennyei Atyánk.

Az ehhez a témakörhöz tartozó sok igeszakaszból két zsoltárhelyre utalunk: a 119 zsoltár 156. és környező verseire és a 103. zsoltár 8. és környező verseire, melyek bevezető igének is alkalmasak.

Énekeskönyvünk e témájú énekeit alapvetően két részre oszthatjuk: irgalomért könyörgő és az isteni irgalmat dicsőítő énekekre, melyekből a régi énekrepertoár legszebb, legtartalmasabb példáit ajánljuk az alábbiakban.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 4. vasárnap igéihez:
Fennálló ének: 259,1-2. Benned bíztam, Uram Isten (lehetőleg a 146. zsoltár dallamára)
Főének: 273,1-6. Az Úr Istent magasztalom
Igehirdetés előtti ének: 478,1. Ó irgalmas Isten
Ráfelelő ének: 264,2. Áldjad őt, mert az Úr…

Záró ének: 495. Hálát adok néked, mennybéli Isten

 

 

Szentháromság utáni 5. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap igéi Isten e világban végzett munkájára tanítanak. Az evangéliumi történet (Lukács 5,1-11.) a csodálatos halfogás történetével mondja el számunkra, hogy Isten az ő igéjével (háló) összegyűjti, kihívja (392. dicséret 2. vers) az övéit (halak) a világból (tenger). Ő építi azt a házat (127. zsoltár), amelyben jó nekünk együtt lenni (84. zsoltár). Nincsen Isten nélkül (236. dicséret) egyház, mégis megvan benne az én Ő általa kijelölt helyem (Péter, az emberhalász) – én is építhetem ezt a házat, van helyem ebben az isteni épületegyüttesben. Az epistola (1. Péter 3,8-15a) arra tanít, hogyan simuljunk mi, építőkövek egymáshoz – szeretettel, szelídséggel, néha szenvedéssel is jár ez.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 5. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 84,1. Ó Seregeknek Istene…

Főének: 378. Adjunk hálát mindnyájan

     vagy 236. Mindenek meghallják                

Igehirdetés előtti ének: 378,4. Világosíts meg minket… (vagy más alkalmas énekvers)

Ráfelelő ének: 396. Ébredj bizonyságtévő lélek

    vagy 84,3. Ó, boldog az ember nyilván

Záró ének: 197. Hálaadásunkban rólad emlékezünk

 

 

Szentháromság utáni 6. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnap igéi (Máté 5,20-26., Róma 6,3-11.) arra tanítanak, hogy Isten törvényének Jézus Krisztus által adott értelmezése (a bűn teljes elutasítása és a felebaráti szeretet megélése) a keresztyén élet alapja.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 6. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 32,1. Ó mely boldog…

Főének: 224. Kegyelmezz meg nékünk, nagy Úr Isten

Igehirdetés előtti ének: 482,1. Mi kegyes Atyánk…

     vagy 246,1. Adj Úr Isten, nékünk Szentlelket

Ráfelelő ének: 482,5. Természetünket ne hagyjad követnünk

Záró ének: 225. Nagy hálát adjunk

 

 

Szentháromság utáni 7. vasárnap

 

            A Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnap igéi (Márk 8,1-9., Róma 6,19-23.) arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztus gondoskodik rólunk mind testi szükségünket (4000 ember megvendégelése), mind lelki elesettségünket (megszabadultatok a bűntől) illetőleg. Énekeink azért hirdessék tetteit és dicsérjék az ő nevét!

 

Énekrend a Szentháromság utáni 7. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 23,1. Az Úr énnékem…

Főének: 450. Drága dolog az Úr Istent dicsérni

Igehirdetés előtti ének: 197,1-2. Hálaadásunkban rólad emlékezünk

Ráfelelő ének: 264. Áldjad őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett

Záró ének: 196. Mondjatok dicséretet

 

 

Szentháromság utáni 8. vasárnap

 

     A Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap evangéliuma (Máté 7,15-23.) a gyümölcstermésről szól, a Róma 8,12-17. pedig arra mutat rá, hogy egyedül a Krisztusba plántált, lélek vezetése alatti élet hordoz áldást és jó gyümölcsöt. Az igéhez tartozó énekszövegek egyrészt örvendeznek Isten közelségén (a bibliai 48 zsoltár 10-12. versei alapján, mely beköszöntő igének is alkalmas lehet), másrészt könyörögnek az istentelen ember, vagy az ellenség bántása miatt (12., 79. zsoltár), illetve az áldott, gyümölcsöt termő életért (Sztárai éneke, a 197. dicséret).

 

Énekrend a Szentháromság utáni 8. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 162,1,6. Ím béjöttünk nagy örömben

Főének: 84. Ó Seregeknek Istene

Igehirdetés előtti ének: 166. Urunk Jézus, fordulj hozzánk

Ráfelelő ének: 36,2,(3.) Uram, a te nagy hűséged Égig ér…

Záró ének: 197. Hálaadásunkban rólad emlékezünk

 

 

Szentháromság utáni 9. vasárnap

 

     A Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap egy kilenc hetes témasorozat lezárása. Isten üdvtervének megvalósulásával és az egyház megszületésével az evangélium üzenete az egész világra kiterjedt, ezt az üzenetet közvetítette az egyházi év első fele Szentháromság ünnepéig. Az ezt követő kilenc vasárnap átfogó értelemben arról szólt, hogy Isten mindannyiunkat hív. A 9. vasárnap üzenete (Lukács 6,1-9. és 1. Korinthus 10,1-13.) ennek lezárásaként a kegyelmet nyert ember felelősségére mutat rá: mindazért, amit Istentől ajándékképpen kapott (mind a kegyelem által nyert lelki javakért, mind a földi életben kire-kire reábízott javakért és feladatokért), felelősséggel tartozik.

            A fennálló énekként ajánlott 95. zsoltár mellett (mely a levélrészletben említett ószövetségi történetre utal) a főénekről szólunk még. A 476. dicséret a 70. zsoltár parafrázisaként egy régi énekajánlásban is szerepel. A híres 18. századi Öreg Debreceni énekeskönyvben e dicséretnél szerepel az a további két dallamutalás, melynek alapján az ének ismeretlenebb (és valljuk be, kevéssé tetszetős) melódiája helyett két másik, ismertebb dicséret dallama közül választhatunk. Hasonló, történetileg és stílusát tekintve is átgondolt dallamcserével több régi, dallamát tekintve kevésbé szerencsés, de szövegében tartalmas dicséretünk kaphat esélyt a továbbélésre.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 9. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 95,1,4. Jertek, örvendjünk mindnyájan/Mert ő Istenünk és Urunk

Főének: 476,1-3 és 9-11. Siess nagy Úr Isten (a 256. vagy 380. dics. dallamára is énekelhető)

     vagy 119. Az oly emberek nyilván boldogok válogatott versei (pl. 1-4. vagy 37-40.)

Igehirdetés előtti ének: 246,1. Adj Úr Isten nékünk Szentlelket vagy más alkalmas ének

Ráfelelő ének: 338,1.Lelki próbáimban Jézus légy velem

    vagy 50,1,9. Az erős Isten uraknak Ura, esetleg más alkalmas ének

Záró ének: 67. Úr Isten, áldj meg jóvoltodból

 

    
    
Szentháromság utáni 10. vasárnap

           

            A Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap – mint már előzőleg említettük – két részre osztja a Szentháromsági időt, melynek összefoglaló témái: a keresztyénség és a keresztyén ember élete, küzdelmei, harcai itt e földön. E vasárnap egyik mottója a 33. zsoltár 12. verse: Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr. Éles kontrasztként hangzik az evangéliumból vett rész (Lukács 19,41-48.), melyben Jézus Jeruzsálemet siratja. , Ez a vasárnap egyébként annak is az emléke, hogy Kr. után 70-ben augusztus 10-én következett be Jeruzsálem pusztulása. A két említett igerész között – a történelmi párhuzamot is ismerve – ott a nagy kérdőjel: ki Isten népe, ki tartozhat az ő népébe? Az 1. Korinthus 12,2-11. szerint Isten Szentlelke fogja össze az ő népét, az egyházat, melynek én is tagja lehetek.

            Számos több zsoltárban (79, 74, 137. stb.) megtaláljuk az Istenhez bűnbánattal forduló nép imádságát, és énekeskönyvünk 380. számú énekét követően is hasonlókat találunk. Prófétikus, drámai erejű szövegek ezek, melyek mögött még tisztábban szólhat Isten kegyelmének halk és szelíd hangja.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 10. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 74,1-2. Miért vetsz így el minket, Úr Isten?

Főének: 391. Vedd el Úr Isten rólunk haragodat

Igehirdetés előtti ének: 235,1. Hallgass meg minket, nagy Úr Isten

Ráfelelő ének: 105,1,3. Adjatok hálát az Istennek / Keressétek e kegyes Urat

Záró ének: 125. vagy 423. Akik bíznak az Úr Istenben

 

           

Szentháromság utáni 11. vasárnap

 

            A Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap témája az előző vasárnap feltett kérdés: hogyan tartozhat valaki Isten népébe? Csak kegyelem által van belépésünk. Az egyik igében 1. Korinthus 15,1-10.) Pál apostol vall önmaga hitre jutásáról – „Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok” – a másik (Lukács 18,9-14.) a vámszedő evangéliuma, aminek kulcsmondata: „Aki magát megalázza, felmagasztaltatik.”

 

Énekrend a Szentháromság utáni 11. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 31,1. Uram én csak tebenned bíztam

Főének: 428. Látod Úr Isten, szívünket

Igehirdetés előtti ének: 372,1. Járuljunk mi az Istennek szent Fiához

Ráfelelő ének: 51,8. Nyisd meg azért az én ajakimat

Záró ének: 30. Dicsérlek, Uram, tégedet

 

 

Szentháromság utáni 12. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 12. vasárnap témája Isten gyógyító és életünket helyes vágányra állító kegyelméről szól. Az előbbi a siketnéma meggyógyításának történetén keresztül szól hozzánk (Márk 7,31-37.), az utóbbiról Pál apostol tesz bizonyságot levelében (2. Korinthus 3,4-9.) ezekkel a szavakkal: „Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak… a mi alkalmatos voltunk az Istentől van.” (5. vers) A vasárnap zsoltára a 103. zsoltár, mely Isten gyógyító kegyelmének magasztalása. Kevesen tudják, hogy a jól ismert 264. dicséret (Áldjad én lelkem…) is e zsoltár alapján született. Még mélyebb értelme is van azonban az evangéliumi történet és a zsoltár kapcsolatának: Isten azért gyógyítja meg nyelvünket, hogy az igazságról tanúskodjunk, ennek pedig első jele az a szívből jövő hálaadás, mely a 103. és a 34. zsoltárban szólal meg.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 12. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 34,1. Mindenkoron áldom az Urat…

Főének: 298. (1-4,6-7,10.) Jer Krisztus népe nagy vígan

     vagy 254. (1-5.) Mindenkoron áldom az én Uramat

Igehirdetés előtti ének: 226,1-2. Krisztusom, kívüled…

Ráfelelő ének: 86,6.Vezess, Uram, utaidban

Záró ének: 264. Áldjad én lelkem…, vagy 254. (ld. fent)

 

 

Szentháromság utáni 13. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnap az irgalmas samaritánus történetén (Lukács 10,23-37.) Isten törvényéről szól. Az evangéliumban megszólal a nagy parancsolat – ezt követi maga a példázat –, az epistolában (Galata 3,1-22.) pedig a törvény és az Ábrahámnak adott, de Krisztusban beteljesedett ígéret viszonyát magyarázza. Mindezekben a törvényhez igazodás, a szeretet és az irgalmasság, valamint ennek isteni-emberi kettőssége vonja magára figyelmünket. (Jézus ugyan elsődlegesen az emberi-felebaráti viszonylat értelmezésére mondta el a történetet, ugyanakkor az irgalmas samaritánusban őt magát is szemlélhetjük, aki szeretetét és irgalmasságát mindannyiunknak személy szerint is adja, bekötöz, meggyógyít, de ez után is gondoskodik rólunk, és egyházi-gyülekezeti közösségbe helyez.)

 

Énekrend a Szentháromság utáni 13. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 378, 1-2. Adjunk hálát mindnyájan

Főének: 211. Meghagytad nékünk, Úr Isten…

     vagy 473. Emeld fel szíved, füled nyisd meg

Igehirdetés előtti ének: 478, 1. Ó, irgalmas Isten

Ráfelelő ének: 493, 4-5. Adjad, hogy erős hittel…

Záró ének: 379. Emlékezzél Úr Isten, híveidről

 

 

Szentháromság utáni 14. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnap a tíz bélpoklos meggyógyításának történetével (Lukács 17,11-19.) a hálaadásra tanít, az epistola (Galata 5,16-24.) pedig arra mutat rá, hogy a meggyógyított élet a Szentlélek vezetése és uralma alatt megtermi a lélek gyümölcseit.

Az 51. zsoltáron alapuló főének (219.) a bűntől megfertőzött és tisztaságra (6. vers!) vágyó beteg ember kiáltása. Két másik ének szintén zsoltárparafrázis (a 198. a 134. zsoltárra, a 264. a 103. zsoltárra épül), a záróének (493.) pedig különösen utolsó 3 versében szól a hálaadó, Istennek átadott, gyümölcstermő életről.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 14. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 198,1-2. (3.) Ti keresztyének, dicsérjétek Istent

Főének: 219. Atya Úr Isten, könyörülj rajtam

Igehirdetés előtti ének: 391,5. Adjad minékünk a te Szentlelkedet

Ráfelelő ének: 264,5. Áldjad az Úr nevét…

    vagy 294. Jézusom, ki árva lelkem…

Záró ének: 493. Dicsérlek Uram, téged

 

 

 

 

 

Szentháromság utáni 15. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap sokunk számára nagyon kedves igéket hoz elénk, mert szeretünk arról hallani, hogy Isten gondoskodik rólunk. Ha azonban az evangéliumi szakasz első versét is olvassuk (Máté 6,24-34., mely után ráadásul kötőszóval következik a 25. vers), akkor könnyen belátjuk, hogy az anyagelvű és anyagias világban a megélhetésért aggódás közepette milyen nehéz nekünk valóban Istenre bízni magunkat! Az epistolai szakasz az elmúlt vasárnapi folytatásaképpen szintén a két világ közti választás szükségességét hangsúlyozza: Lélek szerint vagy test szerint élsz, Istennek vagy a mammonnak szolgálsz?

A régi énekajánlások közül mindenképpen ki kell emelni a 267. dicséretet, mely nálunk is népszerű ének volt századokon keresztül. Ez az ének nem szűkül le csupán a vígasztalásra és szorosan kapcsolódik a vasárnap üzenetének egészéhez különösen 5. versével: Nem kérek, Uram, én gazdagságot, Ami szükségem, te jól tudod…

 

Énekrend a Szentháromság utáni 15. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 92,1-2. Ékes dolog dicséreni vagy

                        255,1-2. Mely igen jó az Úr Istent dicsérni…

Főének: 267. Mire bánkódol ó te én szívem

      vagy 271. Mint Isten akarja, legyen

      vagy 272. Mind jó, amit Isten tészen

Igehirdetés előtti ének: 197,3. Gerjeszd fel igédnek szerelmét lelkünkben

Ráfelelő ének: 269,4-5. A valóságos igaz jót Az Úr meg nem tagadja

    vagy 274,3. Csak légy egy kissé áldott csendben

Záró ének: 236. Mindenek meghallják (vagy más, az előbbiekben nem használt ének)

 

 

Szentháromság utáni 16. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 16. vasárnap az előző(ek)ből továbblépve azt hangsúlyozza, hogy nemcsak mindennapi gondjainkat, hanem a végső dolgokat – így a halál – kérdését is Krisztus kezébe tehetjük. Ezt üzeni a naini ifjú története (Lukács 7,11-17.) és Krisztusnak ezt a minden mértéket meghaladó szeretetét dicsőíti Pál apostol az Efézusi levélben (3,13-21.)

 

Énekrend a Szentháromság utáni 16. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 71,1-2. Tebenned bízom, én Istenem

     vagy 31,1-2. Uram, én csak tebenned bíztam

Főének: 271. Mint Isten akarja, legyen

     vagy 257. Ne hagyj elesnem felséges Isten

Igehirdetés előtti ének: 379,1-2. Emlékezzél Úr Isten, híveidről

Ráfelelő ének: 296. Jézusom, ki árva lelkem

                vagy 229. Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat

Záró ének: 286,1-7,17. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát

 

 

Szentháromság utáni 17. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 17. vasárnap igéi – Lukács 14,1-11. és Efézus 4,1-6., ami az elmúlt vasárnapi szakasz folytatása – a Krisztusban való közösségről és ennek egységéről tanítanak. A téma meghatározója – a szakasz folytatólagos jellege miatt – inkább az epistola és ehhez csatlakozik az evangélium Jézusnak az alázatosságról szóló tanításával.

 

 

Énekrend a Szentháromság utáni 17. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 133. Ímé mily jó és mily nagy gyönyörűség

Főének: 378. Adjunk hálát mindnyájan

Igehirdetés előtti ének: 119,53. Óránként fáklyám nékem szent igéd

Ráfelelő ének: 395. Isten szívén megpihenve

Záró ének: 196. Mondjatok dicséretet

 

 

Szentháromság utáni 18. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 18. vasárnap igéi (Máté 22,34-46. és 1. Korinthus 1,4-9.) az előző vasárnap üzenetének – Krisztusban való egység – folytatásaképpen a Krisztusban való szeretetről tanítanak. Az evangélium témája a nagy parancsolat, az epistolában pedig Pál apostol fejezi ki a korinthusiak irányában érzett önzetlen szeretetét. Kommentárként csak annyit jegyzünk meg, hogy a ráfelelő éneket (234,3.) J. S. Bach nyomán választottuk, aki e vasárnapra készült (169. számú) kantátájának zárótételeként alkalmazta ez énekverset.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 18. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 119,1. Az oly emberek nyilván boldogok

                vagy 32,1. Ó mely boldog az oly ember éltében

Főének: 492. Felséges Atya Úr Isten (énekelhető a 301. dallamára is)

     vagy 211. Meghagytad nékünk, Úr Isten

Igehirdetés előtti ének: 154. Úr Jézus, mely igen drága

Ráfelelő ének: 234,3. Ó Szeretet, áraszd ránk meleged

Záró ének: 289,1,6-7,10-11. Zengj nyelvem ékesen

          vagy 490. Igaz Bíró, nagy Úr Isten (énekelhető a 301. vagy a 233. dallamára is)

                                                                      

 

Szentháromság utáni 19. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 18. vasárnap üzenete a keresztyén élet mindennapjaihoz ad erőt. Az evangélium (Máté 9,1-8.) üzenete, hogy Jézus velünk van és segít mind testi mind lelki harcainkban és erőtlenségünkben. Az epistola (Efézus 4,20-28.) ugyanennek emberi, ránk vonatkozó felelősségéről szól.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 19. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 77,1,8. Az Istenhez az én szómat / Ó erős és kegyes Isten

Főének: 213. (válogatott versek és 14-16.) Mindenható Úr Isten, mi bűnös emberek

      vagy 217. Bűnösök hozzád kiáltunk

Igehirdetés előtti ének: 246,1. Adj Úr Isten nékünk Szentlelket

Ráfelelő ének: 467. Mily jó, ha bűntől már szabad

Záró ének: 450. Drága dolog az Úr Istent dicsérni

 

 

Szentháromság utáni 20. vasárnap

 

A Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap evangéliuma a királyi menyegző története (Máté 22,1-14.), mely egyrészt Isten mindenkire kiterjedő kegyelmét hirdeti, másrészt azt, hogy ő elé csak a menyegzői ruhában – az isteni kegyelem elfogadásával és felöltésével – lehet belépni. Az epistola (Efézus 5,15-21.) ismét mindennapi életünkről szól, melyben akkor járunk bölcsen, ha a királyi menyegző zsebünkben lapuló meghívójának tudatában élünk és járunk.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 20. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 119,17. Én Istenem, taníts útaidra

                vagy 119,1. Az oly emberek nyilván boldogok

                 vagy 28,1.Boldog az ember nyilván

Főének: 119,1-4. és/vagy 17-20.

Igehirdetés előtti ének: 234,1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

Ráfelelő ének: 371,1,2,5. Jézus Krisztus egy Mesterünk

    vagy 484. Mi Atyánk, ó kegyes Isten

Záró ének: 378,1,4-7. Adjunk hálát mindnyájan / Világosíts meg minket

                      vagy 483,1,(4),5-6. Mennybéli felséges Isten / Gondolatunk és beszédünk

 

 

A reformáció ünnepe

 

Sok igehely alkalmas lekciónak és textusnak, melyek között mindenképpen irányadó lehet 1. Korinthus 3,11. (Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus.) A reformáció első nemzedéke természetesen még nem tartotta ezt a napot ünnepnek, de két évszázaddal később J.S. Bach kezétől két reformációi kantáta is fennmaradt. Reformáció napján a hit harcosaira mint vértanúkra is emlékezünk, erre utalhat a XVIII. századi lipcsei kijelölt epistola (2 Thesszalonika 2,3-8.) és evangélium (Jelenések 14,6-8.)

A reformáció központi éneke az „Erős vár” (Ein feste Burg), amelyet valamelyik énekként azért is indokolt kijelölni, mert számtalan kórus- és orgonafeldolgozással gazdagíthatjuk így az istentiszteletet és a gyülekezet éneklését. Énekeskönyvünkben található további alkalmas a 233. (Úr Isten, te tarts meg minket), melynek magyar vonatkozása is van (lásd Csomasz Tóth K.: Dicsérjétek az Urat! c. könyvét) és Luther első éneke, a 298. dicséret. (Jer Krisztus népe nagy vígan), a genfi zsoltárok közül pedig a 46. mellett a 84. is alkalmas az ünnepre.

 

Énekrend Reformáció napjára

Fennálló ének: 46. Az Isten a mi reménységünk

                vagy 390,1-2. Erős vár a mi Istenünk

Főének: 233. Úr Isten, te tarts meg minket (esetleg 298., vagy 390.)

Igehirdetés előtti ének: 234,1. Jer kérjük Isten áldott Szentlelkét
Ráfelelő ének: 393. Ne csüggedj el kicsiny sereg

Záró ének: 298. Jer Krisztus népe nagy vígan (ajánlott rövidítés: 1-4.,7.,10.)

 

 

Elhunytakra emlékező istentisztelet

 

Sok helyen a november elsejéhez közeli vasárnapi istentiszteleten történik megemlékezés az ebben az évben eltávozottakról. A 90. zsoltár mellett ekkor kereshetünk alkalmas, tanulni érdemes dicséreteket a 399. és 420. közötti énekekből. Ezek közül elsősorban tartalmas szövegük miatt kiemeljük a 399, 401, 405, 410, 415. és 416. dicséreteket.

 

Gyászistentiszteleti énekrend:
Fennálló ének: 410. Csak vándorút az életem

Főének: 405. Minden ember csak halandó

Igehirdetés előtti ének: 234,1. Jer kérjük Isten áldott Szentlelkét
Ráfelelő ének: 401,5-6. Elválni kedvesinktől fájdalmas és nehéz
Záró ének: 416. Krisztus, én életemnek te vagy reménysége

 

                                                                                                         

 

Szentháromság utáni 21. vasárnap

 

A Szentháromság utáni 20-24. vasárnapok csak olyan években kerülnek sorra, amikor viszonylag korán volt a Húsvét ünnepe. Ezekben az években ugyanakkor a Vízkereszt utáni vasárnapok száma rövidül meg. A Szentháromsági időnek ebben az utolsó előtti szakaszában a 21. vasárnapon a hívő, Isten előtti élet egy-egy jellemzője emelkedik ki; ezen a vasárnapon a hit harca. A János 4,46-54. versei szerint vett evangéliumi történetben a Krisztusba vetett, halálon is győzedelmes hitről, az Efézus 6,10-18. szerinti levélrészletben pedig a hit fegyvereiről olvashatunk.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 21. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 119,29. Hiszem, te vagy az én örökségem

Derekas (fő) ének: 239. Úr Jézus, hozzád kiáltok

Igehirdetés előtti ének: 234,1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

Ráfelelő ének: 130,4. Izráel az Istenben vesd reménységedet

Záró ének: 272. Mind jó, amit Isten tészen

 

 

Szentháromság utáni 22. vasárnap

 

A Szentháromság utáni 22. vasárnaptól a kijelölt igék figyelmünket egyre inkább az eljövendő dolgok felé irányítják. E vasárnap evangéliuma (Máté 18,21-35.) még csak érintőleg utal az ítélet napjának számadására, inkább az előző vasárnapokhoz kapcsolódva az Isten előtti élet soron következő témája; ezúttal a megbocsátás emelkedik ki. Az epistolában (Filippi1,3-11.) az apostol már egyértelműen az idők végére irányítja hallgatói figyelmét, miközben azért könyörög, hogy Istent szolgáló életük teljességre jusson.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 22. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 130,2. Ha Uram bűnünk szerint

Derekas (fő) ének: 1. Aki nem jár hitlenek tanácsán

Igehirdetés előtti ének: 391,5. Adjad minékünk a te Szentlelkedet

Ráfelelő ének: 234,3. Ó szeretet áraszd ránk meleged

Záró ének: 484. Mi Atyánk, ó kegyes Isten

 

 

Szentháromság utáni 23. vasárnap

 

A Szentháromság utáni 23. vasárnap üzenete földi és mennyei polgárságunkról szól. E kettősségről hallunk az evangéliumban (Máté 22,15-22.): „adjátok meg … ami a császáré a császárnak; és ami az Istené, az Istennek”, a Filippi levél elejéről vett epistolában (Fil 3,17-21.) pedig az apostol szintén az idők végére irányítja olvasói figyelmét, amikor azt kívánja nekik, hogy a hitben és a szent életben egyre tökéletesedjenek a „Krisztusnak napjáig”. A régi énekrendekben alapvető szerepet kap a 122. zsoltár (ennek parafrázisa a 163. dicséret is!), mely egyszerre szól a földi gyülekezetről és a mennyei Jeruzsálemről.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 23. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 138,1,3. Dicsér téged teljes szívem / Ez Urat, ki felségesen

    vagy 122. Örülök az én szívemben

    vagy 163. (1,5.) Örvend mi szívünk

Derekas (fő) ének: 68,1,2,10,16-17. Hogyha felindul az Isten

Igehirdetés előtti ének: 256,1-2. Irgalmazz Úr Isten

Ráfelelő ének: 393. Ne csüggedj el kicsiny sereg

Záró ének: 392. Az egyháznak a Jézus…

         vagy 163. Örvend mi szívünk

 

 

Szentháromság utáni 24. vasárnap

 

A Szentháromság utáni 24. vasárnap témája is egyre egyértelműbben mutat a végső eseményekre, a célhoz érésre, a földi út végére – arra, amit olyan jól ismerünk Pál apostol szavaiból: Az élet nékem Krisztus, a halál nyereség. A gondolatot így folytatja evangélikus testvéreink egyik éneke: Ez az én reménységem: kezdetté lesz a vég.

A vasárnap evangéliuma Jairus lányának feltámasztása (Máté 9,18-26.), ami így a novemberi elején esedékes temetőjárásokhoz különösképpen is illeszkedik. Az epistola ezúttal a Kolossébeliekhez írt levélből szól (Kolossé 1,9-14.), mely a földi élet célját – a Krisztus országára fölkészülést – a legszebben írja le.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 24. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 146,1. Áldjad én lelkem az Urat

Derekas (fő) ének: 275. Az Úr Isten az én reménységem

Igehirdetés előtti ének: 259,1. Benned bíztam, Uram Isten

Ráfelelő ének: 294,2-3.Jézus, Menedékem

Záró ének: 455,1-4,8-9. Testvérek menjünk bátran

 

 

Szentháromság utáni 25. vasárnap

 

Az egyházi év utolsó három vasárnapja (Szentháromság utáni 25-27. vasárnap) tematikája miatt külön egységet alkot: az eljövendő dolgokról, halálról, ítéletről, örök életről szól. Közülük az első vasárnap igéi (epistola: 1. Thesszalonika 4,13-18., evangélium: Máté 24,15-28.) az eljövendő idők megpróbáltatásait, a nyomorúságait hangsúlyozza. Énekeskönyvünkben külön fejezetben 6 ének szól „Krisztus ítéletre eljöveteléről” (362-367.), további alkalmas énekek találhatók „A test feltámadásáról és az örök életről” című fejezetben (399-422.), de az egyházi év tematikájának figyelmen kívül hagyása miatt ez a téma alig vagy egyáltalán nem fordul elő a református istentiszteleti textusokban. Bibliai tanításban és énekekben is van mit tanulnunk és gyarapodnunk.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 25. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 90,1,7. Tebenned bíztunk / Taníts meg azért minket kegyelmesen

Főének: 362. Ébredjél fel világ bűneidből

Igehirdetés előtti ének: 218. Életünknek rendiben

                                         vagy 234,1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

Ráfelelő ének: 399,1,9-12. Ímhol vagy ok édes Uram / Nézz reám én Istenem

Záró ének: 406. Én Istenem, benned bízom

         vagy 367. Emeljük Jézushoz szemünk

 

 

Szentháromság utáni 26. vasárnap

 

Az egyházi év utolsó három vasárnapja (Szentháromság utáni 25-27. vasárnap) tematikája miatt külön egységet alkot: az eljövendő dolgokról, halálról, ítéletről, örök életről szól. A második vasárnap igéi (epistola: 2. Thesszalonika 1,3-10., evangélium: Máté 25,31-46.) az igazság napjáról szólnak. Ez a nap, amelynek idejét senki nem tudja – ezért a mai kor már nem is vesz róla tudomást. Gótikus templomok bejáratánál emlékezteti erre a belépőt a kapuíven látható dombormű: az ítéletet tevő Krisztus, aki elválasztja a juhokat a kecskéktől, a konkolyt a búzától.

Ugyanabból a két fejezetből választhatunk éneket, amihez a legritkábban fordulunk. („Krisztus ítéletre eljöveteléről” 362-367., és „A test feltámadásáról és az örök életről” 399-422.) Az előző vasárnap említett (szokatlan formájú, de megismerésre annál érdemesebb) 218. dicséret mellett különösen ehhez a vasárnaphoz kapcsolódik a Dies irae szekvencia (363) és az azt követő Libera me (364) ének, bár ennek dallama sokkal kevésbé értékes az előzőnél. Ha a gyülekezetek nem is ismerik ezeket a ritkán előforduló és szokatlan formájú énekeket, énekkar vagy alkalmi énekes csoport megszólaltathatja, sőt egyes részeibe a gyülekezetet is be lehet vonni.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 26. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 205,1,3. Ne szállj perbe énvelem / Néked bűnöm megvallom

Főének: 362. Ébredjél fel világ bűneidből

     vagy 391. Vedd el Úr Isten rólunk haragodat

Igehirdetés előtti ének: 363. Jön a harag napja lánggal

      vagy 234,1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

Ráfelelő ének: 411. Nem sokáig tart már földi bujdosásom

    vagy 414,4-6. Nincsen már hatalma én rajtam az ördögnek

Záró ének: 405. Minden ember csak halandó

          vagy 367. Emeljük Jézushoz szemünk

 

 

Szentháromság utáni 27. vasárnap

 

Az egyházi év utolsó három vasárnapjának eszkatologikus tematikája azt is kifejezi, hogy amint az egyházi esztendő két végpontját Krisztus két eljövetele (a testben megjelent Szabadító és azt ítéletben eljövő Bíró) keretezi, az emberi történelem nagy része és személyes életünk is Krisztussal történő két találkozás között zajlik.

Ez utolsó vasárnap evangéliuma (Máté 25,1-13.) a tíz szűz példázata, epistolája (2. Péter 3,3-14.) pedig az új égről és új földről szól. Mindkét részben ott vannak a kétkedők, akik a hosszú, látszólag eseménytelen várakozási idő miatt elalusznak (Máté ev.), vagy éppen hitüket elveszítvén gúnyolni kezdik a hívőket (Péter lev.) Földi időszámításunkban lejárt az év és ez arra figyelmeztet, hogy az égi óra utolsó ütését senki nem ismeri, ezért tehát: éberen vigyázzatok, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok… Máté 25,13.

 

Énekrend a Szentháromság utáni 27. vasárnap igéihez:

Fennálló ének: 36,2. Uram, a te nagy hűséged

Főének: 366,1-5. Az én időm, mint a szép nyár (éneklése ajánlható a 38. zsoltár dallamára is)

Igehirdetés előtti ének: 234,1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét

      vagy 304,1-2. Kapuk emelkedjetek

Ráfelelő ének: 130,3. Énnékem reménységem

                vagy 304,6. Isten Báránya, jövel

Záró ének: 367. Emeljük Jézushoz szemünk